Összegezés közzététele

Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] A DBR meghosszabbításának nincs jogi akadálya, sőt, kifejezetten javasolt az időtartamot módosítani. Erre vonatkozóan az EKR Felhasználói kézikönyv (www.ekr.gov.hu) külön részben (9.1) foglalkozik az EDM – Dinamikus beszerzési rendszer időtartamának módosítása – eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Uniós eljárásrend alkalmazása

Kérdés: Egy nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás megindítható-e uniós eljárásrendben, vagy ebben az esetben kizárólag nemzeti eljárásrend választható?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eldöntheti, hogy alacsonyabb értékű eljárását nem nemzeti rezsimben csak Magyarországon hirdeti meg, hanem uniós eljárásrendben, és ennek megfelelően a szigorúbb szabályokat követi.A Kbt. 21. § (1) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Központosított közbeszerzés

Kérdés: Központosított közbeszerzésnek minősül-e, és a hirdetményben így kell jelezni, ha közösen folytatja le az eljárást három klasszikus ajánlatkérő uniós eljárásrendben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a közös ajánlattevők szabályai rendezik azt a lehetőséget, hogy más ajánlatkérőt meghatalmazva történjen az eljárás lefolytatása, vagy közösen az alábbiak szerint:„29. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a kiindulópont a Kbt.-ben rögzített kizáró okok rendszere. A kizáró okok funkciója, hogy megakadályozzák az adott gazdasági szereplőt abban, hogy jogosulatlan piaci előnyt szerezhessen a versenytársakkal szemben a jogszabályokba ütköző magatartása révén. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Kizáró ok igazolása több eljárásban

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson indulunk, ahol az ajánlatkérő nyilatkozatmintát adott ki a kizáró ok közjegyzői hitelesített nyilatkozattal történő igazolására. Ez a nyilatkozatminta tartalmazza a közbeszerzési eljárás nevét. Jogunkban áll egy olyan közjegyzői hitelesített nyilatkozatot becsatolni, amely nem tartalmazza az adott eljárás nevét?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. §-a határozza meg, hogy uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a Magyarországon telepedett ajánlattevők (részvételre jelentkezők) milyen módon igazolják az egyes kizáró okok fenn nem állását. A 321/2015. (X. 30.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Eredménytelenség többrészes eljárásban

Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vonatkozásában különbséget kell tenni az uniós és a nemzeti eljárásrend között. Az uniós eljárásrendben van lehetőség az egyes részeket külön kezelni az eredmény vonatkozásában, míg nemzeti rezsimben egységesen kell az eredményről szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Nemzeti elbánás biztosítása

Kérdés: Uniós eljárásban (árubeszerzés) nemzeti elbánást kell biztosítani a kínai árunak?
Részlet a válaszából: […] A kínai származású áru számára az ajánlatkérő döntése, hogy alkalmazza-e a Kbt. 2. § (5) bekezdés nemzeti elbánás szabályát. A szabály alkalmazása azt jelenti, hogy kizárhatók azon terméket kínáló ajánlattevők, amely termékek származása vonatkozásában nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől az alábbi új értékhatárok irány­adók, melyek közül a legfontosabbakat válogattuk ki:A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok eredetileg a 2014/24/EU irányelv 1. cikkében kerültek meghatározásra, az új értékhatárokat a 2023/2495/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] Elsőként az összeférhetetlenség jogintézményét szükséges tisztázni. A közbeszerzés rendszerén belül az összeférhetetlenség az ajánlatkérővel való kapcsolat miatt következhet be. A Kbt. 25. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, amely alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
4