Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott verseny tisztasága tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Versenyt kizáró értékelési szempontrendszer alkalmazása

Kérdés: Előírható-e olyan értékelési szempontrendszer, amelyre csak egy válasz adható, azaz nincs verseny?
Részlet a válaszból: […]274/2017. kormányrendelet meghatározott összeghez köti a jutalékszámítást, így a meg nem adott konkrét bér vagy összeg és a tényleges foglalkoztatotti létszám, munkaidő és ezek megoszlása hiányában nem volt adható megalapozott ajánlati vállalás. Az 1. és 2. részszempont tekintetében a kérelmező vizsgált előírásai alapján csak és kizárólag 18%-os jutalék volt megajánlható. Ez pedig szintén az előírás nemmegfelelőségét erősíti, hiszen a részszempontoknak éppen az a szerepe, hogy az arra adott vállalások versenyezzenek a nyertesi pozícióért.A 3. értékelési részszempont (249.001 Ft és a feletti bér) pedig nem alkalmas a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására, mert ha a szerződést kötő felek a minimálbér, garantált bérminimum összegétől magasabb díjban állapodtak meg, akkor a szolgáltatási díjat úgy szükséges kalkulálni, hogy az fedezze a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet működésével kapcsolatos költségeket. "Mindegyik szövetkezet eltérő összetételű és számú tagsággal, gazdálkodással, körülményekkel, kiadásokkal rendelkezik, így minden szövetkezetnél más és más működési költség lesz irányadó, melynek ellenőrzése nem képezi a kérelmező kompetenciáját, az minden egyes gazdasági szereplő saját üzletpolitikájának a része, mely szenzitív adat. A kérelmező ezért nem képes azt ellenőrizni, hogy a megajánlott jutalékmérték elegendő-e arra, hogy fedezze a működési költségeket, mert ez olyan mértékű vizsgálatot feltételez, amely nem fér bele a közbeszerzési eljárás keretébe, így a megajánlott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4420

2. találat: Versenyt szűkítő kiírás megtámadása

Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
Részlet a válaszból: […]miatt nagyon ritkán marasztalja el az ajánlatkérőket. A közelmúltban született döntés ismerete hasznos ebben az esetben, ahol szintén néhány szereplő tudott csak ajánlatot tenni az eljárásban.A Döntőbizottság D. 859/9/2016. számú döntése értelmében "az ajánlatkérőnek a beszerzési igénye felmérésekor, meghatározásakor körültekintően kell eljárnia, figyelemmel arra, hogy olyan módon szükséges azt meghatároznia, hogy azt a lehető legkedvezőbb módon szerezze be, ugyanakkor biztosítsa minél több gazdasági szereplő számára az eljárásban való részvételt. E körben az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy ismerje a beszerzése tárgyának piacát, előzetesen tájékozódjon annak ellátottságáról, szerkezetéről".Az ajánlatkérőnek tehát a fentiek alapján kötelessége a piac ismerete, felmérése és ennek megfelelően a verseny biztosítása. A határozat azonban egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő specifikus igénye önmagában nem lesz versenyszűkítő jellegű attól, hogy valamilyen különleges beszerzési tárgyat tervez megvenni. Ezért a kérdésben jelzett körülmények véleményünk szerint önmagukban még nem sértik a Kbt.-t, ahhoz több információra lenne szükség az adott piac működésével, a beszerzés tárgyával és a beszerzés körülményeivel kapcsolatban.A jogorvoslati fórum ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3923

3. találat: Bonyolító cég költségének forrásai

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
Részlet a válaszból: […]illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a törvény a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - és a fentiekben ismertetett - tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel. A Tp-tv. 21. §-a kimondja, hogy tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. Közvetlen tiltó rendelkezést ugyan nem tudunk felmutatni, de ha már a közbeszerzési díj is megemlítésre kerül a kérdésben, nem szabad elfelejtenünk, hogy a központosított közbeszerzésben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) által szedhető díjat kormányrendelet mondja ki. Ezt a vonatkozó, 168/2004. Korm. rendelet előírása alapján azonban valójában nem az ajánlattevő fizeti, hanem - jogilag - amit az ajánlatkérő fizet, abból utalja tovább ajánlattevő a KSZF részére. A dokumentáció ellenértékének megfizetése a bonyolító részére nem ütközik akadályba, ebben az esetben azonban az esetlegesen kevéssé fogyó dokumentációval kapcsolatos alacsony bevétel kockázatát az ajánlattevő állja. Ebben a helyzetben sincs ugyanakkor arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő aránytalanul magas díjat állapítson meg a dokumentációra, tekintettel arra, hogy az ellenérték meghatározása során csak a dokumentáció fizikai létrehozásával kapcsolatos költségek vehetők figyelembe. Hozzá kell tenni, hogy ennek a szabálynak a hazai gyakorlatban sok esetben nem tesznek, vagy nem megfelelő mértékben teszek eleget az ajánlattevők. {Figyelemmel arra, hogy válaszunkban utaltunk a Ptk. szerinti, jogszabályba ütköző szerződésekre, illetve azok jogkövetkezményeire, a teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk a jogszabályhoz fűződő kommentár vonatkozó részének összefoglaló ismertetését a következők szerint: - a törvény kötelező érvényesülést kívánó szabályával ellentétes szerződés akkor érvénytelen, ha ennek jogkövetkezményeként a semmisséget maga a jogszabály kimondja. Így semmis például a jogképességet, cselekvőképességet, a személyhez fűződő jogokat korlátozó - Ptk. 8. § (3) bekezdés, 11. § (3) bekezdés, 75. § (3) bekezdés -, az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző, a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó vagy kizáró jogszabállyal ellentétes, az uzsorás és a színlelt - Ptk. 202. §, 207. § (5) bekezdés - szerződés; - semmis az a szerződés, amelyet a felek a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1382
Kapcsolódó tárgyszavak: