Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A részek teljes mértékben függetlenek egymástól a szerződések aláírása és az iratbetekintés vonatkozásában is. Mivel más részbe eleve nem tud betekinteni olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás

Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 21-én lépett hatályba az az új Kbt. felhatalmazás, melynek értelmében a 198. § (1) bekezdése a következő 24. ponttal egészült ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza)"24. az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] Nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő minél több platformon tájékoztatást nyújtson az EKR-ben meghirdetett közbeszerzési eljárásáról. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet egy kapcsolódó szabálya erősíti az előbbieket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés amiatt is érdekes, mert a www.ekr.gov.hu honlapon az alábbi tájékoztatás jelent meg a felhasználók számára:"Tájékoztatjuk, hogy a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül megfogalmazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.), mely 2013-ban hatályban volt, az alábbi határidőket határozta meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Kartellkizáró ok ellenőrzése

Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
Részlet a válaszából: […] A GVH közbeszerzésikartell-táblázata sajnálatos módon nem teljes értékű, mivel nem minden, a Tpvt. 11. §-ának megsértésével kapcsolatos esetkört tartalmazza, tekintettel arra, hogy a korábbiakban az érintett kizáró ok szűkebb értelemmel (tartalommal) bírt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az új eredménytelenségi okot érinti, mely minimum két ajánlat benyújtását teszi szükségessé az eljárás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Cégkivonat elfogadhatóságának kritériumai közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott (http://www.e-cegjegyzek.hu/) webhelyen egy adott napon megtekintve a cégadatokat a megjelenő cégkivonatban az alábbi megfogalmazás található: "... cég ... napján hatályos adatai a következők:" Ha egy cég adataiban nincsen változás, akkor ez a dátum a megtekintés napjához képest meghaladhatja a 60 napot is. Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta az alábbiakat: "Ajánlattevő vonatkozásában, az eljárást megindító felhívás feladását megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonat egyszerű másolatát is tartalmaznia kell az ajánlatnak. Amennyiben az ajánlatkérő által kért cégkivonat a céginformációs szolgálat honlapján ingyenesen, elektronikusan elérhető, és az ott fellelhető adatok 60 napnál nem régebbiek, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható cégkivonat csatolása az ajánlatban nem szükséges, azonban erre a körülményre az ajánlatban utalni kell." Kérdésünk: a céginformációs szolgálat honlapján fellelhető adatokra vonatkozhat-e 60 napos határidő? Az ajánlatkérő köteles-e elfogadni a céginformációs szolgálat honlapján fellelhető, 60 napnál régebbi adatokat is, ha nincsen változás azokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] A céginformációs szolgálat ingyenes, elektronikusan letölthető cégkivonatainak időpont-megjelölése arra utal, hogy mikor változott legutóbb a cégkivonat. Tehát ennek nincs relevanciája a cégkivonat frissességét illetően.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.
1
2
3
35