Köztartozás kiemelésének lehetősége a kizáró okok közül

Kérdés: Amennyiben az ingatlan tulajdonosának APEH vagy VPOP, stb. tartozása van – nem lehet ajánlattevő közbeszerzési eljárásban – függetlenül attól, hogy esetleg ez az egyetlen ingatlan alkalmas a közbeszerzés tárgya megvalósítására. Gondolt-e erre a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja szerint azeljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebbenlejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetésikötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Meghívásos eljárás alkalmazásának feltételei

Kérdés: Milyen feltételek fennállásakor lehet alkalmazni az ajánlatkérőnek a meghívásos eljárást? Limitált-e, hogy hány vállalkozó lehet alkalmas a feladatra?
Részlet a válaszából: […] A meghívásos eljárás ún. két szakaszból álló eljárás, amelyrészvételi felhívással indul, és amelyet a Közbeszerzési Értesítőben kellközzétenni, a 15/2004 IM rendelet szerinti minta alapján [Kbt. 100. §-ának (1)bekezdése és 101. §-ának (1) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Kis- és középvállalkozás mint bírálati szempont

Kérdés: Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. azon alapelve, mely szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell teremtenie az ajánlattevők számára [Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése], ellenkezik a kis- és középvállalkozások bírálati szempontként való alkalmazásával. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Ajánlatkérő válaszadási kötelezettsége

Kérdés: Támadható-e az ajánlatkérő, ha nem tud a tárgyaláson az ajánlattevő részére azonnal válaszolni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a tárgyalás jegyzőkönyvében foglalt kérdésre az ajánlatkérő írásban válaszolhat a lehető legrövidebb időn belül, hogy az esetleges további tárgyalások során az ajánlattevőknek az új információk birtokában legyen lehetőségük a tárgyalásokon való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Ajánlattevői kör szűkítése

Kérdés: Milyen feltételek mellett szűkítheti az ajánlatkérő az ajánlattevők körét?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Kbt. meglehetősen korlátozott körben engedi meg az ajánlattevők körének szűkítését alapelveivel összhangban.Az ajánlattevők elsősorban a Kbt.-ben szabályozott kizáró okokat kötelesek eljárásukban figyelembe venni, tehát értelemszerű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Műszaki feltételek pontatlan meghatározása a dokumentációban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő észleli, hogy a dokumentációban egyes műszaki feltételeket pontatlanul határoztak meg, és ezért a kiegészítő tájékoztatásban másként értelmezi azokat, erre van-e lehetősége, hiszen ez az információ eljut az összes érintett szereplőhöz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (3) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Az előzőeken túl a törvény arról is rendelkezik, hogy a tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Termékösszetétel megadásának lehetősége

Kérdés: A termékek összetételének megadásával élhet-e az ajánlatkérő, megszabhat-e maximális víztartalmat, fehérje-, zsír-, só- stb. tartalmat a beszerzendő áru (termék) vonatkozásában, vagy ezzel sérti a verseny-, illetve esélyegyenlőséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 1. §-ának (1) és (2) bekezdése mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, továbbá hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Kötelezés cégalapításra

Kérdés: Az új Kbt. szerint az ajánlatkérő hirdetményében előírhatja-e kötelezettségként az ajánlattevők számára gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot, azonban az ajánlatkérőnek nincs lehetősége arra, hogy magát az ajánlattételt gazdasági társaság vagy más meghatározott jogi személy alapításához kösse. Ha azonban a nyertesek ún. közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
…
19
20
21