Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabályi rendelkezés értelmében az ajánlattevőknek kell megfelelniük az alkalmassági feltételeknek, továbbá a változás nem járhat a verseny tisztaságának sérelmével.„35. § (7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Új feltétel előírása verseny újranyitása esetén

Kérdés: Három évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján négy ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt új szerződési feltételként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A keretmegállapodásokra vonatkozó szabályokat a Kbt. 104–105. §-ai tartalmazzák. Keretmegállapodás esetén az ajánlatkérő két részben valósítja meg közbeszerzését, az első részben keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel a tervezett beszerzései...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Egyedi művészeti alkotás beszerzése

Kérdés: Egyedi művészeti alkotás (kültéri szobor) elkészítésére szeretnénk szerződést kötni. Ennek előzménye, hogy neves szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit referenciamunkái alapján megfelelőnek ítélt a szobor elkészítésére. Közbeszerzési ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy a kiválasztott művésszel szerződjünk? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megítélésünk szerint, jelen esetben fennállhat a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága.Az ajánlatkérő olyan kivételes esetben választhatja ezt az eljárási lehetőséget, ha az általa megkötni tervezett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.

A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása

Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. is elismeri, hogy a közbeszerzésben elnyert szerződés szerződésszerű és jó minőségben történő teljesítése az ajánlatkérőként szerződő fél alapvető érdeke. Erre tekintettel kifejezetten megengedi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 12.

Szakember mint erőforrás igénybevétele

Kérdés: Több évre szóló közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban tervezünk ajánlatot tenni. Az alkalmassági feltételek összetettek, emiatt jelenleg nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt szakmai alkalmassági feltételeknek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel szerződéses kapcsolatban vagyunk, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben, ha jól értjük, arról van szó, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához szükséges szakembert munkaviszonyban kívánja alkalmazni nyertessége esetén, de az ajánlattétel időpontjában a munkaviszony még nem áll fenn. Ez a tipikus esete annak, amikor az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 12.

Érvénytelen részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely részben a meghívásos eljárás szabályain alapul, amelyet a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.A dinamikus beszerzési rendszer sajátosságát az adja, hogy a dinamikus beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 8.

Gazdasági szereplő kizárása a DBR-ből

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az eredeti részvételi felhívás az alábbi Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti választható kizáró okot rögzítette, akkor a súlyos szerződésszegést követően az adott cég kizárásra kerül a DBR-ből az ajánlatkérő által.Ha azonban az ajánlatkérő nem írta elő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 4899. számú kérdésben foglalt tényállás és az arra adott válasz eltér a jelen kérdésben hivatkozott értelmezéstől és a kérdésben foglalt tényállástól. A 4899. válasz lényege kettős volt.Egyrészt közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők közül kiválni csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 11.

Pénzügyi alkalmassági követelmény

Kérdés: Túlzónak minősülhet-e az olyan, az ajánlatkérő által különösen magas összegben meghatározott P.1. pénzügyi alkalmassági követelmény, amelynek a kkv-szektor nem tud megfelelni? A közbeszerzésekben a kkv-k részvételének segítése lenne a cél, ha azonban a P.1. alkalmassági követelmény megfogalmazásával az ajánlatkérő alkalmas ajánlattevőket zár ki a részvételből, az jogsértő lehet-e akkor, ha a 75%-os szabályt egyébként betartja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy az adott közbeszerzési eljárásban történő részvételhez kapcsolódó alkalmassági követelményrendszerre is vonatkoznak az alapelvi előírások, azaz, hogy azok ne legyenek versenykorlátozók, és a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 9.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 65. § (10) bekezdését a 2014/24/EU irányelv 63. cikk (2) bekezdése is rögzíti (bár kritikus fontosságú feladatként hivatkozik rá), melyet a jogalkotó átültetett a magyar jogba. Ennek a szabálynak felel meg a kérdésben is hivatkozott Kbt. 65. § (10) bekezdése, mely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
…
28