Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

152 találat a megadott új Kbt. tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszból: […]maximális számát az eljárást megindító felhívásban megjelölte. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.A fentiekhez kötődő speciális szabály, mely szerint klasszikus ajánlatkérőnek a Kbt. 50. § (2) bekezdésének k) pontja értelmében valóban indokolni kell a részajánlat tételének kizárását, az alábbiak szerint:A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:... a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását. Ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma. A részajánlat tételének kizárása esetén ennek indokait.A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) alábbi, 4. §-ának (3) bekezdése szerint a részajánlattételi vizsgálat a közszolgáltatók esetében valóban kötelező, hasonlóan a klasszikus ajánlatkérőkhöz, azonban a hivatkozás nem tartalmazza a Kbt. 50. § (2) bekezdést, csak az általános 61. § (5)-(6) bekezdésekre hivatkozik.A Rendelet 4. §-ának (3) bekezdése tehát a következő előírást tartalmazza: az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. A részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása során[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3908
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat - Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszból: […]árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.Az (5) bekezdés alapján az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:- kizárólag az árakon, ha az ajánlatok értékelése kizárólag az ár alapján történik;- az árakon, illetve az eljárásban alkalmazott más értékelési szempontokon, ha az ajánlatok értékelésére a legjobb ár-érték arányt vagy a legalacsonyabb költséget megjelenítő szempontok alapján kerül sor - a) és b) pontok.Elvi értelemben felmerülhet, hogy egy termékcsere más-más értékek megajánlását teheti lehetővé az árlejtés során, azonban ezt lehatárolja a fenti szabály, mely csak a számszerűsíthető értékek változását teszi lehetővé, de a műszaki tartalom általános módosítását ezzel kapcsolatban már nem.Fentieket erősíti a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet), mely a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok kötelező tartalmi elemei között egyértelműen felsorolja az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége keretében, hogy pontosan milyen változás lehetséges az árlejtés során. Az alábbiak szerint a benyújtható értékek, a benyújtott ajánlatok közötti minimális különbségek egyértelműen korlátozzák a változtatható elemeket. Ezek kivétel nélkül olyan paraméterek, melyek a kínált műszaki tartalmat egyébként nem változtatják.Az előzőekben hivatkozott Rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő, amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3907

3. találat: Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt - ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra -, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
Részlet a válaszból: […]érték és egyszerűbb eljárásrend alkalmazásával lényegesen nagyobb értékű szerződéseket kötni, mely értelmetlenné tenné összességében az értékhatárok alkalmazását. Az értékhatár eljárásrendi különbségeket is jelöl, mely esetünkben nem léphető át, azaz az eljárásnak eredménytelennek kell lennie, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárást kell, hogy kezdeményezzen. Erre utal a közbeszerzési törvény 115. §-a is, mely jelen paragrafus alkalmazását a becsült érték mértékétől teszi függővé, mely egyben a szerződhető összeg határát is jelöli.A Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen paragrafusban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott, és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3906

4. találat: Hiánypótlás lehetősége ESPD hiányos, hibás kitöltése esetén

Kérdés: Van-e olyan része az ESPD-nek, amit ha rosszul vagy hiányosan töltünk ki, nem lehet hiánypótolni? Milyen a hiánypótlási gyakorlat jelenleg?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat;- a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet - (1)-(3) bekezdések.Fentiek alapján az ESPD benyújtásakor csak a nyilatkozat maga hiánypótoltatható, illetve azon nyilatkozatok, amelyek kiegészítik az ESPD-t, és szükségesek ahhoz, hogy az ajánlat érvényes legyen (például a kis- és középvállalkozásokról szóló nyilatkozat, amely kiegészíti az ESPD-t).Az igazolások benyújtása során, az értékelés második részében, ha nem sikerül minden, az ESPD-t megalapozó dokumentumot benyújtani, akkor hiánypótlásban van lehetőség még egyszer megpróbálni azt. Mivel igen kevés idő áll rendelkezésre, gyakorlatilag az esetek többségében 5 munkanap, így már az ESPD kitöltésekor érdemes rendelkezni azon igazolásokkal, melyekre vonatkozóan az ESPD-ben nyilatkozott az ajánlattevő.A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3905

5. találat: Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet a válaszból: […]feleslegesen növeli az adminisztrációt, továbbá jogszerűtlen is. Amennyiben az ajánlattevő korábban benyújtotta az érintett igazolást, attól az még az ajánlat része, ezért még egyszer ugyanaz a dokumentum nem kérhető csupán amiatt, hogy azt nem a megfelelő pillanatban nyújtotta be az ajánlattevő.A másik szempont a hazai kizáró oki struktúra. Mivel az ESPD D. pontjában nem a nemzeti kötelező és választható kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozatot tartalmazza, hanem azzal azonosítható nyilatkozati tartalmat. Ebből azonban nem teljesen egyértelmű, hogy miről is nyilatkozik valójában az ajánlattevő. Amennyiben a nem nemzeti kizáró okokat megpróbáljuk elhatárolni az ESPD-ben jelzett nemzeti kizáró okoktól - melyeket a hazai jogalkotó talált ki, egészített ki a direktívatartalomhoz képest -, az alábbi különbséget fedezhetjük fel.Nemzeti kizáró oknak tekinthető a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja, részben ah) alponja, az e)-g) pontok, a k)-l) pontok, a p) pont, részben a Kbt. 62. § (2) bekezdése és a Kbt. 63. § (1) bekezdésének d) pontja.Ha teljes mértékben egyértelmű lenne, mi minősül nemzeti kizáró oknak, és nem okozna nehézséget ennek értelmezése csak az ESPD-nyilatkozat alapján, akkor elegendő lenne az ESPD közjegyző által hitelesített aláírással történő benyújtása.Azonban ha hosszasan értelmezni kell, mit is jelent pontosan a nemzeti kizáró ok, azaz az nem derül ki egyértelműen a benyújtott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3904

6. találat: ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése

Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevői rendszerben benyújtott alkalmassági követelményt igazoló dokumentumoknak, valamint a minősített rendszerben megfogalmazott kritériumoknak. A minősített ajánlattevők tehát leginkább abban érnek el adminisztrációcsökkenést, hogy az igazolások benyújtása során nem szükséges részükről a kizáró oki igazolások közjegyző által hitelesített nyilatkozati formában történő benyújtása.Maga a jegyzéken szereplés ténye ellenőrizhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján, vagy más uniós tagállam hivatalos listáján, mely elegendő ahhoz, hogy az ajánlatkérőnek ne legyen szüksége a kizáró oki igazolások bekérésére az értékelés második szakaszában.A Rendelet 12. §-a akként szól, hogy azokban az esetekben, amelyekben a 28. §-ban és a 36. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke - figyelemmel a 30. §-ban és a 39. §-ban foglaltakra - bizonyítja, hogy a gazdasági szereplő nem esik valamely kizáró ok hatálya alá, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a 8-11. §-ban foglalt egyéb igazolási módok helyett.A minősítés azonban a Közbeszerzési Hatóság döntése alapján nem mindegyik kizáró okra vonatkozik szükségszerűen. A minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása alól a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b), h), i), j) és o) pontjai maradtak ki. E pontok vegyesen vonatkoznak az adott közbeszerzési eljárásra, hamis adatszolgáltatásra és kartelltevékenységre. A részletek megtekinthetők a www.kozbeszerzes.hu honlapon.A Rendelet 28. §-ának (3) bekezdése alapján a minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása a Kbt. 62. § (1) bekezdés a), c)-g), k)-l) és n) pontja, 63. § (1) bekezdése, 65. § (1), (7)-(9) és (11) bekezdése, valamint e rendelet 8-26. §-a szerint történik. A minősítési szempontok meghatározása során a Hatóság jogosult a nem kötelezően érvényesülő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3903

7. találat: Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszból: […]követelményeknek való megfelelés, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát benyújtani;- az előző, (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kért információkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó adatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és - szükség esetén - hozzájáruló nyilatkozatot;- ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést;- az ajánlatban - vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben - be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3902

8. találat: Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszból: […]módja egy részletesebb nyilatkozat, mely a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) ír le részletesen. Az alábbiakban ismertetendő 8. § ib) és ic) pontok megadják az ajánlattevői nyilatkozat pontos tartalmát ahhoz, hogy a kizáró ok ne általános értelemben, hanem részletesen igazolva legyen a valóságtartalom lenyilatkozásával. Ezért szükséges a szabályozott tőzsdével, vagy a tényleges tulajdonossal kapcsolatos pontos szóhasználat a nyilatkozatban, hogy egyértelmű legyen a kizáró ok hatálya alá tartozás értelmezése. Az ajánlatkérők közül mégis sokan az érintett nyilatkozatot az ESPD-vel együtt kérik, pedig valójában az már az igazolási mód kategóriába tartozik, tehát kétszakaszos eljárásban nem részvételi szakaszban, egyszakaszos eljárásban pedig nem az ESPD-vel együtt, hanem a bírálati szakaszban, az előzetes döntést követően kerül benyújtásra az igazolás.A Rendelet 8. §-a szerint a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:- a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni;- a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjára vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3901

9. találat: EEKD tartalma

Kérdés: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban nincsenek benne a nemzeti kizáró okok. Ezt ajánlattevőként sérelmezem, mert nem tudom, miről nyilatkozom. Kifogásolhatom ezt az ajánlatkérőnél?
Részlet a válaszból: […]elektronikus formában rendelkezésre áll, kérjük, adja meg a következő információkat: ..."Ez alapján valóban nem dönthető el, hogy mi minősül nemzeti kizáró oknak, és mi feleltethető meg az "Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelvét (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről" kizáró oki tartalmának, melyre az ESPD épül. Az ESPD abból indul ki, hogy a különbség egyértelmű, ezért a nyilatkozati elv alkalmazását automatikusan kiterjeszti a nemzeti kizáró okokra is. Ez azonban nem olyan egyszerű feladat, ezért egyenként érdemes összehasonlítani a fenti irányelv és a Kbt. szerinti kizáró ok tartalmát. Ez alapján tisztán nemzeti kizáró oknak tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3900

10. találat: Alvállalkozó bejelentése az ajánlat szerint nem alvállalkozásban teljesítendő feladatra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlatban kéri a Kbt. 66. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlattevői nyilatkozat becsatolását, akkor a teljesítés során az ajánlattevő a 138. § (3) bekezdés értelmében bejelenthet-e olyan új alvállalkozót, akinek/amelynek teljesítése olyan részre vonatkozik, amely az ajánlatban alvállalkozó által teljesítendő részként - Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont - nem került megjelölésre?
Részlet a válaszból: […]szerződéskötéskor nevesítve,- teljesítés során nevesítve.Ha az ajánlattevő nem nevesítette az alvállalkozót az eljárás során, akkor csak azzal a feltétellel vonhatja be, ha a 66. § (6) bekezdésének a) pontja szerint megjelölte azt a részt, amelyre be kívánja vonni a teljesítésbe. A Kbt. - kérdésben jelzett - 138. §-ának (3) bekezdése a kérdést leegyszerűsíti, hiszen az alvállalkozó bevonását a törvény 65. §-ának (10) bekezdése szerinti lehetőségre korlátozza, mely szerint beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - közös ajánlattétel esetén - a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ennek hiányában nem korlátozható az alvállalkozó bevonás, melyet azonban kiegészít az az információ, mely szerint az ajánlatkérő kérésére meg kellett jelölni az ismert alvállalkozókat vagy munkarészeket, melyeket előreláthatóan alvállalkozók teljesítenek.A Kbt. 138. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.Tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3899
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést