Számlázás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy közös ajánlattevő megnyerte egy kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásunkat. Az együttműködési megállapodás szerint a konzorciumvezető nyújtja be a számlát, és a konzorciumi tagok később számolnak el egymással. Az egyik konzorciumi tag alvállalkozót jelentett be a kivitelezés során. Ebben az esetben hogyan kell betartani az alvállalkozói kifizetési szabályokat? Az alvállalkozót bejelentő konzorciumi tag leszámlázza az általa bejelentett alvállalkozó díját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. § rendelkezései alapján több gazdasági szereplő dönthet arról, hogy közösen nyújtanak be ajánlatot. Közös ajánlattétel esetében a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy képviselőt kijelölni (gyakorlati elnevezése: konzorciumvezető), aki/amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Igazgatási szolgáltatási díj maximuma

Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 150. § (4) bekezdése értelmében az alábbi értékhatárok értelmezendők úgy, mint maximumérték az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában.„150. § (4) Az igazgatási szolgáltatási díj mértékea) az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Ajánlati kötöttség fenntartásának szükségessége

Kérdés: Amennyiben már eltelt a 90 nap, és az ajánlati biztosíték visszajár, szükséges-e fenntartani az ajánlati kötöttséget, vagy az ettől a pillanattól már automatikus?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség meghosszabbítását az ajánlatkérőnek kezdeményeznie kell, az nem hosszabbodhat meg automatikusan az értékelés időszaka alatt. Egyedül az összegezés közzétételét követően történik automatikusan meg, hogy az ajánlati kötöttség létrejön a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Külföldi ajánlatkérő státuszának megállapítása

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.
Részlet a válaszából: […] Európában Finnországban és hazánkban van kereshető adatbázis, ahol az ajánlatkérők közbeszerzési státusza könnyen megállapítható. Ennek hiányában az ajánlattevőnek biztosan kell tudnia, hogy a szerződő partnere milyen státuszban van, ugyan amennyiben felvilágosításkérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Árlejtés lefolytatása részenként

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy eljárás több részét egyszerre árlejtse az ajánlatkérő? Pontosabban azonos a beszerzés tárgya, csak más-más régiókra vonatkozik, és mindezt egy árlejtés keretében kívánja versenyeztetni az ajánlatkérő. Megteheti mindezt?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet egy esetben utal a több részben történő eljárás egyes részeinek árlejtésére, méghozzá úgy, hogy eltérő időpontban történő árlejtést is lehetővé tesz az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Alvállalkozó megváltoztatása

Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (5)–(6) bekezdései alapján az összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő és az összegezésben megjelölt második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Műtárgy vásárlása

Kérdés: Amennyiben egy múzeum szeretne egy El Greco-festményt beszerezni, van-e lehetőség az eljárás jogszerű mellőzésére bármilyen indokkal, vagy mindenképpen hirdetmény nélküli eljárást kell lefolytatnia? Mivel az utóbbi nem életszerű, hiszen itt a vevők versenyeznek egymással, így biztosan nem fog senki ajánlatot tenni, miután regisztrált az EKR-ben. Hogyan lehet akkor így a múzeumok számára jogszerűen műtárgyakat vásárolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 372/2025. döntéshez kapcsolódik, amely mellett további öt esetben bírságolta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a Szépművészeti Múzeumot. A Kbt. 9. §-a szerinti kivételek között nem szerepel olyan lehetőség, melyet a múzeumok műtárgy vétele esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Bíróság 2025. június 5-én hozott, rendkívül friss ítéletét megalapozó (C-82/24. sz. Veolia ügy) kérelmet egy vállalkozói konzorcium nyújtotta be a Czajka szennyvíztisztító telep (Lengyelország) korszerűsítésére és bővítésére vonatkozó építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] A jogkérdés ebben az esetben az, hogy az egyébként nem közjogi szervezet, amennyiben egy adott beszerzési tárgy vonatkozásában többségi részben támogatásból valósul meg, mely támogatás (esetünkben szponzoráció) olyan ajánlatkérőktől származik, melyek klasszikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
3
4
5
299