106 talált cikk a keretszerződés kifejezésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?

Kérdés: Papír, írószer, irodaszer beszerzése központosított közbeszerzés keretén belül történik. Néhány termék nem szerepel a keretmegállapodásban. Ezeknek a termékeknek az értéke nem jelentős, néhány ezer forint alkalmanként, egyedi igények alapján (éves szinten maximum 100 000 Ft az érték). Éves teljes papír-, írószer-, irodaszer-beszerzésünk kb. 24 M Ft uniós projektekkel. A 168/2004. kormányrendelet 8. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással azt az álláspontot hallottuk, hogy a keretmegállapodáson kívüli vásárlásnál közbeszerzést kell indítanunk, akár egy tollra is. Ez valóban így van?

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?

Kérdés: Elfogadható-e az alábbi szerződéses feltétel egy közbeszerzési eljárásban: "A felek a szerződést a szerződéskötés időpontjától számítva 12 hónapos időtartamra, vagy a nettó 10 000 000 forint keretösszeg kimerítéséig terjedő határozott időtartamra kötik." Ez az ajánlatkérőt semmire sem kötelezi, az ajánlattevőnek pedig – szélsőséges esetben – 12 hónapig rendelkezésre kell állnia úgy, hogy nem kap megrendelést. (A Kbt. 58. §-a szerinti opcionális részt sem határozhatja meg az ajánlatkérő bármilyen mértékben – tekintettel a Kbt. alapelveire.)

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?

Kérdés: Két évre szeretnénk papírszállítási keretszerződést kötni nyílt eljárásban. A tanácsadónk szerint keretszerződést csak keretmegállapodásos eljárásban köthetünk. A jogászunk szerint ez nem így van. Önöknek mi a véleményük?