Rezsimváltást eredményező szerződésmódosítás lehetősége

Kérdés: Módosítható-e a szerződés, ha a módosítás eredményeként elért szerződéses érték már eléri a közösségi értékhatárt? Tehát ha összeadom az eredeti becsült értékkel, akkor már eléri a közösségi rezsimet. Ebben az esetben lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás részben rendezte ezt a kérdést.A törvény 141. §-ának (2) bekezdésében a kis értékű, ún. de minimis változás esetében egyértelművé teszi a kérdést az új szabály, mely szerint nem lehet értékhatárt lépni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt

Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban– előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatók óvadékként az előírt pénzösszegnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Szerződésmódosítás lehetősége konzorciumi változások esetén

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt megkötött közbeszerzési szerződés módosítására lehetőség van-e abban az esetben, ha a konzorciumi partnerek személyében olyan változás áll elő, hogy az egyik konzorciumi partner átvállalja a másik konzorciumi partner teljesítési arányát, ezzel a jövőben egyedüli félként látja el a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatást? Új konzorciumi partner tehát nem lép be a szerződésbe, de jogutódlásról sem beszélhetünk. Módosíthatják-e a felek a konzorciumi megállapodást úgy, hogy az egyik fél teljesítésre képtelenné válása esetén a másik fél lép be helyette, tekintettel az egyetemleges felelősségre? Mi a teendő abban az esetben, ha mindezek az új Kbt. hatálya alatt kötött szerződés esetén következnek be?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. alapján a közös ajánlattevők mindegyikének teljesítési kötelezettsége van az alábbiak szerint.A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie – Kbt. 138....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szerződés teljesítési határidejének meghosszabbítása akadályközlés esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, és kötöttünk szerződést a régi Kbt. hatálya alatt 2015. december 20-án. A szerződésben meghatározott teljesítési határidő 2016. január 15-e volt, amit kötbéreztünk. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél 2016. január 15-én akadályt közölt, és kérte, hogy a szerződés teljesítésének határidejét hosszabbítsuk meg 30 nappal. Jelen esetben megköthetjük-e a szerződésmódosítást? Akkor is, ha a teljesítési határidő értékelési szempont volt a közbeszerzési eljárásban, emiatt elesnénk a kötbértől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor elsődlegesen azt szükséges megvizsgálni, hogy a tárgyi esetben a szerződés módosítására melyik közbeszerzési törvény rendelkezései az irányadóak? Az eljárás megindításakor hatályos "régi Kbt.", azaz a közbeszerzésekről szóló 2011. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A szerződések módosítására vonatkozó szabályok 2015. november 1-jétől lényegesen rugalmasabbak lettek. Amennyiben ellenérték növekedése nem történik, és a beszerzési tárgyak változására sem kerül sor, úgy az ajánlatkérőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés szerinti esetben lehetőség van a szerződés módosítására, különös tekintettel arra, hogy a megfelelő ellenőrzés közös érdek, továbbá nem változtatja meg semmilyen mértékben a szerződés gazdasági egyensúlyát, nem jár a felelősségi viszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Szerződésmódosítás tartalékkeret alkalmazása esetén

Kérdés: Ha tartalékkeretet alkalmazunk, szerződésmódosításnak minősül-e, ha a keretből hívunk le az alapján, ahogyan az a szerződésben benne van?
Részlet a válaszából: […] A tartalékkeret alkalmazására az ajánlatkérőnek lehetőségevan. A D. 858/14/2010. számú határozat egyértelműen rávilágít arra, hogyamennyiben a tartalékkeret felhasználását az ajánlatkérő megfelelőenszabályozza eredetileg is a szerződésében, úgy az nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Szerződés módosításának lehetősége engedélyezési eljárás elhúzódása esetén

Kérdés: Elvi építési engedéllyel rendelkező épületre kiírok közbeszerzést a továbbtervezésre és az épület kulcsrakész megvalósítására. A nyertes pályázónak az építési engedélyt is meg kell szereznie. Az engedélyezési eljárás valamilyen okból kifolyólag elhúzódik – amely nem a pályázó hibája –, ezért a vállalt befejezési határidőt nem lehet tartani. Lehet-e ebben az esetben a szerződést módosítani, és ha igen, akkor milyen hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] Az engedélyezési eljárás "valamilyen okból" történőelhúzódása nem mindegy, miért történik. Amennyiben előre nem látható okból azengedélyezés bonyolultságából kifolyólag az adott eljárás lényegesen hosszabbideig tartott a megszokottnál, úgy a szerződés módosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
2
3