55 talált cikk az Európai Bíróság kifejezésre

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?

Kérdés: Önkormányzat in-house cége 50%-nál magasabb arányban kíván alvállalkozót igénybe venni az önkormányzattal megkötni tervezett szerződés teljesítéséhez. Jogszerű ez a megoldás? Ha az in-house cég a megrendelt munka nagy(obb) részét nem tudja maga elvégezni, és a teljesítéshez alvállakozót vesz igénybe (akit beszerez), akkor nem sérül-e az in-house beszerzés lényege, a házon belüli teljesítés? Van-e valamilyen arány, hogy mekkora mértékben adhatja ki a munkát az in-house cég? Kiszervezhető-e célzottan a teljes feladatellátás annak érdekében, hogy ne kelljen közbeszerezni?

Kérdés: Központi költségvetési szervként több épület van a vagyonkezelésünkben, melyek tűzvédelmi rendszereinek (pl. tűzjelző berendezések, automatikus oltóberendezések, porral oltó készülékek, mechanikus tűzvédelmi rendszerek) és vagyonvédelmi rendszereinek (pl. kamerarendszer, beléptetőrendszer, behatolásjelző rendszer, tanúbeszólító rendszer) rendszeres karbantartását, felülvizsgálatát, eseti javításait el kell végeznünk. A tűzvédelmi és vagyonvédelmi rendszerek karbantartásának, felülvizsgálatának, eseti javításainak elvégzésére történő beszerzések értékét egybe kell számítani? Ezek ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásoknak minősülnek?

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?

Kérdés: Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?