Tényleges tulajdonosi nyilatkozat megfelelősége

Kérdés: Az ajánlatkérő nem érti, hogy miért soroltunk fel a hiánypótlás III. pontjában több tulajdonost, mint amennyi a cégkivonatban szerepel. Ebben az esetben nyújtsunk be egy nyilatkozatot, ahol kifejtjük a tulajdonosi viszonyokat, hivatkozva a Kbt. megfelelő pontjára?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elképzelhető, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pontját nem megfelelően értelmezi. Ha cégüknek nemcsak közvetlen tulajdonosa birtokolja a részesedés több mint 25%-át, hanem közvetett módon a tulajdonos tulajdonosa, úgy valójában az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszából: […] Az érintett kizáró okok az alábbiak:Kbt. 62. § (1) bekezdés: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...)- olyan társaság, amely a pénzmosás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének kb) alpontja szerint kötelező kizáró ok hatálya alá tartozik az a társaság, amely nem képes megnevezni tényleges tulajdonosát. A Kbt. előzőekben megjelölt alpontja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdés azért fontos, mert a hatályos (közbeszerzési) szabályozás kifejezetten a már nem hatályos jogszabályra utal. A 2017. június 26-án hatályba lépett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének k) pont kb) és kc) alpontja szerinti kizáró ok ún. nemzeti kizáró ok, melyet az európai irányelvek nem tartalmaznak. Ennek megfelelően az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum sem részletezi, csupán a D. pontban szükséges lenyilatkozni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint - egyebek mellett - kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A tényleges tulajdonossal kapcsolatos értelmezési környezet nem változott az új Kbt. hatálya alatt sem. Bár a 2007. évi CXXXVI. törvény 3. §-ára történő visszahivatkozás nem teljes, a tényleges tulajdonos megnevezése csak a legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

"Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően az ajánlatkérő hiányolja az eljárásspecifikus nyilatkozat megtételét például a kötelező kizáró okok vonatkozásában. Valójában formai jellegű kérésről van szó, hiszen ha az ajánlatkérő több eljárásban indul egy időszakban, akkor egy nyilatkozatban mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő igénye, mely szerint a nyilatkozat keletkezésének időpontja a felhívás közzététele utáni időszakra vonatkozzon, helytálló. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevő azon nyilatkozatára van szüksége, mely alapján megállapíthatja, hogy az adott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész - részvény, üzletrész - a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Vezető tisztségviselő tényleges tulajdonosi minősége

Kérdés: Az összkollégiumi tájékoztató alapján mindig megjelölhető a cégvezető, magánszemély helyett? Azaz az ügyvezető cserélhető a tulajdonosra a kötelező kizáró ok alkalmazásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses tájékoztató az 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalásról (2014. 07. 22.) az alábbiak szerint fogalmaz."A Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) számú állásfoglalása szerint amennyiben az ajánlattevő/részvételre jelentkező nyilatkozik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.
1
2