Szerződések megszűnése a 430/2022. kormányrendelet alapján

Kérdés: A 430/2022. kormányrendelet szükségessé teszi a szerződések megszüntetését, azonban nem világos, hogy azokat is meg kell-e szüntetni, amelyek nem érik el évente a 20 millió forintot? Milyen eljárás követendő abban az esetben, ha 20 millió forint alatti összegre módosították korábban a felek a szerződéses értéket?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a rendelet szerződés alatt ért. Az alábbi igen részletes szabálynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

A 430/2022. kormányrendelet szerinti egybeszámítási szabály

Kérdés: Mit jelent a 430/2022. kormányrendelet azon szabálya, mely a háttérintézményekre külön szabályt jelöl, és egybeszámítást rögzít? Erre miért van szükség, és hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] A kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a kormányrendelet szerződés alatt ért. Ezt az értelmezést azonban egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Lízing minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: A lízing árunak vagy szolgáltatásnak minősül a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési megítélés független attól, hogy a számlán milyen szolgáltatásra való hivatkozás szerepel.A Ptk. 6:409. §-a értelmében a pénzügyi lízing definíciója az alábbi:Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Bankgarancia pótlása pénzintézet cégjogi státuszának változása esetén

Kérdés: Mi legyen az ajánlati biztosítékkal, ha már nyertünk, de az ajánlati biztosítékunkat érinti az azt kibocsátó bank cégjogi státuszának változása? Mi a helyzet, ha az értékelés szakaszában járunk, és mi, ha a teljesítés szakaszában történik a változás? Hogyan pótoljuk?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy bankgarancia formájában történt az ajánlati biztosíték nyújtása. Amennyiben már nyert az ajánlattevő, úgy a szerződés megkötéséig is kell rendelkeznie bankgaranciával. Ugyanakkor az ajánlattevő gondosan járt el, szerződéses partnerének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Titoktartás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ajánlattevőként az ajánlatkérő által rendelkezésünkre bocsátott információkat - a dokumentációban foglaltak szerint - bizalmasan kell kezelnünk. Kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy ez a titoktartási kötelezettség a szerződés megszűnését követően is korlátlan ideig fennmarad?
Részlet a válaszából: […] Ilyen kikötés csak akkor tehető, ha az ajánlatkérő a titoktartási kötelezettség fejében valamilyen ellentételezést fizet.A szerződések szokásos tartalmi rendelkezése, hogy a felek a szerződés keretében tudomásukra jutott információkat bizalmasan kezelik. Az is szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Beszerzési rezsim változása a beérkezett ajánlatok alapján

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben szigorúan a Kbt. becsült értékmeghatározására vonatkozó szabályai értelmében magasabban kellett volna az értéket meghatározni. Azonban mivel vélhetően nyilvános eljárást írtak ki, továbbá a szerződés nemzeti rezsim alapján, versenyt követően születik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Tíz százalék alatti alvállalkozó részvételmegtagadása a szerződés aláírása után

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a tíz százalék alatti alvállalkozó a szerződés teljesítésében való részvételt a szerződés aláírását követően megtagadja, és mi ezáltal nem tudjuk teljesíteni a vállalt kötelezettségünket? Ha az alvállalkozó hibája miatt nem tudunk teljesíteni, emiatt kizárhatnak a jövőre nézve a közbeszerzésből?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 304. §-a rendezi ezt a helyzetet. Abban az esetben,ha az ajánlatban megjelölt alvállalkozó nem tud/nem akar teljesíteni, azajánlattevőnek kezdeményeznie kell az ajánlatkérőnél, hogy más alvállalkozótvehessen igénybe. Az újként megjelölt alvállalkozóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Egyenlőtlen szerződéses kikötések

Kérdés: Az ajánlatkérő 25 százalékos kötbérmértéket határozott meg arra az esetre, ha a teljesítés az ajánlattevő miatt meghiúsul. Ezzel szemben, ha az ajánlatkérő miatt hiúsul meg, akkor a vállalkozó költségeit kell csak megtérítenie. Jogszerű ez az elő­írás? A szerződésben a felek nem egyenlők? Milyen lehetőségeim vannak a megtámadásra?
Részlet a válaszából: […] A szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat nem a Kbt.,hanem a Ptk. tartalmazza. A Kbt. a biztosítékok, a kötbér, teljesítési éselszámolási szabályok tekintetében tartalmaz a közbeszerzési szerződésekre aPtk.-tól eltérő szabályokat. Ennek következtében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
1
2