418 talált cikk az indokolás kifejezésre

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?

Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?

Kérdés: Kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra való hivatkozással kizárható-e az ajánlattevő az eljárásból, ha a magyarázatkérésnél arra hivatkozik válaszában, hogy azért adott ilyen alacsony mértékű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot, hogy referencia gyanánt mutathassa fel a teljesített szerződést, akár még veszteséget is vállalva ezzel?

Kérdés: Mi minősül kirívóan alacsony árnak egy árubeszerzésnél? Lehet-e ezt számszerűsíteni vagy százalékban meghatározni?

Kérdés: Az alvállalkozó alkalmasságát akkor is igazolni kell, ha erre vonatkozóan az ajánlati felhívás nem rendelkezik? Milyen szempontok szerint történik az alkalmasság igazolása az alvállalkozóknál és a közös ajánlattevőknél?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek bizonyos esetek fennállásáról tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot – például: kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelen ajánlatnál. Mikor kell ennek a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni, és milyen tartalommal, illetve mire szolgál a tájékoztatás?

Kérdés: A Kbt. 16. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint az ajánlatkérő az éves beszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának. Kérdéseink a következők: 1. 2004 szeptemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, ami 2004 végéig lezárult, de a tényleges beszerzésünk a 2005. évre vonatkozik. Kérdésünk, vajon a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül? 2. 2004 decemberében megindítottuk a közbeszerzési eljárásunkat, amely áthúzódik a következő évre, vagyis 2005. első negyedévében zárul le. A tényleges beszerzésünk 2005. évre vonatkozik. Melyik évben, a 2005. év május 31. napjáig elküldendő éves statisztikai összegzésben, vagy a 2006. év május 31. napjáig elküldendő statisztikai összegzésben kell-e szerepeltetnünk a beszerzést? Vagyis 2004-re vagy a 2005. évre vonatkozó beszerzésnek minősül?

Kérdés: A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdésében a "köteles" szó az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget, vagy az indokolás kérésére vonatkozó kötelezettséget jelenti?

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?