Határidő-hosszabbítás kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem esetén

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatáskérést a határidő előtt adtuk be. Az ajánlatkérő arra hivatkozik, hogy elkésett, de véleményünk szerint a hivatkozott Kbt. 114. § (6) bekezdése arra adna lehetőséget, hogy az ajánlatkérő élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Vajon miért nem hosszabbított az ajánlatkérő határidőt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek észszerű határidőben kell megadnia válaszát, hogy az ajánlattevők még reagálni tudjanak arra ajánlatuk összeállítása során. Amennyiben a kérdésre adott válasz eredményeként szükségessé válik az eljárási dokumentumok módosítása, úgy annak is van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az észszerű határidő az irányadó ebben az esetben. Valójában a kérdés az, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza-e az ajánlattevőket, amennyiben új információhoz jutnak, és emiatt nem fognak tudni időben reagálni. Ha ez nem áll fenn, nem a beszerzési tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága

Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati felhívás módosítása nélkül nem lehetséges olyan tartalom rögzítése, melynek egyértelműen az eljárást megindító hirdetményben van a helye. Így arra nem kerülhet sor, hogy az amúgy is érdeklődést jelző gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő megküldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A bírálati időszak hossza nyílt eljárás, építési beruházás esetében 60 nap, mely 60 nappal meghosszabbítható a Kbt. 81. § (11) bekezdése és 70. § (2) bekezdése alábbi szabályai alapján:- a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezhető, hogy az ajánlattevők egyike kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, ezt azonban elkésetten tette. A kiegészítő tájékoztatás a hatályos közbeszerzési törvény 3. § 21. pontja szerint ún. közbeszerzési dokumentum, ami azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Eljárási dokumentumok alvállalkozó általi elérése

Kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy egy alvállalkozó eléri az eljárási dokumentumokat, ha nincs hozzáférése az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 57. § (2) bekezdésének azon fordulatára gondol, hogy elegendő-e, ha a közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként egy ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy megnevezett alvállalkozó eléri.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Érdeklődést jelző gazdasági szereplő azonosításának jogszerűsége

Kérdés: Irányelvi gyakorlatnak megfelelő-e, hogy az érdeklődést jelző gazdasági szereplőt azonosítani tudja az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Az irányelvi szabályok nem térnek ki a kérdésre, van olyan európai ország (például Horvátország), ahol az eljárási dokumentumokat letöltő gazdasági szereplőt nem tudja azonosítani az ajánlatkérő, van, ahol közvetlenül elérhetők a dokumentumok. A nyilvánosságra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívás (beleértve a részvételi, ajánlati, ajánlattételi, közvetlen részvételi felhívást) minden esetben kell, hogy tartalmazza az alkalmassági követelményeket. Ez alól csak azok az eljárások kivételek, ahol alkalmassági követelményt nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételezzük, hogy a kiegészítő tájékoztatás jogszerű volt. A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon

Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban nem a DBR folyamatát ismertetjük, hanem a KEF portálon történő eljárási cselekményekről adunk rövid összefoglalót a kérdésnek megfelelően.A KEF portálja az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alapján az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
1
2
3
26