Összes cikk:
1. cikk / 13 Keretmegállapodás versenyújranyitásának ellenőrizhetősége
Kérdés: Ellenőrizheti-e a Közbeszerzési Hatóság annak a keretmegállapodásnak a versenyújranyitását, amelyet még 2017-ben kötöttek meg, és jelenleg zajlanak a teljesítések?
2. cikk / 13 Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
3. cikk / 13 Szerződés kiegészítése
Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő - megállapodásban meghatározott - ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést - mely hosszabb időre kötött keretszerződés - e körben?
4. cikk / 13 Szerződés teljesítésének ellenőrzése
Kérdés: Ajánlatkérő ellenőrizheti-e a szerződés teljesítését annak folyamata során? Hogyan és konkrétan mit?
5. cikk / 13 Ajánlatkérő ellenőrzése a teljesítés folyamán
Kérdés: Kötelezhető-e arra az ajánlattevő, hogy biztosítsa a beszerzés tárgyát képező termékek gyártásának ellenőrzését az ajánlatkérő részére? Ha igen, milyen hivatkozási alapon?
6. cikk / 13 Nyilatkozat állami szervek ellenőrzési jogosultságának elfogadásáról
Kérdés: Mi az alapja annak az ajánlatkérői kitételnek, melynek értelmében az ajánlattevőnek ajánlatában kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja az Állami Számvevőszék és a KEHI ellenőrzési jogosultságát? Erre minden eljárásban nyilatkozni kell, vagy csak erre irányuló ajánlatkérői felhívás esetén? Továbbá, formailag mit takar az említett szervezetek ellenőrzési jogosultsága, és az előbbiekre milyen jogszabály(ok) vonatkoznak?
7. cikk / 13 Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása
Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
8. cikk / 13 Jogorvoslati arány és kötelező hirdetmény-ellenőrzés összefüggései
Kérdés: Létezik-e valamilyen összefüggés a 25 százalékos jogorvoslati arány és a kötelező hirdetmény-ellenőrzés között? A jogorvoslati kérelmek típusai/összetétele alátámasztja-e a kötelező hirdetmény-ellenőrzés fenntartásának szükségességét?
9. cikk / 13 Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái
Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
10. cikk / 13 Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?