230 talált cikk a Közbeszerzési Hatóság kifejezésre

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?

Kérdés: Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő vagyunk. Szerintünk az egyik szerződő partnerünk súlyos szerződésszegést követett el, kötbérezni akarjuk, és erről hivatalos levélben tájékoztattuk. A partnerünk jelezte, hogy nem fogadja el a véleményünket, és pert fog indítani, ha mégis szerződésszegésre hivatkozással kötbérezzük. Ebben az esetben mikor kell a súlyos szerződésszegést bejelenteni a Közbeszerzési Hatóság részére? Hiszen nem ismert a per kimenetele.

Kérdés: Az üzleti tervünk részeként elkészítettük ez évi közbeszerzési tervünket, és már meg is küldtük a Közbeszerzési Hatóságnak közzétételre az időszakos előzetes tájékoztatót. Most észleltük, hogy tervezési hiba miatt a logisztikai rendszerünk karbantartására vonatkozóan szerepeltettünk egy olyan közbeszerzést, amire majd a következő évben fog sor kerülni. Mi a teendő ilyen esetben? Módosítani kell a tájékoztatót, ha az adott közbeszerzést nem kívánjuk megvalósítani az idei évben?

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?