Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott tárgyalás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Válaszadás mellőzése a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás szabályait a "műszaki tartalomról szóló tárgyalás" keretében határozta meg, nem szűkítette le. A tárgyalás során mégis úgy dönt, hogy a műszaki tartalom egy részét ennek nem teszi tárgyává, azaz a felmerült kérdéseinket - mint a tárgyaláson kívüli kérdéseket - nem hajlandó megválaszolni. Megteheti-e ezt? És ha igen, mi a teendő?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő nem volt hajlandó válaszolni, miközben akkor is jogszerűen járt volna el, ha egyszerű, általános válaszokat ad. Összességében tehát egy rutinos ajánlatkérő meg tudja oldani, hogy amennyiben nem kíván egyes tartalmakat érinteni, jelzi, hogy ezeken nem kíván változtatni, de ettől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4785

2. találat: Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszból: […]vonatkozásában időt kell biztosítani.A Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához. Nem tartható tárgyalás, ha a jogorvoslat tárgya kizárólag a gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során bemutatott referenciáknak az eljárást megindító felhívásban előírtakkal való műszaki egyenértékűségének megállapítása.A 160. § (3) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4605
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatásáról, de a (4) és (3) bekezdéseket követően a műszaki tartalom változásáról szóló tájékoztatás csak annak releváns, aki még versenyben van, míg az érintett ajánlattevő már nem jelent meg a tárgyaláson.A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.A (3) bekezdés értelmében, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel.A (4) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig - egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül - minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül meg kell küldeni.Végül a (8) bekezdés alapján az ajánlatkérő minden, a tárgyalásokon részt vevő ajánlattevőt - a végleges ajánlatok vagy a tárgyalások során az ajánlattevőktől kért módosított ajánlatok benyújtását megelőzően - az ajánlatuk módosításához megfelelő időben értesít a műszaki leírás vagy más közbeszerzési dokumentum bármely módosításáról.A kérdés esetünkben valójában nem az, hogy van-e joga megkapni a jegyzőkönyvet annak a szereplőnek, aki látványosan kiszállt a versenyből, hanem az, hogy a 88. § esetleg érthető-e úgy, hogy annak is meg kell küldeni azt, aki nem volt jelen a tárgyaláson. Csak abban az esetben érthető úgy egyértelműen és vita nélkül a kérdés, ha azt a szereplőt, aki/amely nem jelent meg, már nem tekintjük ajánlattevőnek. Ezt azonban nem mondhatjuk ki, hiszen, még ha érvénytelen is lesz az ajánlata, valójában jogi értelemben ajánlattevőként szerepel a továbbiakban is az eljárásban a Kbt. 3. §-ának 1. pontja alapján, melynek tartalma a következő: a törvény alkalmazásában ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.Mivel már nem lehet érvényes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4540

4. találat: Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszból: […]szerződéstervezete körül, ami miatt érdemes kommunikálni az ajánlattevőkkel tárgyalás keretében. A Kbt. az alábbiak szerint ugyanakkor korlátozza ezt a lehetőséget, hiszen ezt az ajánlatkérőnek jeleznie kell az eljárást megindító felhívásban, azaz az ajánlattevők számíthatnak arra, hogy ha például már az első ajánlati ár megfelelő az ajánlatkérő számára, abban az esetben el fog tekinteni a tárgyalások lefolytatásától.Az előző bekezdésben utalt rendelkezés alapján az ajánlatkérő, ha az eljárást megindító vagy meghirdető felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4498

5. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban műszaki tartalomnak nem megfelelés esetén

Kérdés: Van-e lehetőségem a tárgyalás során kizárni azt a partnert, aki már az első körben teljesen másként értelmezi az eljárási dokumentumokat, és gyakorlatilag a műszaki tartalmat úgy kifacsarja, hogy semmilyen módon nem fogom tudni használni a termékét?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatást árazza be és ajánlja meg, úgy az ajánlattétel során már nem tudja helyrehozni azt a hibát, mely szerint semmilyen termék megajánlása nem történt meg, azaz már az első ajánlata is érvénytelen volt.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A hazai gyakorlat az, hogy még akkor is "beengedi" az ajánlatkérő a következő tárgyalásra az ajánlattevőt, amikor ajánlata teljes mértékben más, mint amit az ajánlatkérő a műszaki leírásban rögzített. Amennyiben azonban az első ajánlat már olyan jogi hibában szenved, ami a későbbiekben nem reparálható, például alternatív megoldásokat tartalmaz az ajánlat, annak ellenére, hogy alternatív ajánlattételre nem volt lehetőség, abban az esetben valóban nem lehet a következő tárgyalásra bocsátani, és érvénytelenné kell nyilvánítani azt. Erre utal az Európai Unió Bíróságának C-561/12. Nordecon AS, Ramboll Eesti As vs. Rahandusministeerium ügye, melyben az ajánlatkérő "jogellenesen nyilvánította a Nordecon-csoport azon ajánlatát a követelményeknek megfelelőnek, illetve nyertesnek, amely olyan alternatív megoldást tartalmazott, amely az ajánlati felhívás alapján nem volt engedélyezett, továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4496

6. találat: Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszból: […]akadálya. Mivel a személyazonosítás történhet a személyigazolványok egyszerű másolatának benyújtásával, a jelenlévők képviseleti jogának ellenőrzését követően online is megoldható a kommunikáció a két fél között. Jellemzően a tárgyaláson részt vevő felek azonosítása szokott lenni az az érv, ami miatt ódzkodnak az ajánlatkérők az online tárgyalás megvalósításától. Mivel a közbeszerzésben egyszerű másolati formát alkalmazunk az aláírási címpéldányok, megbízások stb. esetében is, véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy ha az ajánlatkérő igényli, a személy azonosítására alkalmas igazolványok egyszerű másolata kerüljön feltöltésre az EKR-be, mely alapján az ajánlatkérő ellenőrizni tudja a tárgyaláson részt vevő és nyilatkozó fél azonosságát. A tárgyalás online lefolytatásának módjára, az ingyenes, vagy az ajánlatkérő által finanszírozott szolgáltatás letöltésének módjára, a tárgyalás formájára, a jegyzőkönyv egyeztetésére, esetleges felvétel készítésére vonatkozó szabályok praktikusan része kell hogy legyenek a felhívásnak, hiszen ez alapján kerül lefolytatásra a tárgyalás.A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározhatja, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem fog tárgyalni. A közbeszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket olyan pontossággal kell megadni, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattételi felhívás tartalmára a 84. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.Az online forma - összhangban a Kbt. 88. §-ával - ugyanúgy alkalmas egy vagy több fél közötti tárgyalás lefolytatására, az egyenlő bánásmód biztosítására, a jegyzőkönyv egyeztetésére, mint a "hagyományos" módon megtartott tárgyalás. Felvétel esetén ugyanakkor a teljes hanganyag és felvétel nem kerülhet megosztásra a többi ajánlattevővel.A Kbt. vonatkozó, 88. §-ának rendelkezései az alábbiak:- a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4491

7. találat: Ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során az EKR keretein belül

Kérdés: A jelenlegi EKR keretek mellett hogyan oldható meg a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdése szerinti lehetőség, az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során?
Részlet a válaszból: […]versenyt a végleges ajánlatok megtétele során, a tárgyalási fordulók során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyre.Véleményünk szerint a fenti gyakorlati az EKR keretein belül is alkalmazható. Az alábbiakban három elemet emelünk ki, amelyekkel már az előkészítés során tisztában kell lenni:1. Az eljárási dokumentumokban, hasonlóan a múltbeli gyakorlathoz, pontosan rögzíteni kell azt a szabályrendszert, mely alapján csökken az ajánlattevők létszáma.2. A Felhasználói kézikönyv az ajánlatkérők számára 3.70 pontjában az UAFK, azaz "ajánlattételi felhívás küldése" eljárási cselekmény kezdeményezésével kerülhet az ajánlatkérő abba a státuszba, hogy a felhívandó ajánlattevőket kiválassza. A megjelenő felületen a Felhívás/Nem meghívott oszlopban lehet kiválasztani azokat a gazdasági szereplőket, ajánlattevőket, akiket/amelyeket a következő fordulóra az ajánlattevő fel kíván hívni ajánlattételre. Amennyiben nem hív meg valamely ajánlattevőt, úgy az indokolás gombra kattintva lehet megindokolni, miért nem került be a következő fordulóban az érintett ajánlattevő. A felhívás kiküldése ezt követően folytatható. Amennyiben az érintett felhívás már a végső felhívás, úgy a végső felhívás gombra kell kattintani.3. Amennyiben valamely ajánlattevő önkéntes hiánypótlás, vagy egyéb kommunikáció útján mégis ajánlatot tesz, úgy az a Kbt. 73. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelen.A hivatkozott, 73. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4333

8. találat: Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszból: […]ajánlatok értékelésére és az eljárást lezáró döntés meghozatalára.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.Egyedül versenypárbeszéd esetében ad lehetőséget dedikáltan a jogszabály arra, hogy a nyertes kiválasztását követően tárgyaljanak a felek a nem lényeges szerződéses feltételekről. Ez a megoldás ugyanakkor példa nélküli, hiszen az ajánlati kötöttség beálltát követően teszi mindezt lehetővé a jogszabály 96. §-ának (6) bekezdésében, az alábbi tartalommal:Versenypárbeszéd esetében az ajánlattevő ajánlati kötöttsége azzal az eltéréssel érvényesül, hogy az ajánlatkérőnek szükség esetén lehetősége van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4141

9. találat: Végleges ajánlattétel meghatározása a tárgyalás folyamatában

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy már a tárgyalás során előírja a végleges ajánlattételt?
Részlet a válaszból: […]és arra új határidőt is köteles adni. Ennek megfelelően nincs lehetőség a végleges ajánlattétel tárgyalás során történő meghatározására.A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek - ha az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt - előzetesen egyértelműen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4129

10. találat: Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszból: […]jogorvoslat esetében.A Kbt. 160. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor már a tárgyalás nélküli lépéseket emeli ki, ismételve a korábbi szabályokat, és eltekint a három napon belüli adatszolgáltatástól. Maga a 160. § összességében rosszul szerkesztett, folyamatos ismétléseket tartalmaz, miközben keveri a tárgyalásos és nem tárgyalásos modell alkalmazását. Lényege a nyilatkozattétel és határidejének megállapítása és az esélyegyenlő reakcióidő biztosítása az eljárás során a felek számára.A Kbt. 160. §-ának (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező, a kezdeményező és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot megismerhessen, és az azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.A (2) bekezdés rendelkezése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 154. § (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb három napon belül kötelesek megtenni. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezenkívül is bármikor felhívhatja az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket megfelelő határidő tűzésével nyilatkozattételre, illetve észrevételek előterjesztésére. A nyilatkozatokat és észrevételeket, illetve egyéb iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság erre vonatkozó felhívása esetén informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatban is a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, ha ilyen formátumban egyébként rendelkezésre állnak. A szerkeszthető formátumú változatban történő rendelkezésre bocsátást - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja.A (3) bekezdés alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.Végül a (4) bekezdés értelmében az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4041
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést