Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott indokolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszból: […]így akár az is felmerülhet, hogy nem indokolás benyújtására, hanem hiánypótlásra vonatkozó határidőt határoz meg az ajánlatkérő az indokolás ellentmondásaival kapcsolatos kérdésének benyújtásakor.A törvény 71. §-ának (5) bekezdése szerint amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására - a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt - határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.Természetesen ennek következménye van az önkéntes hiánypótlás értelmezése vonatkozásában is, hiszen egy újabb indokoláskérés, mely felvilágosításkérést is magában foglal, akár úgy is értelmezhető, hogy az ajánlatkérő a korábbiakban benyújtott indokolásokat önkéntesen módosítsa, hiszen nyitva áll a határidő arra, hogy önkéntesen eldöntse utólag, mit szeretett volna leírni.A 71. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Véleményünk szerint a 71. § hiánypótlása és a 72. § szerinti indokoláskérés két külön jogi instrumentum, melynek együttes alkalmazása nem teszi szükségessé a parttalan indokolások és azok javításának korlát nélküli elfogadását. A 72. § szerinti indokolás kérése keretében az ajánlatkérőnek is érdemes figyelnie arra, hogy ne felvilágosítást kérjen, hanem további indokolást az esetlegesen fennálló ellentétes információk vonatkozásában az indokolások között. Nem várható el, hogy parttalan módosításokkal és utólagos változtatásokkal tegye elfogadhatóvá az ajánlattevő ajánlatát, válaszolva az indokoláskérések tartalmára.A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4470

2. találat: Összegzés indokolásának részletessége

Kérdés: Milyen részletességgel kell az összegezést indokolni?
Részlet a válaszból: […]ügyben például nem fogadta el az ajánlatkérő azon előadását, amely szerint nem történt jogsértés, mivel mind az összegezésben, mind az előzetes vitarendezési kérelemre adott válaszában a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont, valamint (2) bekezdés szerinti jogszabályhelyek alapján nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát.Az ajánlatkérő nem kizárólag az érvénytelenség jogcímét köteles pontosan megjelölni az összegezésben, hanem az ahhoz kapcsolódó szöveges indokolásnak is konkrétan és egyértelműen kell tartalmaznia, hogy mi volt az érvénytelenség indoka. Ennek oka, hogy a verseny tisztaságának biztosítása, a nyilvánosság és az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4424

3. találat: Indokolás az üzleti titkot tartalmazó irathoz

Kérdés: Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)
Részlet a válaszból: […]szerepeljen, hiszen így tudja az ajánlattevő az EKR-be üzleti titokként feltölteni, melyet az ajánlatkérőnek kötelező figyelembe vennie.A 44. § főszabálya szerint az árindokláshoz (üzleti titkot tartalmazó elkülönített irathoz) közvetlenül köteles az ajánlattevő indokolást csatolni, részletesen alátámasztva a nyilvánosságra hozatal esetén a gazdasági szereplőt érő aránytalan gazdasági sérelmet. Az indoklás nem lehet általános, hanem konkrét, az adott piaci sajátosságokat, az ajánlattevő saját szempontjait tartalmazó részletes leírást kell adni.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) (az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4418
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Eljárás irreális kötelezettségvállalás esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha látom, hogy egy ajánlattevő ajánlata irreális kötelezettségvállalást tartalmaz? (Többszörös kötbérvállalás, irreálisan rövid határidők.)
Részlet a válaszból: […]egészítheti ki annak érdekében, hogy az ajánlatkérő igazolni tudja, megtett mindent annak érdekében, hogy meggyőződjön a teljesíthetőségről, megalapozottságról.A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek, vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egy­idejűleg, írásban értesítenie kell.A (2) bekezdés szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.A (3) bekezdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3541
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés korlátai

Kérdés: Kérheti-e az ajánlatkérő a gyártás költségeinek részletezését, ezen belül százalékos arány meghatározását az eladási ár viszonylatában? Van-e joga az ajánlatkérőnek részletes kimutatások elkészítését kérni akkor, ha a gyártók anyavállalatai nem teszik lehetővé az érzékeny adatok közlését, így az ajánlatkérő valójában szűkíti ezzel a versenyt?
Részlet a válaszból: […]alkotóelemeinek jellemzőit".Ezen messze túlmutat a Kbt., mely az alábbiakat rögzíti:Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról - 69. § (3) bekezdés.A Közbeszerzési Döntőbizottság döntései szinte kivétel nélkül arra helyezik a hangsúlyt, hogy az ajánlatkérőnek minél pontosabban kérdeznie, az ajánlattevőnek pedig válaszolnia kell annak érdekében, hogy az ajánlatkérők fel tudják tárni az esetleges irreálisan alacsony ár tartalmát.Hasonlóan alapos feltárásra utal az Európai Unió Bírósága 599/10 ügyében, ahol a SAG ELV Slovensko a.s., a FELA Management AG, az ASCOM (Schweiz) AG, az Asseco Central Europe a.s., a TESLA Stropkov a.s., az Autostrade per l'Italia SpA, az EFKON AG, a Stalexport Autostrady SAVs az Úrad pre verejné obstarávanie vitája az indokoláskérés mélységéről szól.A döntés szerint az irányelvi rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy az uniós jogalkotó elő kívánta írni az ajánlatkérők számára, hogy ellen­őrizzék a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok alkotóelemeit azáltal, hogy arra kötelezte, hogy a részvételre jelentkezőktől kérje az ajánlat komolyságának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3395

6. találat: Érvénytelenségi ok indokolása

Kérdés: Ha az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen, elég-e erre hivatkozni, vagy részletesen ki kell fejteni az egyéb okot?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták; - az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; - egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; - kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése]; - lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [Kbt. 87. §-ának (3) bekezdése]. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás mértéke, az összeférhetetlenségi követelmény megsértésének oka, vagy az ajánlati biztosíték nem megfelelő módon történő rendelkezésre bocsátása olyan elemek, melyek valódi okára méltán kíváncsi az eljárásban érintett ajánlattevő. A rövid indokolás tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1792
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Szerződésmódosítás kezdeményezésének jogszerűsége

Kérdés: Iskolánk - konyhájának nyersanyagszükségletéhez - (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett - nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként - azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszból: […]egyrészt a módosítást kezdeményező fél igazolja, mire alapozza azt, a hazai vagy a világpiaci helyzet tekintetében milyen körülmény, változás indokolja az áremelési igényét, és igazolja azt is, hogy ez számára miért nem volt előre látható a közbeszerzési ajánlata elkészítésének időszakában. Amennyiben ugyanis olyan változásokra hivatkozik, amelyek előre láthatóak voltak, és azokat azért nem vette figyelembe, hogy nyerhessen, akkor nem fogadható el a szerződés módosítása iránti igénye. Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy bár az ajánlattevő igazolja a feltételeket, ennek ellenére az általa kezdeményezett áremelés mértéke az ajánlatkérő számára nem fogadható el. Az ajánlatkérő - tekintettel a megkötött közbeszerzési szerződésre, amelynek alapján joggal bízhatott abban, hogy négy évre meghatározott áron szerződött - ugyanis nem köteles elfogadni az áremelési igényt. Ha a felek nem tudnak megállapodni az új feltételekben, akkor nem jön létre a szerződés módosítása, mert ahhoz nem elegendő az egyik fél akarata, közös akarat szükséges. Ebben az esetben a nyertes ajánlattevő vagy a "régi" feltételekkel teljesíti a szerződést, vagy felbonthatja azt. A szerződés felbontása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1130
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Teljesíthetetlen ajánlatterv

Kérdés: Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
Részlet a válaszból: […]aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles kérni, mégpedig írásos formában. Az ajánlatkérőnek az indokolás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján kell meggyőződnie az ajánlati elemek valós voltáról, valamint teljesíthetőségéről. Ha az ajánlattevő által adott indokolást az ajánlatkérő nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 35
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,