Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Keretszerződés módosítása

Kérdés: Három évre szóló árubeszerzési keretszerződést kötöttünk, amelyben a keretösszeget 65 millió Ft-ban határoztuk meg. A keretösszeg tartalmaz 15% opciós keretet a 65 millió Ft-on belül, amelyre nem vállaltunk lehívási kötelezettséget. Az elmúlt 2 év inflációs hatásai miatt, a keretszerződésben alkalmazott árkövetési metódus miatt az egységárak oly mértékben megemelkedtek, hogy a keretösszegből már csak 3 millió Ft áll rendelkezésre. Jelenleg egy 8 millió Ft-os beszerzési igényünk van, ezt hogyan valósíthatjuk meg? Szerződésmódosításra esetleg van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A szerződés konkrét rendelkezéseinek ismerete nélkül rendkívül nehéz konkrét választ adni. Gondolunk itt különösen azokra a rendelkezésekre, amelyek az árkövetési metódusra vonatkoznak, abból a szempontból, hogy az egységárak növekedése miatti kerethasználat az opciós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Sürgős informatikai beszerzési igény

Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
Részlet a válaszából: […] Az informatikai tárgyú beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, a DKÜ ezzel kapcsolatos hatáskörére a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Új informatikai beszerzési igény

Kérdés: A tavalyi évben elkészítettük és határidőben benyújtottuk a DKÜ-nek az ez évi informatikai beszerzési tervünket. Most egy olyan beszerzési igény merült fel, ami a tervben nem szerepelt, a becsült értéke 40 millió Ft. Ezt új igényként kell jóváhagyásra benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] Az informatikai tárgyú beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, a DKÜ ezzel kapcsolatos hatáskörére a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Új alkalmassági feltétel előírása verseny újranyitása esetén

Kérdés: Négy évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján három ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő feltételként egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt szerződési feltételként?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásokra vonatkozó szabályokat a Kbt. 104-105. §-ai tartalmazzák. A rendelkezések szerint az ajánlatkérő két részben valósítja meg közbeszerzését: az első részben keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel a tervezett beszerzései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Dinamikus beszerzési rendszerben ajánlattételi kötelezettség

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel árubeszerzésre. Az egyik ajánlattételi felhívásunkra nem érkezett ajánlat. Hogyan tudjuk kötelezni az ajánlattevőket, hogy tegyenek ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer a Kbt. alapján egy sajátos beszerzési módszer, szabályai részben a meghívásos eljáráson alapulnak, az eltérő szabályok a Kbt. 106-107. §-ban találhatóak.A dinamikus beszerzési rendszer a keretmegállapodás sajátos beszerzési módszerrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 74. § (2) bekezdése olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek nem kötelező kizáró okok, és az ajánlatkérő dönt az adott kizáró ok alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. személyi és tárgyi hatályára érdemes utalni, mely az alábbiak szerint szól:"Kbt. 4. § (1) A 15. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió (ideértve a védelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Indikatív ajánlat bekérésre a DBR második részében

Kérdés: Intézményünk árubeszerzésre (laboratóriumi vegyszerek) nyert európai uniós támogatást. Tekintettel a beszerzendő áruk széles körére és időbeli elhúzódására, DBR-eljárásban kívánjuk beszerezni azokat. Jelenleg a DBR felállításának fázisában van az eljárás. Majd a második – ajánlattételi – rész indítása előtt a konkrét beszerzési igények tekintetében szükséges újabb indikatív árajánlatok bekérése? A támogatási kérelem benyújtása során ez megtörtént, azonban aggregált módon, tehát ezekből az indikatív ajánlatokból nehéz a konkrét ajánlatokra vonatkozóan megállapítani a becsült értéket, és ennek következtében az ajánlatkérő a Kbt. 72. § feltételei szerinti ellenőrzés végrehajtásakor nehézségekbe ütközik.
Részlet a válaszából: […] Valójában a DBR becsültérték-megállapításának nincs jelentősége, éppen ezért ha uniós rezsimben indította az ajánlatkérő, a későbbiekben a beszerzései összértéke tekintetében átlépheti azt.A becsült érték dokumentálása a DBR részvételi szakaszában kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2
3
12