Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott beszerzési igény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszból: […]fel: vagy elérhető a termék keretmegállapodásban, vagy ha nem, azt a DKÜ beszerzi, vagy a beszerzési eljárást az ajánlatkérőnek visszaadja. A kormányrendelet 13. §-ának (1b) bekezdése értelmében, ha a DKÜ a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét, ha az a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, köteles a keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.Korábban a KEF által történt "saját hatáskörben történő beszerzés" engedélyezése igazolta egyben azt is, hogy nincs érvényes keretmegállapodás vagy keretszerződés az adott beszerzési tárgyra vonatkozóan. A mostanra kialakult jogszabályi környezet ezt az igazolást nem adja meg az érintett szervezetnek, amely viszont így nem tudja - esetleg több év elteltével egy ellenőrzés során - azt igazolni, hogy az adott beszerzési tárgyra nincs vagy nem volt érvényes keretmegállapodás, keretszerződés.Annak megítélése, hogy az adott beszerzési igény a kormányrendelet szerinti keretmegállapodások használatával kielégíthető-e, vagy sem, az érintett szervezet feladat- és felelősségi köre.A DKÜ által működtetett elektronikus rendszerben a "Termékek" fülre kattintva a kereső használatával rá lehet keresni, hogy adott igény kielégíthető-e keretmegállapodás használatával, illetve a "Közbeszerzési adatok" menüpont alatt a "Keretmegállapodások" fülre kattintva minden hatályos keretmegállapodás elérhető. Amennyiben az érintett szervezet megállapítja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4499

2. találat: Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben

Kérdés: A DKÜ - egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet - nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
Részlet a válaszból: […]250 millió forintot nem éri el, vizsgálat alá vonja...;- 11. § (1) bekezdés: A DKÜ az érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti - nem egybeszámított - becsült értéke a 250 millió forintot eléri vagy meghaladja, vizsgálat alá vonja.A korábbi szabályozás az alábbi szöveget tartalmazta, mely 2019. 04. 19-től változott meg a fenti szövegre:- 9. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként a 15 millió forintot el nem érő...;- 10. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 15 millió forintot elérő és a 250 millió forintot meg nem haladó beszerzési igényt megvizsgálja...;- 11. § (1) bekezdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 250 millió forintot meghaladó beszerzési igényt állásfoglalás céljából a beérkezést követő 12 munkanapon belül megküldi az NHIT részére.Fentiek alapján látható, hogy a korábbi, nehezen értelmezhető "beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként" kifejezés "érintett szervezet beszerzési igényét, ha annak Kbt. szerinti - nem egybeszámított - becsült értéke" szövegre változott, ami nem feltétlenül teszi egyértelművé és egyszerűvé a megfogalmazást. Mivel nem az egybeszámított becsült érték számít, hanem a beszerzési tárgy becsült értéke, ebben az esetben kifejezetten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4464
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Kbt. alkalmazása vegyes beszerzési igény esetén

Kérdés: A Kbt. 22. §-ának (5) bekezdését csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vegyes beszerzési igény többségében a közszolgálati eljárásrend szabályai alá eső beszerzési tárgyakat tartalmaz?
Részlet a válaszból: […](6) bekezdés szabályait kell alkalmazni. Az utalás a 21. § (4) bekezdésére magát a közszolgáltatói eljárásrendet jelenti az alábbiak szerint - melynek alkalmazására a kérdező is utal:A közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás sajátos, e törvénytől eltérő szabályait külön jogszabály határozza meg. E törvényt a közszolgáltatói szerződés megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás során a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 6. § szerinti ajánlatkérő a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljától eltérő célból lefolytatott beszerzése során e törvény általános szabályai szerint jár el.A 22. § (6) bekezdése alapján amennyiben az elsődleges cél nem eldönthető, úgy a klasszikus eljárásrend szabályait kell alkalmazni, melyre elsősorban az a) pont utal [hasonlóképpen egy speciális koncessziós helyzetben az e) pont is erre a következtetésre jut]. A b) pontnál koncessziós szabály és közszolgáltatói szabályrendszer esetében az utóbbinak van előnye, míg a d) és e) pont egy konkrétabb koncesszió, közszolgáltatói helyzetben a koncessziós szabályokat részesíti előnyben. A c) pont esetében amennyiben a közszolgáltatói eljárásrend és kivételi kör között van választási helyzet, úgy a közszolgáltatói eljárásrendnek van prioritása.A Kbt. előző bekezdésében hivatkozott 22. §-ának (6) bekezdése szerint, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsődlegesen mely tevékenység ellátásához szükséges:- a közbeszerzési eljárás e törvény szerinti általános eljárási szabályait (Második vagy Harmadik Rész) kell alkalmazni, ha a közbeszerzési szerződés valamely része a Második vagy Harmadik Rész hatálya alá tartozik, más része esetében pedig a 21. § (4) bekezdés szerinti külön jogszabály lenne alkalmazandó;- a közszolgáltató ajánlatkérő a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazásával köteles eljárni, ha a beszerzés valamely része esetében a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályt kell alkalmazni, azonban a szerződésnek a közszolgáltató tevékenységének folytatásától eltérő célra irányuló részére a Negyedik Rész lenne alkalmazandó;- a közszolgáltató ajánlatkérő a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazásával köteles eljárni, ha a szerződés valamely része esetében a 21. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabály alkalmazandó, azonban a szerződésnek az ajánlatkérő közszolgáltató tevékenységének folytatásától eltérő célra irányuló része nem tartozik e törvény hatálya alá;- építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén a Negyedik Részt az 5. § (1) bekezdése szerinti - nem közszolgáltató ajánlatkérőként eljáró - ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok szerint kell alkalmazni, ha a koncesszió valamely része tekintetében a közszolgáltató ajánlatkérőkre, valamely része tekintetében pedig az 5. § (1) bekezdés szerinti - nem közszolgáltató ajánlatkérőként eljáró - ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok lennének alkalmazandóak;- a közbeszerzési eljárás e törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4396

4. találat: 301/2018. kormányrendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Mikortól kell a DKÜ-be bejelentkezni? (A szabályban van egy utalás, ami elég sok jogbizonytalansághoz vezet.)
Részlet a válaszból: […]Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő naptól (a továbbiakban: kezdőnap) kell alkalmazni.A (3) bekezdés értelmében az érintett szervezet a kezdőnaptól számított 90 napon belül - de nem korábban, mint a kezdőnaptól számított 30. nap lejárta - köteles a portálon regisztrálni, és a 2019. évi éves informatikai beszerzési tervét és informatikai fejlesztési tervét, valamint az aktuális informatikai környezetéről szóló legfontosabb adatokat, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a portálra feltölteni.A (4) bekezdés akként rendelkezik, hogy az érintett szervezet az informatikai beszerzési igényét, a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényét, valamint az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényét a kezdőnaptól számított 150. nap elteltét követően tölti fel a portálra.Az (5) bekezdés alapján a kezdőnaptól számított 150. napig az érintett szervezet saját hatáskörben kizárólag a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igénye, valamint az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igénye kielégítésére irányuló beszerzési eljárást indíthat.A (6) bekezdés értelmében az (5) bekezdéstől eltérő beszerzési igénye kielégítésére irányuló beszerzési eljárást a kezdőnaptól számított 150. nap lejártáig az érintett szervezet saját hatáskörben csak a kormány egyedi döntése alapján indíthat.Végül a (9) bekezdés előírása szerint a Digitális Kormányzati Ügynökség létrejöttével, tevékenységének megkezdésével összefüggésben álló közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő a kezdőnaptól számított 120. napig minden beszerzés esetében jogosult a Kbt. szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására és megindítására.2019. április 12-én az 1/2019. (IV. 12.) szám alatt megjelent a miniszterelnök kabinetfőnökének határozata, amely rögzíti, hogy a Digitális Kormányzati Ügynökség cégbírósági bejegyzésének napja 2019. április 10-e, így a fentiekben jelzett kezdő időpont, azaz a kormányrendelet 30. §-ában jelzett határidők kezdőnapja 2019. április 11.A kezdőnapot megelőzően - azaz 2019. április 11-e előtt - az érintett szervezet által kormányzati informatikai beszerzésre kötött, valamint a kezdőnapon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött keretmegállapodások, vagy más keretjellegű szerződések, valamint az azok alapján megkötött, valamint a kezdőnapon folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött visszterhes szerződések hatályát a kormányrendelet nem érinti. Az ajánlatkérők legfontosabb kötelezettsége volt 90 napon belül regisztrálni, mely 2019. július 10-én járt le. Eddig kellett az ajánlatkérő 2019. évi éves informatikai beszerzési tervét és informatikai fejlesztési tervét, valamint az aktuális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4389

5. találat: Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszból: […]szerint a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére.A Kbt. kivételi köre tehát, amennyiben a becsült érték meghatározása a Kbt. szerint történt, kivételként kezeli a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzését.A kormányrendelet két csoportra osztja az ellátási kötelezettség igénybevételének szabályait - ha akarja azt az ajánlatkérő, ha nem -, így a közbeszerzési értékhatárok alatti ellátásra és a közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közszolgálati ellátásra az alábbiak szerint:Közbeszerzési értékhatárok alatti ellátás:A kormányrendelet 2. §-a értelmében a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő, de az ellátási kötelezettség minimális értékét elérő vagy meghaladó beszerzések körében a Központi Ellátó Szerv által kijelölt fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság az ellátást ellenérték fejében, az igények felmerülésekor, a Központi Ellátó Szervvel kötött keretszerződések szabályai szerint teljesíti.A 3. § (1) bekezdése szerint a kedvezményezett köteles a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő, de az ellátási kötelezettség minimális értékét elérő vagy meghaladó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások körébe tartozó igényeivel a Központi Ellátó Szervhez fordulni. A megkeresésben meg kell határozni az igényelt termék vagy szolgáltatás mennyiségét, minimális műszaki tartalmát, paramétereit, minőségét, valamint a teljesítés helyét és a teljesítési határidőt.A (2) bekezdés alapján a Központi Ellátó Szerv köteles az igény alapján az azt teljesítő, fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságot a velük kötött keretszerződések szabályai szerint 10 napon belül kijelölni, és erről a kedvezményezettet értesíteni, vagy az 1. § (4) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot megtenni.Közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó közszolgáltatási ellátás:A kormányrendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a Központi Ellátó Szerv a közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó igények körében az ellátást köteles a közbeszerzési jogszabályoknak megfelelően, rendszerbe foglalt eljárás szerint, természetbeni ellátásként, tárgyévi előirányzata keretein belül nyújtani.Az értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű igény esetében egyértelmű a Központi Ellátó Szerv közbeszerzési kötelezettsége. Ugyan ez a szervezet nem minősül központi beszerző szervezetnek a Kbt. szerint, ezért ilyen kötelezettsége nem lehetne, de jelen kérdés vonatkozásában ettől most tekintsünk el.Az értékhatárt el nem érő igény esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4040