Eredménytelen eljárás során iratbetekintés

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?
Részlet a válaszából: […] ...öt napon belül kérhető, más gazdasági szereplő ajánlatának (ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is), üzleti titkot nem tartalmazó részeibe.A jogszabály meghatározza azokat a kötelező tartalmi elemeket, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Véleményünk szerint az értékelési sorrendben első helyen lévő ajánlattevő ára aránytalanul alacsony. Az ajánlatkérő a bírálat során több hiánypótlást kiküldött, már az alkalmassági igazolást is bekérte, de az aránytalanul alacsony árra még mindig nem kért indokolást ettől a cégtől. Mikor lehetséges előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani arra, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum részben vagy egészében jogsértő.Az aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés elmaradása szintén egy olyan eljárási cselekmény, amelyre előzetes vitarendezési kérelem benyújtható, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumot akár az ajánlatában, akár később a hiánypótlás, felvilágosításkérésre adott válasz, vagy a 72. § szerinti indokolás megadása során, ezen iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.Fontos hangsúlyozni, hogy az üzleti titkot tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Előzetes vitarendezési kérelem megválaszolási határideje

Kérdés: Kérdésünk az előzetes vitarendezési kérelem (EVK) megválaszolási határidejére vonatkozik. Abban az esetben, ha az EVK több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő felvilágosítást kér, illetve további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 munkanap vagy 7 munkanap?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részvételre jelentkezőt a 71. § szerinti hiánypótlás, felvilágosítás, számításihiba-javítás, a 72. § szerinti indokolás, vagy a bírálat, vagy az értékelés körében bármely más dokumentum vagy információ benyújtására szükséges felhívni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...miszerint esetlegesen az ajánlatkérő nem vett észre valamilyen hibát, hiányosságot egy ajánlat bírálata során. A törvényi indokolás egyértelműen kimondja, hogy az ajánlatok értékelése az ajánlatkérő, és nem pedig a versenytárs ajánlattevők feladata; a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakat, mert közbenső döntésében nem megfelelő részletezettséggel, csak általánosságban tárta fel a kérelmezői ajánlat árindokolással kapcsolatos érvénytelenségének okait. A jogsértés tehát nem a megfelelő bírálatot érinti, hanem az alábbi szabályt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Iratbetekintés közbenső döntést követően

Kérdés: Be lehet-e tekinteni az iratokba közbenső döntés után?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen.Az iratbetekintés tehát nem egyszerűen valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...teszi az összeférhetetlenségi helyzettel kapcsolatos indok meghatározását, továbbá az előbbi ügy egyértelművé teszi a részletes indokolását a 62. § (1) bekezdés m) pontnak is. A 62. § (1) bekezdés n) pont esetében pedig elegendő ellenőriznie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Összegzés módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő egyszer 20 napon belül módosította az összegzést, és a nyertes ajánlattevő ajánlatát érvénytelenítette, így a 2. helyezettet jelölte meg nyertesként. Ezt követően, az eredetileg nyertes ajánlattevő EVK-t nyújtott be, hogy a 2. helyezett ajánlata (aki a módosítást követően nyertes lenne) érvénytelen. Módosíthatja újra az ajánlatkérő az összegzést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy részvételre jelentkezőt a 71. § szerinti hiánypótlás, felvilágosítás, számításihiba-javítás, a 72. § szerinti indokolás, vagy a bírálat vagy az értékelés körében bármely más dokumentum vagy információ benyújtására szükséges felhívni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
37