EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Véleményünk szerint az értékelési sorrendben első helyen lévő ajánlattevő ára aránytalanul alacsony. Az ajánlatkérő a bírálat során több hiánypótlást kiküldött, már az alkalmassági igazolást is bekérte, de az aránytalanul alacsony árra még mindig nem kért indokolást ettől a cégtől. Mikor lehetséges előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani arra, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján előzetes vitarendezést lehet kezdeményezni, ha a kérelmező álláspontja szerint az írásbeli összegezés vagy az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezéseire utalunk. A Kbt. 43. §-a rendelkezik arról, hogy a közzétételi kötelezettség mely közbeszerzési dokumentumokra vonatkozik, és hogy az adott dokumentumokat hol kell közzétenni. A közbeszerzési szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Keretmegállapodás mint beszerzési módszer

Kérdés: A keretmegállapodás egy kétszakaszos közbeszerzési eljárás, vagy beszerzési technika, módszer? Van ennek a különbségtételnek valamilyen jelentősége? Más szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodással kapcsolatos különböző megközelítések létezése egy szabályozási változásra vezethetőek vissza.A keretmegállapodást a 2004/18/EK irányelv vezette be. Az irányelv az "Eljárások" című fejezetben sorolja fel a keretmegállapodást, illetve már a dinamikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Szerződés megkötése részek esetében

Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A részek teljes mértékben függetlenek egymástól a szerződések aláírása és az iratbetekintés vonatkozásában is. Mivel más részbe eleve nem tud betekinteni olyan, aki nem részes az eljárásban, így nemcsak technikailag, hanem jogilag is elkülönülnek a részek egymástól. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Munkaerő-kölcsönzés alvállalkozó bevonásával

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytattunk le egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaerő-kölcsönzés tárgyában. A szerződést megkötöttük a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlattevő alvállalkozót szeretett volna bevonni a teljesítéshez, azonban a szerződéskötés után megkereste az ajánlatkérőt azzal, hogy nem tudja teljesíteni a szerződést, mert véleménye szerint az Mt. 216. § (2) bekezdése ezt nem teszi lehetővé, mivel alvállalkozó bevonása esetén ő fog kölcsönvevőnek minősülni. Álláspontunk szerint, a Kbt. 3. § 2. pont szerinti alvállalkozó fogalmára is figyelemmel, az alvállalkozó az, aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében, így az alvállalkozó kölcsönbe adó nem a közbeszerzési eljárásban nyertes kölcsönbe adónak, kettejük viszonyában kölcsönvevőnek adja át a munkavállalókat, hanem velük az ajánlatkérőnek, a közbeszerzési szerződés kölcsönvevőjének teljesít. Az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót a szerződés teljesítésébe, vagy valóban nem lehetséges ez munkaerő-kölcsönzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdésben idézett definíciója szerint, az alvállalkozó általános szabály szerint az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt (Kbt. 3. § 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlati biztosíték és DBR

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan DBR-t szeretnénk felállítani, ahol a későbbiekben a beszerzések nagyságától függően kérnénk ajánlati biztosítékot. Van arra jogi lehetőség, hogy DBR esetében előírjunk ajánlati biztosítékot, de nem minden ajánlattétel esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer a meghívásos közbeszerzési eljárás szabályain alapul. Ennek megfelelően a gazdasági szereplőknek a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételére a meghívásos eljárás részvételi szakaszára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Versenyújranyitás előírása

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodást mint sajátos beszerzési módszert illetően a Kbt. speciális szabályokat tartalmaz más szerződéses megoldásokkal szemben.A Kbt. 105. §-a alapján az ajánlatkérő dönthet arról, hogy egy ajánlattevővel vagy több ajánlattevővel köti meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] A beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést illetően a Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.
1
2
3
279