Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárásindítás kötelezettsége DKÜ-be beküldött, engedélyezett igény esetén

Kérdés: El kell-e indítanom az eljárást, ha a DKÜ-be beküldött igényt már engedélyezte a DKÜ és a miniszter is? Ha a hirdetményt előkészítem, az már elindításnak minősül?
Részlet a válaszból: […](4) bekezdése alapján a miniszter a beszerzési és fejlesztési tervet vagy a beszerzési igényt- jóváhagyja,- feltételekkel jóváhagyja vagy- elutasítja - a)-c) pontok.Az (5) bekezdés szerint a beszerzési igény esetében a miniszteri jóváhagyás és a feltételekkel történő jóváhagyás az érintett szervvel történő közléstől számított hat hónapig hatályos, e határidő lejártát követően a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás nem indítható.A Kbt. 3. §-ának 22., illetve 23. pontja definiálja értelmező rendelkezései körében az eljárás előkészítését, illetve megkezdését az alábbiak szerint:- közbeszerzés előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése;- közbeszerzés megkezdése: a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4584
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt

Kérdés: Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
Részlet a válaszból: […]2.) MvM rendelet, valamint az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet egyes rendelkezéseit, amely tartalmazza különösen a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó hirdetményminták korábbi jogszabály-módosításokból eredően szükséges pontosításait. A jogszabályváltozásból következő fejlesztések 2020. július 1. napjától az EKR-ben elérhetőek. A fentiekkel összefüggésben felhívjuk szíves figyelmüket, hogy - az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdés b) pontjának megfelelően - a jogszabályváltozást megelőzően előkészített, de mindaddig meg nem indított eljárások megindítására már csak az új hirdetményminták használata mellett van lehetőség, amelyhez új eljárás ügylet létrehozása szükséges."A fenti hír csak a nemzeti rezsimben indított eljárásokra vonatkozik, és ennek megfelelően a nemzeti hirdetményminták változásából adódik. A hír folytatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4558

3. találat: Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszból: […]cselekmények vonatkozásában eltérni, ahol a 41/C. §-ban foglalt feltételek fennállnak. Másrészt a 41/C. § (2) bekezdése felsorolja azokat az eljárási cselekményeket, melyeket biztosan elektronikusan kell lefolytatni ezekben az esetekben is.A fentiekben hivatkozott 41/C. § (2) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.Amennyiben a 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontjai fennállnak, úgy a teljes eljárás a 41/C. § (3) bekezdés szerinti egyéb kapcsolattartási forma alkalmazásával, vagy a (4) bekezdés értelmében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában, azaz elektronikusan is történhet.A Kbt. 41/C. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha az (1) bekezdésben foglalt valamely okból az ajánlatkérő úgy rendelkezik, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartás nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok - ahol valamely kapcsolattartási formát a közbeszerzési törvény kifejezetten nem kíván meg - teljesíthetők:- postai vagy közvetlen kézbesítés útján, vagy- faxon - a) és b) pontok.A (4) bekezdés alapján az (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás elektronikus úton is történhet, olyan módon, hogy az írásbeli nyilatkozatok - az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának kivételével - teljesíthetők az EKR-en kívüli elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában.Ekkor is kötelező ugyanakkor az adatok utólagos feltöltése, melyet a Kbt. 41/C. §-ának (6) bekezdése részletesen szabályoz az alábbiak szerint:Ha az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az (1) bekezdés e)-f) pontja indokolja, az ajánlatkérő ez esetekben is köteles:- a 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az EKR-ben kitölteni, és - amennyiben az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges - az EKR-en keresztül, vagy - ha az jogszabályban meghatározott üzemzavar miatt nem lehetséges - a közbeszerzési és tervpályázati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4397
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Megkezdett eljárás törlése az EKR-ben

Kérdés: Tudom-e törölni a megkezdett eljárásomat a rendszerben? Most elindítottunk többet is, gyakoroltuk, de szeretnénk eltüntetni ezeket a "kezdeményeket". Van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]törlésére nincs, csupán a lezárást követően arra, hogy a továbbiakban eljárási cselekményt az ajánlatkérő és az ajánlattevő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4232

5. találat: Keretszerződés "eljárásformája"

Kérdés: Két évre szeretnénk papírszállítási keretszerződést kötni nyílt eljárásban. A tanácsadónk szerint keretszerződést csak keretmegállapodásos eljárásban köthetünk. A jogászunk szerint ez nem így van. Önöknek mi a véleményük?
Részlet a válaszból: […]irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza;- több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;- több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza - a)-d) pontok.Ez a rendelkezés nem is utal a keretszerződés fogalmára, így azzal összefüggésben arra sem, hogy azt csak keretmegállapodásos eljárásban lehetne kötni.A keretmegállapodás az a megállapodási forma, amelyet kizárólag keretmegállapodásos eljárás eredményeként lehet megkötni. Fő jellemzője, hogy az egyik oldalon az ajánlatkérő köti meg, míg a másik oldalon attól függően, hogy egy ajánlattevővel vagy többel kívánja az ajánlatkérő a megállapodást létrehozni, lehet egy vagy több ajánlattevőként szerződő fél is.A keretmegállapodás általában több évre szóló megállapodás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3628

6. találat: Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat - tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
Részlet a válaszból: […]megoldás lehet, azonban mivel a szolgáltatások többsége biztosan "lerendelésre" kerülne, így olyan elő­nyökkel nem jár a keretmegállapodásos eljárás, amely miatt többletadminisztrációt kellene az ajánlatkérőnek vállalnia. A bizonytalan feladatok részét kell, hogy képezzék a beszerzés tárgyának, melyek lehívási módjára, pontos beárazására figyelemmel kell lenni az eljárás lefolytatása és a szerződés tartalmának kialakítása során.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3567

7. találat: Közszolgáltatást végző ajánlatkérő eljárásrendje

Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?
Részlet a válaszból: […]vagy kikerüljön a törvény hatálya alól, ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a közbeszerzésnek a különböző tevékenységek folytatásával összefüggő elemei egymástól elválaszthatóak-e; - az I-XIII. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatása és az azonkívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges; - a XIV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatása és egyben azonkívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges; - a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerint a törvényt önként vagy szerződéses kötelezettség alapján alkalmazó szervezet a XIV. fejezet szerint járhat el, amennyiben közbeszerzése a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenysége biztosításának célját szolgálja. A hivatkozott rendelkezések szerint elsősorban attól függ a választandó eljárásrend, hogy a tervezett beszerzés az ajánlatkérő mely tevékenységének ellátásához szükséges. Abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgya elsősorban a Kbt. 114. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több (közszolgáltatói) tevékenység ellátásához szükséges, az ajánlatkérőnek a XIV. fejezet szerinti különös szabályok szerint kell eljárnia. Az eljárás választása során figyelemmel kell lennie arra is, hogy a XIV. fejezet választására nem kerülhet sor abból a célból, hogy a beszerzés kikerüljön a közbeszerzési körből, emiatt vizsgálnia kell azt is, hogy a beszerzés tárgya osztható-e. Az I-XIII. fejezet szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia, ha a tervezett beszerzés a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több (közszolgáltató) tevékenységének folytatása és egyben azonkívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges. A beszerzés tervezett 25 millió forintos becsült értékére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2993
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszból: […]azzal, hogy az ajánlatkérő például konkrét kizáró okokat, alkalmassági kritériumokat ír elő egyes beszerzési tárgyaira, és ezeket teszi eljárásrendje részévé. Vagy saját maga számára rögzíti, hogy eljárásrendjében az elektronikus eljárási cselekményeket hogyan kívánja lefolytatni, milyen szoftver alkalmazásával, milyen kommunikációs formát részesít előnyben stb. Ez természetesen a nem saját eljárásrendben is alkalmazható, de amennyiben igény van rá, úgy az ajánlatkérőnek nagyobb a szabadsága például abban, hogy eljárási cselekményeit jobban behatárolja. Például: mégis tartson eredményhirdetést, vagy az alábbiakban részletezett szabályok előnyeit kihasználva saját eljárásaiban eleve ne alkalmazza az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályokat. Úgy érdemes tehát a saját eljárásrend szabályait kihasználni, hogy a már létező eljárástípusokra építve könnyítse meg az ajánlatkérő saját mindennapjait, és alakítson ki standardokat, vagy tegyen lehetővé akár kreatívabb, informatikailag támogatottabb eljárási cselekményeket. A Kbt. 123. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban a törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell a törvény 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, azaz a törvénynek azt a rendelkezését, miszerint az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A fenti jogszabályhely (5) bekezdése értelmében az eljárási szabályok (1) bekezdés szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő a közbeszerzési törvénnyel összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát. Amennyiben gyakori a nem hazai letelepedésű ajánlattevő, arra is figyelemmel kell lenni, hogy a saját eljárásrend szóhasználata, felépítése ne különbözzön nagymértékben a már megszokott Kbt.-beli szövegkörnyezettől. A kizáró okok, alkalmassági kritériumok, vagy a nyilvánosságra vonatkozó szabályok eleve megkövetelik, hogy az ajánlatkérő hasonló módon vizsgálja meg az ajánlattevők alkalmasságát, határozza meg az eljárási határidőket. Az új Kbt. 123. §-ának (6) bekezdése kimondja azt is, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az azonos hozzáférést (a részvétel jogát) valamennyi, az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint képesítéseket igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásához megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes megismerését biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését. A (7) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírását; az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Amennyiben tehát saját objektív alapú alkalmassági kritériumot ír elő az ajánlatkérő, amelyet ez idáig a közszolgáltatók szabadon megtehettek, úgy a fentieknek megfelelően szükséges szabályrendszerének meghatározása és a tárgymeghatározással együtt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2883
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszból: […]elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges a szolgáltatásteljesítéshez; az ilyen kiegészítő szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti szolgáltatás értékének felét; - olyan új szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló szolgáltatás teljesítésére, feltéve hogy az új szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a fenti, első bekezdés szerint megindított eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy a jelen bekezdés szerint induló eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani; - a szolgáltatásnyújtás nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az első bekezdés alkalmazása esetén meghiúsulna. A fenti, második bekezdés első pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. Ebben az esetben az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni. A második bekezdés ötödik pontja szerinti esetben az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlattételi felhívást köteles küldeni telefaxon vagy elektronikus úton a kedvező feltételeket felajánlónak és lehetőség szerint még legalább két ismert ajánlattevőnek. Az ajánlatkérőnek a kedvező feltételeket felajánló dokumentumot is a közbeszerzési törvény 7. § (2) bekezdése szerint kell megőriznie. Ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az előzőekben ismertetett első bekezdés szerint induló eljárás nem lenne időben lefolytatható, azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a Kbt. 99. §-ának (2)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2037

10. találat: Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén - értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos, versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése szerint. Ennek értelmében az egyszerű eljárásban a törvény 2-5/A. és 7-8.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1925
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést