Kivételi kör értelmezése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. § c) pontja alapján kivételt az alábbi beszerzési tárgycsoport képez: „…a 3. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatásra akkor, ha az ellátási kötelezettség körébe tartozó, részben vagy egészben közfinanszírozott közszolgáltatás teljesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Szerződés-ellenőrzési jogkör

Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 152. § (1) bekezdése teszi lehetővé a Közbeszerzési Hatóság elnöke számára, hogy kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását, ha a feladatköre ellátása során a közbeszerzésekről szóló törvénybe, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont alapján van lehetőség zárt ülést tartani az alábbiak szerint:„46. § (2) bekezdés: A képviselő-testületc) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Mellőzés esetén bírság

Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a Kbt. 165. § és 137. §-ainak a rendelkezéseit kell figyelembe venni.A Kbt. 165. § (6) bekezdés a) pontja alapján a Döntőbizottságnak – abban az esetben, ha a közbeszerzési jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Jogorvoslati határidő

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a jogorvoslati határidők számításának módját szigorúan szabályozza. A határidő-számítás szempontjából a tudomásra jutás időpontja az egyik meghatározó tényező, azaz a kérelmező mikor szerzett tudomást a jogsértésről. A jogorvoslati határidők hosszúsága a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Előre nem láthatóság szerződésmódosítás esetén

Kérdés: Építési beruházás megvalósítása során, amely meglevő épület tetőszerkezetének szigetelésére irányult, közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó által elvégzett feltárást követően megállapításra került, hogy a tetőszerkezet egyes elemeinek gombás fertőzése miatt a szigetelésen túl a gombás tetőelemek cseréjét is el kell végezni. Erre ajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki jelezte, hogy a munkát el tudná végezni, továbbá alvállalkozói ajánlatához képest összesen 125%-os értéken tett árajánlatot. A tetőszerkezet szigetelésére megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazhatjuk-e a 141. § (4) bekezdés c) pontját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg a szerződésmódosítási lehetőség alkalmazásához:„ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a módosítás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő számára az e-Certis rendszerben elérhető információ az irányadó. Belgium vonatkozásában elérhető a társadalombiztosítás, valamint a bűnügyi nyilvántartás is. Az e-Certisben országra, online és ingyenes adatbázisra érdemes keresni, úgy könnyebben meg lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntése során először annak a megítélése fontos, hogy mennyiben tekinthető eljárásba bevont személynek az ellenőrző szervezet. Értelmezésünk szerint nincs akadálya annak, hogy ebben az esetben is kérjen összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlatkérő, mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Szakember sajátos beszerzési módszerek esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást kiírni, ahol a szakmai tapasztalatot jelölnénk meg alkalmassági feltételként, és pontoznánk is a többlettapasztalatot. Ez lehetséges keretmegállapodás esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (1) bekezdés és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés b) pont, a (2) bekezdés b) pont és a (3) bekezdés b) pont alapján az ajánlatkérő jogosult a szakemberekkel való rendelkezés követelményét előírni a műszaki és szakmai alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] A válaszban nem érintjük a Kbt. 183. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, mivel a szerződéses szakasz során a kapacitást biztosító szervezetet illetően biztosított mellőzési vagy lecserélési lehetőség egyértelműen rendezett. A közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.
1
3
4
5
288