Ajánlattevő mellőzése a tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy egy többfordulós eljárásban az egyik ajánlattevővel csak egy alkalommal, míg a többivel többször is tárgyaljon?
Részlet a válaszából: […] Többfordulós eljárásban erre az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, hiszen az mind a verseny tisztaságát, nyilvánosságát, mind pedig az ajánlattevők esélyegyenlőségét súlyosan sértené.A gyakorlatban ez úgy oldható meg, hogy valamennyi ajánlattevővel tárgyal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Szerződés módosításának, teljesítésének közzététele

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban is kötelező a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a külön hirdetmény, tájékoztató megjelentetése a szerződés módosításáról és teljesítéséről?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és azt hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kötődik a Közbeszerzési Levelek 1. számában a 36. kérdéshez, amely az irreálisan alacsony ár fogalmát firtatta, azonban azzal nem teljesen azonos. Nézzük meg ezért tételesen a felvetett Kbt.-beli rendelkezéseket.A Kbt. 86. §-ának (1)–(4) bekezdései határozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Erkölcsi bizonyítvány

Kérdés: Szükséges-e az erkölcsi bizonyítvány csatolása az ajánlathoz
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése határozza meg azt, hogy az ajánlatkérő milyen igazolásokat, illetve írásbeli nyilatkozatokat köteles az általa meghirdetett közbeszerzési eljárásban elfogadni. A fenti jogszabályhely a) pontja kötelezővé teszi a hatósági erkölcsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági feltételek ilyetén megállapítása – amennyiben a törvényi alapelveknek megfelel – nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Erre utal az új Kbt. 254. §-a (2) bekezdésének második mondata, ahol a törvény lehetővé teszi az egyetlen érvényes ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Irreálisan alacsony ár meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége arra, hogy az ún. irreálisan alacsonyan megadott árat kizáró oknak tekintse?
Részlet a válaszából: […] Ugyancsak a Kbt. alapelvei között szerepel, hogy az ajánlattevő köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát [Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése]. Az irreálisan alacsony ár meghatározása lényegében az említett elvbe ütközik, ezért az ajánlatkérőnek minden esetben rá kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
12
13