Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet a válaszából: […] ...megkötése érdekében közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni.A tűzijáték-tevékenység megrendelése a 92360000-2 Pirotechnikai szolgáltatások CPV-kódba sorolható. A tűzijátékhoz tartozó zenelejátszás 92370000-5 Hangtechnikusi szolgáltatások CPV-kódba sorolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén

Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...amely alapján becsült értéken a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált teljes ellenszolgáltatást kell érteni, nettó értékben. A számítást kisegítő szabályok a Kbt. 16–18. §-ban találhatóak.Építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Számlakifizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó csak a részszámlához tartozó teljesítési szakaszban vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozó vagy alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, és egyidejűleg felhívja az alvállalkozót vagy az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Nyomdai szolgáltatás részekre bontása

Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen felhasználási cél ebben az esetben másodlagos, mivel a nyomdai szolgáltatási tevékenység önmagában elegendő ahhoz, hogy az egybeszámítást megalapozza. A bevételtermelő jelleg semmilyen módon nincs hatással a részekre bontás tilalma szabály értelmezésekor....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Informatikai beszerzések részekre bontása

Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...a kiállításokra szánt eszközök olyan feltételrendszereknek kell, hogy megfeleljenek, melyek a múzeumi tárgyak védelmében olyan további szolgáltatások igénybevételét, extra biztosítást igényelnek, ami miatt valójában speciális gyártó képes teljesíteni, ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe kívánja venni, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Részteljesítés referenciaigazolás során

Kérdés: Még folyamatban levő szerződés esetén mi tekinthető részteljesítésnek a referencia igazolása során?
Részlet a válaszából: […] ...több különálló tevékenységet vagy feladatot tartalmaz, de kifejezetten rendelkezik arról, hogy a szerződés műszaki tartalma oszthatatlan szolgáltatásnak minősül, és a szolgáltatás teljesítéséről 1 db számla nyújtható be a teljesítés megrendelő általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...meg a kérdésben is hivatkozott Kbt. 65. § (10) bekezdése, mely az alábbiak szerint szól:„65. § (10) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján eleve egy kivételes megoldásról van szó, melynek alkalmazása során nem lehet eltekinteni az egyenértékű termék, szolgáltatás elfogadásától az alábbiak szerint:„46. § (3) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Aránytalan nyereség mint érvénytelenné nyilvánítási ok

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő vizsgálta az ajánlati árat, indoklást is kért arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési ár felett megjelölt „nyereség” mértéke aránytalanul alacsony, amely nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint a „nyereség” mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdeke szerint jogosult azt kalkulálni. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...Különös jelentőségét az adja, hogy a Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz.Az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során a Kbt. 72. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
1
2
3
181