Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezés cégalapításra

Kérdés: Az új Kbt. szerint az ajánlatkérő hirdetményében előírhatja-e kötelezettségként az ajánlattevők számára gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, azonban az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy magát az ajánlattételt gazdasági társaság vagy más meghatározott jogi személy alapításához kösse. Ha azonban a nyertesek ún. közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Keretszerződés tartalma központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: Van-e kötelező előírás arra, hogy a központosított közbeszerzési eljárásban milyen tartalommal kell megkötni a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört a 168/2004. Korm. rendelet 24. §-ának (1) bekezdése rendezi. E szerint a központi közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretszerződésnek – amely legfeljebb négy évre köthető – a következőket kell tartalmaznia: a közbeszerzés tárgyának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Konzultáció vagy kiegészítő tájékoztatás?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást helyettesíti-e az, ha konzultációt tart az ajánlatkérő, azaz választhat a kiegészítő tájékoztatás megadása és a konzultáció tartása között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése – a megfelelő ajánlattétel érdekében – lehetőséget ad az ajánlattevőnek arra, hogy az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (azaz értelmező) tájékoztatást kérhessen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kötődik a Közbeszerzési Levelek 1. számában a 36. kérdéshez, amely az irreálisan alacsony ár fogalmát firtatta, azonban azzal nem teljesen azonos. Nézzük meg ezért tételesen a felvetett Kbt.-beli rendelkezéseket.A Kbt. 86. §-ának (1)–(4) bekezdései határozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítés ellenőrzése a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen módon lehet tudomást szerezni arról, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést ténylegesen teljesítik-e a felek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szigorú rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy az eredményes közbeszerzési eljárásban a tényleges teljesítés ellenőrizhető és egyben nyilvános is legyen. Ebben a tekintetben az ajánlatkérőre ró kötelezettségeket.A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlatkérő eljárása vonatkozásában két részre osztható, egyrészt a kiírás jogszerűségével kapcsolatos problémakörre, másrészt pedig az ajánlatkérő válaszadási kötelezettségére.A pályázat kiírásának jogszerűsége tekintetében lényeges, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy – bizonyos feltételek mellett – meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános részének első fejezete tartalmazza az alapelveket, amelyek között – egyebek mellett – az is szerepel, miszerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
20
21