Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolása körében a magánszemélyként történő igénybevétel esetében nem szükséges az EKR-ben regisztrált módon megjelennie a magánszemélynek. Amennyiben az ajánlattevő természetes személyként tünteti fel az egyéni vállalkozót, úgy nem a regisztrált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Adatbázisok ellenőrzése uniós eljárásrendben

Kérdés: Uniós eljárásrendben mikor és kivel kapcsolatban kell az adatbázisokat ellenőriznem?
Részlet a válaszából: […] A 2020-ban hatályos szabály értelmében az EEKD benyújtásával egyidejűleg kell vizsgálni ezeket az adatokat. Ez vélhetően azt jelenti, hogy az ajánlati kötöttség beálltával vagy a részvételi jelentkezési határidő lejártával kell haladéktalanul ellenőrizni az adatbázisokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt

Kérdés: Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező az EKR "Tájékoztatás jogszabályváltozásból eredő technikai módosításokról" tartalmú hírére utal, mely 2020. június 30-án került közzétételre. Tartalmát tekintve az alábbiakat rögzíti:"... a 10/2020. (VI. 26.) MvM rendelet 2020. július 1. napjától módosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

EEKD kezelése kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában

Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek regisztráltnak kell lennie, amennyiben nem magánszemélyről van szó. A szervezetet az ajánlattevő kiválasztja a regisztrált felhasználók közül, így az Egységes Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

EEKD "láthatósága"

Kérdés: Van olyan eset, amikor látom az EEKD-t, van, amikor újra nem látom, pedig korábban biztosan megvolt, el is kezdtem tölteni. Mi ennek az oka?
Részlet a válaszából: […] Uniós eljárásrendben az egységes európai közbeszerzési dokumentumokat a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő csak akkor látja, amikor a gazdasági szereplőket már rögzítette. Amennyiben a rögzítést feloldja, és felvesz például egy új kapacitást biztosító szervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő észleli, hogy a közzétett összegezés tartalma nem megfelelő, úgy a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében módosíthatja azt. A módosítás korlátait a jogszabály rögzíti, mely utal a "szükség esetében az érvénytelenségről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

DBR lefolytatása nemzeti rezsimben

Kérdés: Lefolytatható-e dinamikus beszerzési rendszer nemzeti eljárásrendben? Ha igen, akkor összefoglaló tájékoztatóval indul?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. lehetővé teszi dinamikus beszerzési rendszer lefolytatását is nemzeti rezsimben, nem nevesíti ugyanakkor annak külön szabályait. Uniós eljárásrendben a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni.A Kbt. 107. §-ának (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 41. §-a egyértelművé teszi, hogy az elektronikus környezet elhagyása csak abban az esetben történhet, ha a törvény azt kifejezetten lehetővé teszi.A 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] Saját eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.