Gyártó ajánlattevőként

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson indultunk, amely eszközbeszerzésre vonatkozik. A bontási jegyzőkönyvből megtudtuk, hogy az általunk ajánlott terméket gyártó vállalat is ajánlatot tett. Emiatt a mi ajánlatunk most érvénytelennek minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendelkezik a többes megjelenés tilalmáról, amely szerint a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a gazdasági szereplők egyidejűleg milyen szerepkörben vehetnek részt a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján egy ajánlattevő a) nem tehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás felfüggesztéséről az ajánlatkérő, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az Integritás Hatóság dönthet. A felfüggesztés a határidőket meghosszabbítja. Az erre vonatkozó alábbi szabályok mindegyike eljárásspecifikusan fogalmaz, azaz nem utal részekre, miközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Gazdasági szereplő kizárása a DBR-ből

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eredeti részvételi felhívás az alábbi Kbt. 63. § (1) bekezdése szerinti választható kizáró okot rögzítette, akkor a súlyos szerződésszegést követően az adott cég kizárásra kerül a DBR-ből az ajánlatkérő által.Ha azonban az ajánlatkérő nem írta elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Alvállalkozó és DBR

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben elnyert szerződés teljesítésébe alvállalkozóként bevonhatunk egy olyan vállalkozást, amelyről kiderült, hogy szerepel a dinamikus rendszerbe felvett ajánlattevők jegyzékén?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás nagy hangsúlyt fektet a verseny tisztaságának érvényre juttatására. A verseny tisztaságához kapcsolódó rendelkezés a többes megjelenés tilalma, amely azt szabályozza, hogy egy adott gazdasági szereplő milyen szerepkört tölthet be egyidejűleg egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Hiányzó űrlap pótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] A kérdés két témakört érint, az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó szabályozást és a közbeszerzési dokumentumok módosítását.A Kbt. 41/A. §-a rendelkezik az elektronikus közbeszerzések során az űrlapok alkalmazásának kötelezettségéről. A Kbt. 41/A. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Teljesítés igazolása

Kérdés: Felhasználható-e az a teljesítési igazolás, amely megfelel a követelményeknek, minden információt tartalmaz, még a szerződészerű teljesítést is, továbbá részletezi, hogy milyen okból kellett kötbért fizetnie a nyertes konzorcium egyik tagjának?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a teljesítésigazolás kiállításáról az alábbiak szerint rendelkezik:„135. § (1) A felek a szerződésben az ellenérték kifizetésére irányadó jogszabályokat figyelembe véve rendelkeznek a teljesítés tényének írásbeli elismeréséről, a teljesítésigazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nem szerződésszerű teljesítés

Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő annak ellenére fizetett és kibocsátotta a szerződésszerű teljesítésről szóló nyilatkozatot, hogy az nem felelt meg a valóságnak. Az alábbiakban a büntetőjogi következményeket nem érintve kifejezetten a közbeszerzéssel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett keretmegállapodás keretében megszületett szerződés (közvetlen megrendelés) azonos megítélés alá esik, mint bármely más közbeszerzés eredményeként kötött szerződés.A kizáró okokra vonatkozó követelmények fennállása a szerződés teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
1
2
3
4
295