Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...belül kell elindítani a rendelet alábbi 12. §-a alapján. Amennyiben a jóváhagyásról a kezdeményező tudomást szerez, azonnali eljárásindítási kötelezettsége nincs, ugyanakkor ezt a jogot fél év alatt elveszítheti.A rendelet 12. §-ának (4) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt

Kérdés: Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet egyes rendelkezéseit, amely tartalmazza különösen a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó hirdetményminták korábbi jogszabály-módosításokból eredően szükséges pontosításait....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett okok, melyek miatt az EKR - részben vagy egészében tartósan - nem képes biztosítani a megfelelő eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Megkezdett eljárás törlése az EKR-ben

Kérdés: Tudom-e törölni a megkezdett eljárásomat a rendszerben? Most elindítottunk többet is, gyakoroltuk, de szeretnénk eltüntetni ezeket a "kezdeményeket". Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […]

Az eljárás lezárására van lehetőség, azonban teljes törlésére nincs, csupán a lezárást követően arra, hogy a továbbiakban eljárási cselekményt az ajánlatkérő és az ajánlattevő se tudjon végezni az adott eljárás vonatkozásában.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Keretszerződés "eljárásformája"

Kérdés: Két évre szeretnénk papírszállítási keretszerződést kötni nyílt eljárásban. A tanácsadónk szerint keretszerződést csak keretmegállapodásos eljárásban köthetünk. A jogászunk szerint ez nem így van. Önöknek mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a jogászuknak van igaza. A keretmegállapodásos eljárásról és az abban megköthető szerződésekről a Kbt. 109. §-ának (1) bekezdése rendelkezik az alábbiak szerint.Keretmegállapodás négy formában köthető:- egy ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat - tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
Részlet a válaszából: […] ...arányban eltérni, vagy opcióként meghatározni olyan feladatokat, melyek megrendelése előfeltételektől függ. A keretmegállapodásos eljárás valóban megoldás lehet, azonban mivel a szolgáltatások többsége biztosan "lerendelésre" kerülne, így olyan elő­nyökkel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Közszolgáltatást végző ajánlatkérő eljárásrendje

Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgáltatást végző ajánlatkérőkre a Kbt. XIV.fejezetét és a 289/2011. kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. Azalkalmazandó eljárásrend meghatározása során figyelembe kell venni a Kbt. 20.§-ában foglaltakat is. A szabályozás szerint- a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...eljárástípusok közösségi eljárásrendben nem változtak.Egyszerű eljárásrendben ugyanakkor a továbbiakban nem lesz saját nemzetieljárástípus, hanem a közösségi eljárásrend szabályait kell alkalmazni.Feloldódik ugyanakkor az a kötelezettség nemzeti rezsimben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén - értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] ...ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni - főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
1
2