Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

78 találat a megadott kiegészítő tájékoztatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszból: […]§ (2) bekezdése értelmében mindenképpen az eljárást megindító felhívás kell, hogy tartalmazza azt.A Kbt. 50. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy közvetlen részvételi felhívás lehet.A (2) bekezdés n) pontja szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen: (...) az alkalmassági követelményeket és utalást a megkövetelt igazolási módokra; (...).A félreértést az okozhatja, hogy az eljárást megindító felhívások extrém hossza miatt a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő csak utaljon a megkövetelt igazolási módokra, melyek részleteit az eljárási dokumentumokban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4769

2. találat: Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszból: […]hogy alapelvi sérelem történt, vagy jelentős, nem egyedi részletkérdésre vonatkozó módosítás történt, mely a kialakuló sorrendet is befolyásolja az alábbiak értelmében.A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:-nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és-annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.Ezt azonban az ajánlatkérőnek ebben az esetben nem kell mérlegelnie, hiszen elvi értelemben a hiánypótlás megoldás lehet, de ehhez szükség van arra a felkészült ajánlattevőre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4750

3. találat: Termékspecifikációra vonatkozó melléklet feltöltésének elmulasztása

Kérdés: Amennyiben a kiírásban az ajánlatkérő a termékek specifikációjában feltünteti, hogy például: lásd csatolt képek stb. alapján, és ezeket a mellékleteket nem teszi elérhetővé, mi a teendő? A kiegészítő tájékoztatás beérkezésére adott esetben 5 napot irányoz elő az ajánlatkérő, de ettől kevesebb idő alatt, 3 nappal korábban jelezzük, hogy nem töltötték fel a mellékletet, pótolnia kell-e az ajánlatkérőnek a feltöltést, vagy enélkül is folytatható az eljárás?
Részlet a válaszból: […]teszi kötelezővé a határidőn túl érkezett kérdésre adott választ, mely biztosan határidő-módosítással kell, hogy járjon.A Kbt. fentiekben hivatkozott szabálya alapján, ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.A kérdés esetünkben valójában nem a kiegészítő tájékoztatás elkésettsége, hanem általános értelemben a megfelelő információ feltöltésére való kötelezettség. Tehát nem azért kell feltöltenie az ajánlatkérőnek a mellékleteket, mert a kiegészítő tájékoztatásban kérték, hanem azért, mert egyébként erre a dokumentumban utalás történik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4727

4. találat: Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszból: […]érkezett.A Kbt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően észszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.A (3) bekezdés szerint, ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.A (4) bekezdés előírja, hogy amennyiben a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, úgy az 52. § (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárni.Amennyiben az ajánlatkérő nem adja meg a választ az 56. § (2)-(3) bekezdése szerint, és a (4) bekezdés értelmében határidőt sem módosít, úgy az 56. §-ra tekintettel kell megtámadni az eljárást.Felmerül a lehetőség, hogy akár alapelvi sérelemre is hivatkozzon az ajánlattevő. A D. 565/2019. számú döntés értelmében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 56. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 114. § (6) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a határidőben érkezett kiegészítőtájékoztatás-kérést az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően elmulasztotta megválaszolni. A Döntőbizottság a fentieken túl megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség és egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4471

5. találat: Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszból: […]előírásait oly módon, hogy indokolatlanul előnyösebb helyzetbe juttat olyan piaci szereplőt/szereplőket, aki/akik, amely/amelyek külön-külön rendelkezik/rendelkeznek a szakemberrel, míg kizár olyan szereplőket, akik/amelyek olyan szakemberrel rendelkeznek, aki adott esetben két alkalmassági követelménynek is megfelelne. Az indokolás szerint: "Az átfedés ilyen jellegű kizárása nem biztosítja az esélyegyenlőséget azon gazdasági szereplők számára, amelyek a megengedőbb feltételnek meg tudnak felelni."Ez utóbbi mondat egyértelművé teszi, hogy nem lehet mesterségesen elválasztani az egyes részeket, és mintegy külön eljárásként kezelni. Tárgybani ügyben az ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy amennyiben megengedné a szakemberek közötti átfedést, akkor akár egy szakemberrel is meg lehetne felelni az alkalmassági követelményeknek. E körben a Döntőbizottság kifejezetten kiemelte, hogy a szakemberek közötti átfedés megengedése nem egyenlő azzal, hogy az ajánlatkérő a szakember igényét ne írhatná elő, és ne határozhatna meg minimális szakemberlétszámot, amennyiben az objektív indokokkal alátámasztható.Hivatkozott továbbá arra is az ajánlatkérő, hogy a sikeres ajánlattétel érdekében az átfedés elkerülésével az ajánlattevők bevonhatnak bármely alkalmassági követelmény igazolására kapacitásszervezetet is alvállalkozóként. A Döntőbizottság e körben kiemelte, hogy az eljárást megindító felhívásnak és a többi közbeszerzési dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, ez nem lehet tehát érv a versenykorlátozó magatartás mellett.Az indokolás szerint: "Tehát az ajánlatkérőnek azt kell biztosítania, hogy a gazdasági szereplők tudjanak egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tenni, a felhívást és a dokumentációt ezen szempontok szem előtt tartásával kell összeállítania. Az alkalmassági követelményeknek kapacitást nyújtó szervezettel való megfelelés a gazdasági szereplők számára egy lehetőség, de nem lehet kényszer. Az ajánlatkérő nem írhat elő olyan feltételeket,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4402

6. találat: Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől.A kiegészítő tájékoztatás "dokumentációhoz tartozását" erősíti a Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése, mely a közbeszerzési dokumentumokból célzottan kiemeli a kiegészítő tájékoztatást a hirdetmény tartalma miatt. Az értelmezés azonban egyértelműen arra utal, hogy a közbeszerzési dokumentumok részének tekinti a kiegészítő tájékoztatást is. Az 57. § (2) bekezdése szerint ezek a dokumentumok elektronikus úton elérhetők kell, hogy legyenek, melyet az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer biztosít.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat - az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes eljárásfajtáknál meghatározott eltérő esetek kivételével - az eljárást megindító felhívás közzétételének vagy megküldésének időpontjától köteles rendelkezésre bocsátani...A (2) bekezdés alapján a közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek, vagy az ajánlatban,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4353
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Ajánlattételi határidő meghosszabbításának időpontja a közbeszerzési dokumentumok változtatása esetén

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 52. §-a nem tartalmaz időre vonatkozó szabályt, azaz ha változtatok a közbeszerzési dokumentumokon, akkor köteles vagyok meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, de nem a kiegészítő tájékoztatás kiküldésével egy időben? Attól tartok, egyre több kiegészítő tájékoztatást fognak indukálni a válaszok, emiatt a határidők is folyamatosan, akár többször is módosulni fognak.
Részlet a válaszból: […]kérdésben, hiszen nem köteles meghosszabbítani az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt akkor, ha nem jelentős a módosítás, és még viszonylag sok idő van hátra az ajánlattételi (részvételi) határidőből. Ebből a szempontból az ajánlatkérőnek is érdeke, hogy minél hamarabb kiderüljön, milyen gyengeségük van az eljárási dokumentumoknak.Az előző bekezdésen hivatkozott, a Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős, és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizedik, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb tizennegyedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését.Amennyiben az ajánlatkérő tisztában van azzal, hogy módosításra lesz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4311

8. találat: Információ nyújtása kiegészítő tájékoztatás keretében a módosító hirdetmény megjelenését megelőzően

Kérdés: A módosító hirdetmény még nem jelent meg, de várható. Az ajánlatkérő olyan kiegészítő tájékoztatásokat nyújt, amelyek már az új tartalomra hivatkoznak. Ezt ugyan valóban meg fogja tudni mindenki, de nekem, mint későbbi ajánlattevőnek mégis furcsa ez. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszból: […]iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték, vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.Valóban meglepő, hogy az ajánlatkérő előzetesen készül a módosítás tartalmára, valójában ezzel meg kellene várni a hirdetmény megjelenését. A tájékoztatási kötelezettség csak a módosításra mint tényre utal, ugyanakkor a módosító hirdetmény megjelenéséig a tájékoztatás megadása nem közvetlen módon sérti az 55. § (2) bekezdés utolsó mondatát. Összességében szerencsésebb lenne, ha az ajánlatkérő megvárná a módosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4302
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
Részlet a válaszból: […]megengedett. Mivel az ajánlatkérő a saját vizsgabázis kapcsán gyakorlatilag kizárja alvállalkozó alkalmazását, erre akkor van lehetőség, ha az ajánlatkérő úgy gondolja, ezt a tevékenységet feltétlenül az ajánlattevőnek kell végeznie. Erre a Kbt. 65. §-a biztosít lehetőséget az alábbiak szerint:A Kbt. 65. §-ának (10) bekezdése alapján építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.Mivel a versenyt közvetlenül korlátozó előírásról van szó ebben az esetben, ezért az ajánlatkérőnek meg kell határoznia azt az indokot, amely miatt a vizsgáztatás olyan alapvető fontosságú tevékenység, melyet nem végezhet más, csak és kizárólag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4113

10. találat: Előzetes piaci konzultáció megtartásának módja

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációt megtarthatjuk-e úgy, hogy meghirdetjük a honlapunkon a tájékoztatót, meghívjuk azokat, akik általában jelentkezni szoktak az eljárásainkra, és válaszolunk a kérdéseikre? (Úgy látjuk, ez is sokat segíthet az eljárás előkészítésében.)
Részlet a válaszból: […]megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását - megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében.Attól, hogy az ajánlatkérő úgy érzi, majdnem minden piaci szereplőt tájékoztatott, még nem biztos, hogy ez valóban így is történt az adott esetben. Hiába van ugyanis konszenzus a jelen lévő piaci szereplők és az ajánlatkérő között a műszaki tartalom teljesíthetősége, a paraméterek meghatározása vonatkozásában, amennyiben ezt az ajánlatkérő az előzetes piaci konzultáció alapján előírja, ezzel még korántsem biztos, hogy egyben versenysemleges magatartást is tanúsít. Nem egészséges tehát, ha a piaci konzultáció kiváltja - amennyiben adott esetben kiváltja - a kiegészítő tájékoztatás keretében szervezett konzultációt, ahol valóban esélyegyenlő módon lehet tájékoztatást nyújtani, továbbá a piaci konzultáció - mint válaszunk bevezetőjében utaltunk rá - nem azonos a becsült érték megállapítása érdekében kért indikatív árajánlatkéréssel sem. Az előzetes piaci konzultáció célja sokkal inkább a piaci viszonyok megismerése, innovatív technológiákkal kapcsolatos információk beszerzése, szakértők, érintett hatóságok bevonása az előkészítésbe. A törvény 28. § (4) bekezdésének első mondatát tehát együttesen kell értelmezni a második mondat alapelvekre vonatkozó előírásával, és nem nyilvánosan meghirdetett tájékoztató megtartásával azonosítani azt.Fentieket erősíti meg a törvény hivatkozott rendelkezéséhez kapcsolódó jogalkotói indokolás a következők szerint: "A törvény a közbeszerzési eljárások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3867
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést