Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott ellenőrzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Keretmegállapodás versenyújranyitásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Ellenőrizheti-e a Közbeszerzési Hatóság annak a keretmegállapodásnak a versenyújranyitását, amelyet még 2017-ben kötöttek meg, és jelenleg zajlanak a teljesítések?
Részlet a válaszból: […]léptető rendelkezése értelmében módosítás és teljesítés-ellenőrzés vonatkozásában 2015. november 1-jétől van lehetősége a Hatóságnak eljárni.A kormányrendelet 14. §-a alapján a Hatóság a Kbt. 197. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében a rendelet szabályai szerint jogosult ellenőrizni a 2015. november 1-jét megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4350

2. találat: Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet a válaszból: […]Eljárásspecifikusan ugyanakkor Kbt.-sértés nem történhet azért, mert az ellenőrző szervezet által felkért külső szakértő információt oszt meg más piaci szereplőkkel. Amennyiben az ajánlatkérő tudomására jut, hogy az ellenőrző szervezet által bevont szakértő nem versenysemleges módon közöl információt, a közbeszerzési törvény 25. §-ának (1) bekezdése értelmében erről szükséges tájékoztatást nyújtania az ellenőrző szervezet részére. Ha a tájékoztatás esetleg más ajánlatkérőt érint, tehát nem közvetlen módon a versenyt befolyásolja, hanem olyan információt oszt meg, mely más ajánlatkérőre nem tartozik, hiszen esetleg nem megfelelő színben tünteti fel az ajánlatkérőt, vagy olyan tartalmat közöl, mely az ellenőrzés alá nem támasztott szempontjait is tartalmazza, abban az esetben valójában a verseny tisztaságának sérelme sem állapítható meg. Függetlenül természetesen a külső szervezet által elkövetett hibától, az ajánlatkérőnek mindenképpen érdemes jeleznie ezt mind az ellenőrző szervezet, mind külső szakértő felé.A Kbt. 25. §-ának irányadó rendelkezései a következők:- az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását;- összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3999

3. találat: Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő - megállapodásban meghatározott - ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést - mely hosszabb időre kötött keretszerződés - e körben?
Részlet a válaszból: […]amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy- a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki - 132. § (1) bekezdés a)-c) pontok.A kérdés kapcsán utalunk arra, hogy az új, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai a korábbinál lényegesen tágabb körben teszik lehetővé a szerződés módosítását, melynek fenti tartalma nem feszegeti a jogszabály kereteit, annak lehetőségét egyértelműen megadja.Az új Kbt. vonatkozó 141. §-ának (6) bekezdése értelmében a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg.A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3752

4. találat: Szerződés teljesítésének ellenőrzése

Kérdés: Ajánlatkérő ellenőrizheti-e a szerződés teljesítését annak folyamata során? Hogyan és konkrétan mit?
Részlet a válaszból: […]kötöttek, mások ugyanis a szabályok adásvételi, szállítási vagy vállalkozási, illetve pl. megbízási szerződés esetén. A Ptk. szabályain túl mindez attól is függ, hogy a konkrét közbeszerzési szerződésben hogyan rendezték a felek a teljesítéssel kapcsolatos kérdéseket, hiszen a szerződésekre vonatkozó polgári jogi szabályok diszpozitívak, ami azt jelenti,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2427
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Ajánlatkérő ellenőrzése a teljesítés folyamán

Kérdés: Kötelezhető-e arra az ajánlattevő, hogy biztosítsa a beszerzés tárgyát képező termékek gyártásának ellenőrzését az ajánlatkérő részére? Ha igen, milyen hivatkozási alapon?
Részlet a válaszból: […]veszélyes áruk esetében akár a gyártási folyamat részletes ellenőrzése is szerepel, akkor igen. A kérdés tehát elsősorban nem közbeszerzési jellegű, az igény azonban csak a tevékenység specifikusságával arányos lehet, ugyanakkor ezt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1917
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Nyilatkozat állami szervek ellenőrzési jogosultságának elfogadásáról

Kérdés: Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?
Részlet a válaszból: […]Ebből következően ez az ajánlatkérő egyedi igénye, kérése lehet a konkrét közbeszerzési eljárásban. Az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEHI) ellenőrzési jogosítványát külön törvények rögzítik, például
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1812

7. találat: Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszból: […]a keretrendszerben a jogorvoslati eljárás kérelemre és hivatalból indulhat az alábbiak szerint. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (összefoglalóan: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Az előző bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni - a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését, - az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; - a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. A fentiek szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni - a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot; - az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; - a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot. A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyéb érdekelt kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg a beszerzőt (Kbt. 322-323. §-ai). A törvény 326. §-a értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, a 328. § és 329. § szerinti esetekben indítja meg. Az ellenőrző szerv tevékenységét tehát elsősorban a hivatalból történő indítás érinti, amelyre a rendelkezésre álló határidők jóval hosszabbak, ugyanakkor a kezdeményező szerv kötelezettségei is széleskörűek, ahogy azt a közbeszerzési törvény 327. §-ában láthatjuk. A 327. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: - a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; - az Állami Számvevőszék; - a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; - a közigazgatási hivatal; - a kincstár; - az országgyűlési biztos; - a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; - a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet. A (2) bekezdés értelmében az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőre a Kbt. 323. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1535
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Jogorvoslati arány és kötelező hirdetmény-ellenőrzés összefüggései

Kérdés: Létezik-e valamilyen összefüggés a 25 százalékos jogorvoslati arány és a kötelező hirdetmény-ellenőrzés között? A jogorvoslati kérelmek típusai/összetétele alátámasztja-e a kötelező hirdetmény-ellenőrzés fenntartásának szükségességét?
Részlet a válaszból: […]bizonyítani azt. Gondolunk itt arra, hogy a hirdetmény-ellenőrzés és a hazai jogszabályok sokkal több kötelező elemet kívánnak a hirdetményben elhelyeztetni, ami automatikusan több jogorvoslati lehetőséget hordoz, illetve több hibalehetőséget is rejt egyben magában. Azonban a hirdetmény-ellenőrzés azt eredményezi, hogy kiküszöböl olyan elemeket a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1291
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszból: […]eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére. Az ellenszolgáltatás kifizetésének késésével, elmaradásával kapcsolatban az utóbbi időben ugyan történtek módosítási kísérletek, azonban az országgyűlés nem szavazott róla ez idáig. [A Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény IV. fejezete (általános közbeszerzési eljárás közösségi rezsimben) alkalmazásában ajánlatkérők: - a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; - az állam, az előző bekezdésben meghatározott szervezeteken kívüli központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv; - az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv; - a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács; - a közalapítvány; - a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület; - az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, az irányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy a jelen bekezdés előzőek szerinti pontjaiban meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; - az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, illetőleg amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, illetőleg az Országgyűlés vagy a kormány meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; - az a jogképes szervezet, amelyet a jelen bekezdés előzőek szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1253
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszból: […]a hatályba léptető rendelkezés nem írja elő, hogy a módosított előírások csak a 2006. augusztus 24-ét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban lennének irányadóak, így az új szabályok már a folyamatban levő közbeszerzési eljárásokban is alkalmazandók. Ugyanakkor a közbeszerzési törvény módosított rendelkezéseinek hatálybalépése és a hatósági nyilvántartás nyilvánosságra hozatalának időpontja közötti harmincnapos időszak joghézagot teremtett, amelyben az ajánlattevők már nem voltak kötelesek igazolni, hogy nem tartoznak a hivatkozott kizáró ok hatálya alá, ugyanakkor az ajánlatkérők még nem tudták a hivatalos nyilvántartás hiányában ellenőrzési kötelezettségüket teljesíteni. Ezen átmeneti időszakot követően ma már elérhető az említett adatbázis. A hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos további kérdésekkel továbbá az OMMF illetékeseihez lehet fordulni [Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, 1399 Budapest 62. Pf. 639., 06-80/ 204-667 (ingyenes zöldszám)]. Felhívja ugyanakkor a tájékoztató a figyelmet arra is, hogy a módosítás nem rendezi azt kérdést, hogy az ajánlatkérőknek mely időpontban kell vizsgálniuk az adatbázis tartalmát, ebből adódóan az eredményhirdetés időpontjáig (illetve esetlegesen az eljárást lezáró szerződés megkötéséig is) fennállhat ez a kötelezettségük. A kérdésben említett vélemény ebben a formában - tudomásunk szerint - szóban hangzott el a Közbeszerzési Társaság konferenciáján, amely nem tekinthető írott, hivatalos tanácsi álláspontnak. Tekintettel arra, hogy a szerződéskötés már az eredményhirdetést követően történik, nem logikus feltételezni, hogy a törvényből nem következő módon az ajánlatkérőnek folyamatosan figyelnie kell egy adatbázist. A tájékoztató egyébiránt úgy fogalmaz, hogy "fennállhat" ez a kötelezettség, amely nem meríti ki azon igényünket, hogy pontosan értsük, meddig is kell ellenőriznie ajánlatkérőnek a szóban forgó kizáró ok fenn nem állását. A Közbeszerzések Tanácsától függetlenül, a honlapon történő közzététel ezen megoldása és ennek jogszabályban történő ilyetén rögzítése meglepő, hiszen az ajánlatkérő közvetlenül nem tudja bizonyítani, hogy az ajánlattevő valóban nem szerepelt az adatbázisban, mint bírságolt fél, hiszen a honlapon megjelenő adatok kinyomtatása nem bizonyítja mindezt. Rendkívül sok kérdést felvet tehát ez az újítás, amellyel kapcsolatban várjuk a Tanács további, hivatalos állásfoglalását. Amit ugyanakkor nem tartalmaz a már idézett tájékoztató, az az adatbázis elérhetősége. A cím: www.ommf.gov.hu. Amennyiben a www.ommf.hu internetcímre keres rá az érintett, szintén az előző címet látja, és érheti el a "hatósági nyilvántartás" pont alatt a "Hatósági nyilvántartás közbeszerzésekhez és támogatásokhoz" linket. Erre rákattintva jutunk el a munkaügyi jogsértést elkövető munkáltatókhoz. A "Közbeszerzés" címszóra rákattintva érhető el az a felület, amelyet kitöltve adatokat kaphatunk az érintett ajánlattevőről. További tájékoztatás szintén ezen a honlapon érhető el. Ennek értelmében 2006. szeptember 23-ától a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. 8/C §-a alapján az OMMF a munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. Az OMMF a 2005. augusztus 4. napja után elkövetett jogsértés miatt jogerős és végrehajtható határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt, valamint a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját honlapján nyilvánosságra hozza. A közbeszerzésekről szóló törvény 63. §-ának (5) bekezdése alapján a 60. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie az OMMF által nyilvánosságra hozott adatokra támaszkodva, azaz az ajánlattevőknek, illetve az alvállalkozóknak a jövőben nem kell a kizáró ok hiányát igazolniuk. Megjegyzi továbbá a felhívás, hogy a közbeszerzési eljáráshoz szükséges, és a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolására szolgáló hatósági bizonyítványok kiállítása a fenti jogszabályváltozás következtében a továbbiakban ismertetett három kivételtől eltekintve 2006. szeptember 23-ától megszűnik, ezzel egyidejűleg megszűnik a hatósági nyilvántartási osztály is, a fennmaradó hatósági bizonyítványok kiállításának rendszerét a későbbiekben ismertetett módon teljesítjük. A továbbiakban tehát a pályázatkiírók, illetve a támogatást nyújtók tájékozódnak a releváns jogsértést elkövetett munkáltatókról az OMMF honlapján megtalálható nyilvántartásból. A keresett nyilvántartás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1204
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést