Üzleti nyereség alacsony értéke

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő indoklást is kért az ajánlati árra arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési árhoz képest az általunk megjelölt „üzleti nyereség”, amely az adott szerződés nyereségességét adja, aránytalanul alacsony, így az nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint az üzleti nyereség mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdekei szerint jogosult meghatározni. Szerintünk nem lehet aránytalanul alacsonynak minősíteni azt az ajánlati árat, amely tisztességes hasznot is tartalmazva került kialakításra. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati ár központi kérdés a közbeszerzési eljárásokban. Egyrészt azért, hogy az ajánlattevő olyan árat adjon meg, amelyen az adott szerződés ténylegesen megvalósítható, másrészt azért, hogy ugyanakkor ez az ár versenyképes legyen, de ne legyen túlzó. A Kbt. 73...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Szakmai önéletrajz és üzleti titok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárást indítottunk, ahol a szakember szakmai tapasztalatát írtuk elő alkalmassági követelményként és a szakmai többlettapasztalatot értékelési szempontként. Az egyik ajánlattevő, amely az értékelési sorrendben a második helyen áll, a szakember önéletrajzát üzleti titokká nyilvánította. Kérdésünk az, hogy nemzeti eljárásban az önéletrajz üzleti titokká nyilvánítható?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok szabályozását illetően nincs különbség az uniós és a nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások között. A Kbt. 44. § (1) bekezdése tartalmazza az üzleti titokká nyilvánítás szabályait, hogy az ajánlattevő milyen feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentumokban, illetve a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredményétől függően az ajánlatkérő további eljárási cselekmények végzésére köteles. A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján, amennyiben az ajánlatban nem egyértelmű kijelentés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenség különböző eljárások esetében

Kérdés: Kivitelező cégként, ha kiadjuk a referenciaigazolást a nekünk korábbi design and build konstrukcióban alvállalkozóként dolgozó tervezőcégnek, felmerülhet-e összeférhetetlenség a jövőben olyan építési beruházás tárgyú eljárásban, amelyet ennek a cégnek a terveit használva indítanak, ha egyéb kapcsolat nincs a cégek között?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés arra vonatkozik, hogy a két teljesen független eljárás és szerződés összeférhetetlenséget keletkeztet-e azért, mert a második eljárásban induló ajánlattevő korábban már szerződéses kapcsolatban volt egy független projekt kapcsán a második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempont változása keretmegállapodásban

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...szempontok változását.„105. § (4) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet a válaszából: […] ...nem befolyásolják. Amennyiben kifejezetten tételes költségvetésű, eltérő anyag- és munkaigényű karbantartások képezik például az eljárás tárgyát, és az eljárás alapján megkötendő, tételes elszámolású szerződésről van szó, úgy nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok és DBR

Kérdés: Egy DBR-t állítottunk fel árubeszerzésre. A DBR-be felvett egyik részvételi jelentkezőnk jelezte, hogy végelszámolás alá került. Kell formális döntést hozni a végelszámolás miatt, vagy egyszerűen csak nem küldünk neki több ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel. A DBR is részvételi szakaszból és ajánlattételi szakasz(ok)ból áll, ahol a részvételi szakasz a DBR...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Ajánlatkérőként meghosszabbítanánk a DBR időtartamát: ebben az esetben a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamának meghosszabbítására is vonatkozhat.A dinamikus beszerzési rendszer egy sajátos beszerzési módszer, amely a meghívásos eljárás szabályain alapul a Kbt. 106–107. §-aiban foglalt eltérésekkel, ahol a dinamikus beszerzési rendszer felállítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Ajánlattétel hosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...megadására, mivel az az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.A Kbt. 28. §-a alapján az ajánlatkérő felelőssége a közbeszerzési eljárás megfelelő alaposságú előkészítése. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat vizsgálata és annak eredményeként felmerült gyanú.A Kbt. előkészítésre vonatkozó szabályai alapján az ajánlatkérők számos eljárási cselekményt végeznek kötelező jelleggel, és végezhetnek annak érdekében, hogy képet alkothassanak a beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
1
2
3
442