17 talált cikk a verseny torzítása kifejezésre

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunkban aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő a beadott indokolásban kedvező beszerzési árra hivatkozott, amelyhez az árajánlatot is csatolta. Felmerült bennünk, hogy ha ennyire kedvezményes a beszerzési ár, akkor nem kellene-e vizsgálnunk a versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot?

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?

Kérdés: Az ajánlatkérő műszaki kiértékelőcsapatában van olyan személy, akinek van közvetlen kapcsolata az egyik ajánlattevőhöz, mivel a kapcsolt vállalkozás cégvezetője. Fennáll ebben az esetben az összeférhetetlenség? Az ajánlattételen már túl vagyunk.

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?