Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...az adatok nagy részét. Emellett mégis sok esetben az ajánlatkérő megnézte és ellenőrizte a kormányhivatalok honlapjait, és ezt az ellenőrzést (illetőleg ennek keretében azt, hogy a honlapokon nem állnak rendelkezésre a releváns nyilvántartások) dokumentálta. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan - napnál hosszabb időtartamban.Az 53. § (8) bekezdése pedig egyértelművé teszi, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívül egyszerű, hiszen jogsértés történt. Az ügy maga hivatalbóli kezdeményezéssel indult, a szerződés teljesítésének ellenőrzése során a Közbeszerzési Hatóság észlelte a jogsértést, és ennek megfelelően a hatóság elnöke kezdeményezte az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...megfelel a címke által elő­írt követelményeknek. Amennyiben ennek igazolására nincs lehetőség, mert például a gyártás folyamatának ellenőrzését nem tudja az ajánlatkérő adott paraméterek szerint igazolni, úgy véleményünk szerint nem lesz megfelelő eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...sorolja a kormányrendelet az alábbiak szerint.A 14. § (1) bekezdése alapján a rendeletben meghatározott korlátozások betartásának ellenőrzésére a kormányhivatal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogosult.A (3) bekezdés értelmében a kormányhivatal a 13/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...vett részt a szerződés teljesítésében. A polgári bírói gyakorlatban láthattunk példát az alvállalkozót jogellenesen mellőző és az ellenőrzési kötelezettségét elmulasztó ajánlatkérő egyetemleges marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlatkérő csődhelyzettel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Mit köteles vizsgálni az ajánlatkérő a csődegyezség kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben van (...).Fentieknek megfelelően csődegyezséggel vagy a csődhöz hasonló helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérőnek nincs külön ellenőrzési kötelezettsége.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan - napnál hosszabb időtartamban;- ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Keretmegállapodás esetén alkalmazandó jogszabály

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén, az eljárás második szakaszában, azaz a verseny újranyitásakor az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján kell eljárnia, vagy a verseny újranyitása időpontjában hatályos Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...merülhet fel, hogy az egyes versenyeztetéseket rendszeren belül a hatályos szabályok szerint kell lefolytatni, és követni a kizáró okok ellenőrzését az éppen hatályos szabályok alapján. Keretmegállapodás esetében azonban ez nem így van, mivel az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
2
3
55