Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki abból, hogy amennyiben a módosítás megfelel a Kbt. 141. § (2) bekezdés feltételeinek, úgy a (4) és (6) bekezdés feltételeinek vizsgálata nem szükséges.A módosítás mértéke összességében nem érheti el az uniós értékhatárt, a teljes érték 15%-át, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció és a kiegészítő tájékoztatás két különböző eljárási cselekmény. A két eljárási cselekményre a közbeszerzési eljárás két különböző szakaszában kerül sor, a két eljárási cselekmény célja különböző.Az előzetes piaci konzultáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban indított uniós nyílt közbeszerzési eljárást. Két kereskedőcég és gyártóként a mi cégünk is ajánlatot tett. Kétszer történt hiánypótlás, majd az egyik kereskedőcéget hirdette ki az ajánlatkérő nyertesnek. Mi rákérdeztünk erre, és előzetes vitarendezési kérelemben kértük az ajánlatkérőtől, hogy végezzen árvizsgálatot, illetve kérjen be árindokolást a nyertestől, hiszen az általunk gyártott terméket ajánlotta meg, viszont jóval a gyártói árunk alatt határozta meg az ajánlati árat. Az ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet elutasította. Önök szerint jogszerű az ajánlatkérő eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az eljárásra vonatkozó pontos információk hiányában általánosságban tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az ajánlat akkor is érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli szerződéskötés önmagában még nem jogszerűtlen, a közbeszerzés mellőzésének számos indoka lehet. Lehetséges, hogy a cég nem tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, azaz nem sorolható be egyik ajánlatkérői körbe (Kbt. 5–7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két szempontból is lehet értelmezni válaszunk megadása során, bár a választ magát érdemben nem változtatja meg: egyrészt az a másik konzorciumi tag ugyanabban a konzorciumban vagy egy másik konzorciumban szerepel, mint az alvállalkozót bevonni kívánó adott konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül nehezen megválaszolható, hiszen a Kbt. konkrétan nem határozza meg, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevők jogának, jogos érdekének tekinteni, hanem alapelveket rögzít a 2. §-ban. A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Költségvetési intézményi beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] Más-más beszerzési tárgyra lehet azonos partnerrel szerződni, de ha egymással összefüggő beszerzési tárgyakról van szó, a közös szerződő partner erősíti az egybeszámítást, így az intézménynek a közbeszerzési értékhatárokat kulacs és víz esetében is egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Szerződés módosítása több mint 50%-kal

Kérdés: Az ajánlatkérő kifejezetten jelezte, hogy nem szükséges a 141. § (4) b)–c) pontjait alkalmazni és több mint 50%-kal növelte a szerződés értékét. Milyen módon tud átlépni a szerződésmódosítási szabályokon? A beszerzés nem védelmi, kifejezetten közbeszerzési hirdetménnyel lett közzétéve.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben egy közszolgáltató által módosított szerződésről lehet szó. A Kbt. által meghatározott közszolgáltatói ajánlatkérői kör különös eljárásaira speciális szabály, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Rossz CPV-kód

Kérdés: Az ajánlatkérő összekevert két CPV-kódot, így amikor rákerestünk és leszűrtük, nem találtuk meg az eljárást. Indíthatunk-e jogorvoslati eljárást bármilyen módon, ha már lejárt az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] A CPV Rendeletben meghatározott kódok közül az ajánlatkérő saját belátása szerint válogat, mely kódok fordítása sokszor pontatlan. Vitakérdés lehet, hogy egy adott beszerzési tárgynak mi lehet a főtárgya, valóban azt az adott CPV-kódot kellett-e választania az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja az alábbiak szerint:„54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.
1
2
3
4
284