Jogkövetkezmény alóli mentesülés mellőzés esetében

Kérdés: Ha közbeszerzés mellőzése történik, de az ajánlatkérő visszafizeti a kapott szolgáltatást, akkor mentesülhet a jogkövetkezmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...történhet. A döntés kifejezetten kitér arra, hogy nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni. Ez azonban csak egy eleme a jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Egybeszámítás és kivételi kör

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő kiszervezi a hangszerek felújítását és karbantartását, úgy szolgáltatást vesz igénybe, melyet beáraz a szolgáltató. Ha azonban a szolgáltatási díj mellett az alkatrészek beépítését nem általánydíjjal vállalja a szolgáltató, hanem ráterheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

KEF vagy BVOP

Kérdés: A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben és a 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben egyaránt érintett beszerzés esetén egyre többször kerülünk abba helyzetbe, hogy a BVOP nem fogadja el a 168/2004. Korm. rendelettel történő érvelést, nem fogadja el, hogy a termék kiemelt termék, és az ajánlatkérő a KEF-től köteles beszerezni. A KEF ugyanígy jár, ha olcsóbb a BVOP-nál ugyanaz a termék, nem engedélyezi a beszerzés saját hatáskörben történő lebonyolítását, és arra hivatkozik, hogy „az olcsóbb ár” nem ment fel minket a KEF-en történő vásárlástól, mert keretmegállapodás van hatályban az adott tárgyban, és kezdeményezzünk versenyújranyitást. Amennyiben a BVOP ára olcsóbb, figyelmen kívül hagyhatjuk-e a KEF elutasítását a saját hatáskörben történő beszerzésre vonatkozóan? Amennyiben nem, érdemes-e KH-állásfoglalást kérni ebben a témában, fog-e ilyet kibocsátani a KH számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet egyértelművé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referenciaigazolás tartalma

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?
Részlet a válaszából: […] ...adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az építési beruházás tárgyát, valamint mennyiségét vagy az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét (kezdő és befejező időpontját) és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referencia igazolása

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
Részlet a válaszából: […] ...műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § előírására utal, mely áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében lehetővé teszi, hogy csak saját nyilatkozattal történjen a referencia igazolása (referencialevél)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Árindokolás kérése üzleti titok tartalmára

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kérdéssel lepett meg negyedik árindokolás-kérésében: „Kérem, szíveskedjen alátámasztani az árindokolásának 5. pontjában hivatkozott tételek esetében egyedi anyagvásárlási keretszerződéseiben hivatkozott árkedvezményeket alátámasztó árajánlatokat.” Ebben az esetben hivatkozhatok-e arra, hogy egyébként az árajánlatok üzleti titoknak minősülnek, ami esetünkben tényleg így van?
Részlet a válaszából: […] ...elvárható magatartást tanúsítja.”A törvényi szabályozás kivételei nem vonatkoznak a közbeszerzési eljárásban történő adatszolgáltatásra, így azok csak abban az esetben történhetnek meg, amennyiben a szerződő felek egyetértenek az üzleti titok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Futárszolgálat alvállalkozói státusza

Kérdés: Áruszállításaink egy részét futárszolgálattal teljesítenénk a vevőink részére, hogy betartsuk a szállítási határidőket. Önök szerint a futárszolgálat alvállalkozónak minősül egy árubeszerzésnél?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja lehet, aki/amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.Az alvállalkozói fogalom szempontjából tehát azt kell vizsgálni, hogy a futárszolgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy EKR-en kívüli eljárásokat utóbb rögzíteni kell az EKR-ben, így ezt minden szervezet, mely a központosított közbeszerzés szolgáltatását igénybe veszi (KM, DBR), magának végzi az adatközzétételt.A közzététel során az ajánlatkérők nincsenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:      

Ár versenyeztetése árlejtés esetében

Kérdés: Kötelező-e az ár versenyeztetése árlejtés során, amennyiben az ajánlatkérő eleve arra számít, hogy aránytalanul alacsony árakat kap, ismerve korábbi eljárásainak eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles tájékoztatást adni:a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 108. § (5) bekezdés b) pontja esetében – az ár mellett vagy az áron kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot kértünk. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
187