EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzések esetében alkalmazható kivételi köröket tartalmazza.A Kbt. 111. §-a alapján nemzeti eljárásrendben kivételi kört jelent:„r) az épített környezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Érdekeltségi nyilatkozat

Kérdés: 2024. május 9-én megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az útmutató több alkalommal említi az összeférhetetlenségi nyilatkozaton túl az ún. érdekeltségi nyilatkozatot – bár csak lehetőségként –, melynek mintáját is mellékeli. Önkormányzatunk a közbeszerzési eljárások során minden résztvevő esetében, minden szakaszban alkalmaz összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Érdekeltségi nyilatkozatok bekérésének hiányában is jogszerűen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. § (4) bekezdése határozza meg az összeférhetetlenség fogalmát, miszerint összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont, vagy az eljárás eredményét befolyásolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Árubeszerzés közétkeztetés során

Kérdés: Közétkeztetés biztosítása során árubeszerzés történik. Köteles-e alkalmazni az ajánlatkérő a vonatkozó, a beszerzés során számos kötelezettséget előíró Korm. rendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. (XII. 28.) Korm. rendeletre utal. A Korm. rendelet. 1. §-a úgy fogalmaz, hogy a Korm. rendeletet a Kbt. szerint lefolytatott olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Fedezetelvonás

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a jelzett körülmények mellett az ajánlatkérő jogsértő módon zárta le eredménytelenül az eljárást az alábbi okok miatt.A közbeszerzési eljárás kiírásával az ajánlatkérő kötelezettséget vállalt arra, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést köt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Minimum két ajánlat előírása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:„75. § (2) bekezdésAz ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 17. § (2)–(3) bekezdései egyes árubeszerzések, illetve szolgáltatások becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat tartalmaznak. Ennek alapján:„17. § (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Eredménytelen eljárás során iratbetekintés

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?
Részlet a válaszából: […] A korábbiakban a közbeszerzés történetében nem volt tiltott a teljes ajánlat áttekintése, és ezért az iratbetekintés rendkívül népszerű információszerzési forrás volt; majd ezt követte a teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánításának időszaka, hogy ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Adminisztratív hiba az ártáblázatban

Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez hasonló problémával szembesült az ajánlatkérő a D. 217/2024. sz. határozatban foglalt esetben. Itt az ajánlati ártáblázatban adminisztratív hiba miatt a legfeljebb napok számát 182 napban határozta meg, amely a szerződés teljesítésének kérelmező által elvárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: A Digitális Kormányzati Ügynökség (továbbiakban: DKÜ) által megkötött központosított keretmegállapodásokhoz milyen módon lehet önkéntesen csatlakozni?
Részlet a válaszából: […] A 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (DKÜ rendelet) 1. §-a rendelkezik a DKÜ rendelet hatálya alá tartozó szervezetekről. A rendelkezés e) és ea) pontja szerint a rendelet hatálya kiterjed az olyan szervezetre is, amely„eb) valamely e rendelet szerinti sajátos beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Véleményünk szerint az értékelési sorrendben első helyen lévő ajánlattevő ára aránytalanul alacsony. Az ajánlatkérő a bírálat során több hiánypótlást kiküldött, már az alkalmassági igazolást is bekérte, de az aránytalanul alacsony árra még mindig nem kért indokolást ettől a cégtől. Mikor lehetséges előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani arra, hogy az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 80. § (1) bekezdése alapján előzetes vitarendezést lehet kezdeményezni, ha a kérelmező álláspontja szerint az írásbeli összegezés vagy az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum részben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.
1
3
4
5
283