Termékcsere és szerződésmódosítás

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az előre nem láthatóság vizsgálata jogi szempontból releváns-e egyenértékű termékkiváltás esetén? Továbbá egyenértékű termékkiváltás esetén objektív indokokkal kell-e alátámasztania a termékcsere szükségességét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Szerződésmódosítás esetén a Kbt. 141. §-ában foglalt rendelkezéseit kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési szabályok a szerződés esetleges módosítását vagy módosulását csak szűk körben, kizárólag megfelelő jogi alap és a ténybeli indokoltság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Covid–19-járvány valóban sok szerződést érintett a 2020–2022. években. A szerződésteljesítési nehézségeket a szerződő felek jellemzően kétféleképpen oldották meg: a közbeszerzés rendszerén belül szerződésmódosítással vagy a polgárjog rendszerén belül, például...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
Részlet az állásfoglalásából: […] Induljunk ki abból, hogy amennyiben a módosítás megfelel a Kbt. 141. § (2) bekezdés feltételeinek, úgy a (4) és (6) bekezdés feltételeinek vizsgálata nem szükséges.A módosítás mértéke összességében nem érheti el az uniós értékhatárt, a teljes érték 15%-át, és nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. szeptember 11.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Intézményünk feltételes közbeszerzést szeretne lefolytatni, amelynek során a szerződés hatálybalépésének felfüggesztését is előírnánk. A hatálybalépés felfüggesztése milyen hosszú időtartamra vonatkozhat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 135. § (12) bekezdése ad lehetőséget az ajánlatkérőnek arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikösse azt a feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz, miközben nem állít fel hierarchiát a jogalapok között.A 141. § (2) bekezdés b) pontja a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül teszi lehetővé csak az ellenérték módosítását szolgáltatás,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Szerződésmódosítási jogalapok korlátjának értelmezése

Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, véleményünk szerint az egyes jogalapok módosítási korlátja nem kumuláltan értendő, hanem összességében maximum 50% lehet figyelemmel arra, hogy ebbe beleszámít a de minimis árnövekedés [141. § (2) bekezdés] és a rendkívüli sürgősség keretében történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Szerződéskötést megelőző indexálás

Kérdés: Lehet-e indexálni a szerződés megkötését megelőzően? (Így már az első számla magasabb lesz. Nagyon elhúzódott a bírálati szakasz, és szükség lenne rá.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből ítélve maga a szerződés vélhetően hatályba is lépteti a szerződést, tehát a teljesítés is elkezdődik. Ezek szerint maga a szerződés nem került aláírásra, de az eredmény már feltehetően megszületett, hiszen a kérdés maga a bírálati szakasz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.

Szerződéskötést megelőző módosítás ajánlati kötöttség beálltát követően

Kérdés: Ajánlati kötöttség beálltát követően bekövetkezhet-e olyan előre nem látható helyzet, ami miatt szerződést lehet módosítani szerződéskötés előtt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A főszabály, hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, melyben megegyeztek a felek.A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 14.

Szerződésmódosítás többes jogalapon

Kérdés: Van-e lehetőség termékkiegészítésre 50%-os mértékben a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával összhangban úgy, hogy a módosítás alapja egy határidő-módosítás? Vagy inkább külön-külön lenne érdemes megpróbálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja esetében sokkal nagyobb körültekintést javaslunk. A módosítandó tartalom halmozását e jogalap esetében nem javasoljuk.A 141. § (4) bekezdésének alkalmazása során ugyanis az ajánlatkérőnek indokolnia kell a módosítást,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. július 13.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A megengedett szerződésmódosítás részletszabályait a Kbt. 141. §-a tartalmazza. A kérdés szerinti eset megítélésekor először is annak van jelentősége, hogy a végrehajtott szerződésmódosítás lényegesnek minősül-e. A Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. június 15.
1
2
3