Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott ajánlatkérő jogköre tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszból: […]kérdésből, így például a közbeszerzési tanácsadóval történő együttműködés utólag eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő úgy véli, mindez befolyásolta az eljárást lezáró döntését. Az elálláshoz mindenesetre az alábbiak szerint mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek joga van.Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e paragrafus szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4706

2. találat: Az ajánlatkérő eljárása hatósági visszajelzés hiánya esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha nem reagál a megkeresett állami hatóság, amikor egy ajánlattevőről információt kérek? Adhatok magamnak halasztást mint ajánlatkérő?
Részlet a válaszból: […]van-e elegendő ideje a bírálat alatt megvárni a hatóság válaszát. Saját magának nem adhat halasztást, hiszen a Kbt. 69. § (13) bekezdésének alkalmazása nem helyettesíti a hiánypótlás alkalmazását, ellenben, amennyiben a hatóság válasza később érkezik, de még a bírálat lezárását és az összegezés eljuttatását megelőzően, úgy annak tartalmát az ajánlatkérő felhasználhatja. Arra érdemes figyelemmel lenni, hogy az új, 2021. február 1-jén hatályba lépő, bírálatra vonatkozó szabályok szerint az ajánlati kötöttség időszaka hosszabbításának szabályozása összekötésre kerül az ajánlati biztosíték intézményével abban a formában, hogy amennyiben a bírálat időszaka túlzottan hosszúra nyúlik, úgy az ajánlati biztosíték visszafizetésre kell, hogy kerüljön.A Kbt. 54. §-ának - fentiekhez kapcsolódó - (7) bekezdése vonatkozó szövegrésze szerint: (....) Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot - meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4631

3. találat: Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő - megállapodásban meghatározott - ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést - mely hosszabb időre kötött keretszerződés - e körben?
Részlet a válaszból: […]amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy- a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki - 132. § (1) bekezdés a)-c) pontok.A kérdés kapcsán utalunk arra, hogy az új, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai a korábbinál lényegesen tágabb körben teszik lehetővé a szerződés módosítását, melynek fenti tartalma nem feszegeti a jogszabály kereteit, annak lehetőségét egyértelműen megadja.Az új Kbt. vonatkozó 141. §-ának (6) bekezdése értelmében a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg.A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha- olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3752

4. találat: Postai úton érkezett, sérült ajánlat "kezelése"

Kérdés: Postai úton, sérülten érkezett hozzánk egy ajánlat. Át kell azt vennünk?
Részlet a válaszból: […]átvételi bizonylaton is rögzíteni kell.Nincs tehát lehetősége az ajánlatkérőnek az ajánlat átvételét megtagadni, hiszen ebben az esetben visszaélésszerűen lehetne olyan eljárási cselekményt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3641
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: 46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszból: […]4. § (2) és (5) bekezdése szerinti eljárás esetén az érintett szervezet köteles megküldeni az NFM részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvet, a nyertes ajánlato(ka)t, a hiánypótlásokat, a felvilágosítás- és indokoláskéréseket, az ezekre adott válaszokat, továbbá az összegezést és adott esetben a tárgyalási jegyzőkönyvet, az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés ajánlattevők részére történő megküldését megelőzően legalább 5 munkanappal.A (4) bekezdés szerint a nemzeti fejlesztési miniszter 3 munkanapon belül állást foglal az adott közbeszerzésről. Az összegezés az ajánlatok elbírálásáról az ajánlattevők részére az állásfoglalását követően küldhető meg.Az alábbi esetekben tehát folyamatosan szükséges az iratok megküldése, míg ezenkívül folyamatban lévő ellenőrzés nem lesz az NFM közbeszerzési ellen­őrzésében:- A nettó huszonötmillió forintot elérő becsült értékű árubeszerzést vagy szolgáltatásmegrendelést, továbbá a nettó százötvenmillió forintot elérő becsült értékű építési beruházást megvalósítani kívánó szervezet (a továbbiakban: érintett szervezet) az általa szükségesnek tartott közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében a megindítást megelőzően legalább 15 munkanappal az 1. melléklet szerinti előterjesztést és az abban meghatározott mellékleteket köteles az NFM-nek benyújtani;- az érintett szervezet az általa szükségesnek tartott nettó huszonötmillió forintot el nem érő becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatásmegrendelés, továbbá a nettó százötvenmillió forintot el nem érő becsült értékű építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3455
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Eljárás adatvédelmi rendelkezések megsértése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben az ajánlattevő teljesítése során állam-, illetve szolgálati titok jut tudomására, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. kormányrendelet vonatkozó előírásai alapján jár el. Melyek ezek az előírások konkrétan?
Részlet a válaszból: […]vesztette. Helyettük a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény rendelkezik az adatok védelmével kapcsolatos kérdésekről. A törvény meghatározza a minősített adatok fogalmát és körét, a minősítő szervezeteket, a minősített adat biztonságára és az adatkezelésre vonatkozó szabályokat.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3274

7. találat: Csomagolás paramétereinek meghatározása ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatkérő milyen mélységig határozhatja meg egy termék szállításra történő csomagolásának minőségét, adattartalmát?
Részlet a válaszból: […]Ptk.-tól eltérő vagy azt kiegészítő közbeszerzési rendelkezést, a Ptk.-nak a kötelmi jogi szabályait kell alkalmazni. A Ptk. kötelmi jogi szabályai alapvetően megengedőek (diszpozitívak), azaz a felek akaratuk szerint alakíthatják a szerződés tartalmát, ami azt jelenti, hogy a Ptk. rendelkezéseit a szerződés részévé tehetik, vagy azoktól szerződési kapcsolatukban el is tekinthetnek. Továbbá minden olyan kérdésről rendelkezhetnek a szerződésben, amelyet szerződésük tárgya, tartalma szempontjából lényegesnek, szabályozandónak ítélnek meg - természetesen a jogszabályi keretek között. A Ptk. 382. §-ának (2) bekezdése, a szállítási szerződésnél az alábbiak szerint rendelkezik a csomagolásról. Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja. Amennyiben az ajánlatkérő ennél részletesebben kívánja a csomagolásra vonatkozó elvárásait megadni, azaz pontosan meg kívánja határozni, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2721
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Számla adattartalmának meghatározása ajánlatkérő által

Kérdés: Ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a számlát milyen adattartalommal kell kiállítani? Nem ütközik az a számlakiállításra vonatkozó szabályokba, ha attól eltérő elemeket, azon túli elemeket is megkövetel számlatartalomként?
Részlet a válaszból: […]bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A számlarend alapján kiállított számviteli bizonylat - például a számla - kötelező alaki és tartami kellékeit az alábbiak szerint szabályozza a törvény. A 167. § (1) bekezdés értelmében a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: - a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója; - a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; - a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; - a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka); - a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai; - külső bizonylat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2711
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Részlet a válaszból: […]segítségével végzi el az adott feladatot. Nem szólhat bele az ajánlati ár kialakításába, illetve például alvállalkozó bevonását sem akadályozhatja meg, hiszen a törvény alapelveibe ütközne [Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése], illetve nem diktálhat az alvállalkozó bevonása tekintetében sem, hiszen gyakorlatilag így előnyben részesíthetne egy adott céget,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 697