Teljesítés ellenőrzése a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen módon lehet tudomást szerezni arról, hogy egy konkrét közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződést ténylegesen teljesítik-e a felek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szigorú rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy az eredményes közbeszerzési eljárásban a tényleges teljesítés ellenőrizhető és egyben nyilvános is legyen. Ebben a tekintetben az ajánlatkérőre ró kötelezettségeket.A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:    

Leányvállalat a közbeszerzésben

Kérdés: Kiterjed-e az új Kbt. hatálya a leányvállalatokra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés értelemszerűen az ajánlattevők, a pályázók és az ún. részvételre jelentkezők szempontjából vetődhet fel.A Kbt. 4. §-ának 1. pontja szerint ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Lehet-e alvállalkozó az ajánlatkérő?

Kérdés: Találkoztunk olyan – építési munkára vonatkozó – pályázati felhívással, amelyben az ajánlatkérő előírta, hogy a nyertes ajánlattevőnek tőle – vagyis az ajánlatkérőtől – kell megvásárolnia az adott munka kivitelezéséhez szükséges kulcsanyagokat. Az anyagok árát ilyenkor az ajánlatkérő által meghatározott összeggel kellett szerepeltetni a pályázati anyagban. Kérdésünk, hogy alvállalkozó-e ilyenkor az ajánlatkérő, illetőleg alvállalkozónak minősülnek-e általában az árubeszállítók?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint a közbeszerzési eljárásban alvállalkozónak minősül az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Különös közbeszerzési eljárások szabályainak alkalmazása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 271. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. VII. fejezete a különös közbeszerzési eljárásra tartalmaz rendelkezéseket a vízügyi, az energia-, a közlekedési, az elektronikus hírközlési és a postai ágazatokban működő egyes szervezetek számára a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalvány minősítése

Kérdés: Az étkezési utalvány beszerzése közbeszerzési eljárás keretében árubeszerzésnek, avagy szolgáltatásnyújtásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a határozza meg az árubeszerzés fogalmát. E szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Törlés a tanácsadói névjegyzékből

Kérdés: Mely szervezet és milyen esetekben törli a névjegyzékből a hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Milyen következményekkel jár, ha valakit törölnek a névjegyzékből?
Részlet a válaszából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa (Tanács) vezeti, illetve közzéteszi e névjegyzéket, valamint a névjegyzékbe való bejegyzés és az onnan történő törlés is a Tanács hatáskörébe tartozik.A Kbt. 383. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Ideiglenes intézkedés

Kérdés: Mikor és milyen indokkal dönthet ideiglenes intézkedés elrendeléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről határozhat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Iratbetekintés jogorvoslati eljárás során

Kérdés: Ki tekinthet be a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügy irataiba és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. meghatározza azokat a személyeket (szervezeteket) akik (amelyek) külön engedély hiányában is tanulmányozhatják a jogorvoslati eljárásban az adott közbeszerzési ügy iratait. E szerint a közbeszerzési ügy kérelmezője (azaz az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződések módosítása

Kérdés: Ad-e lehetőséget arra a Kbt., hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodásokat a felek megváltoztassák?
Részlet a válaszából: […] Igen, a szerződések megváltoztatására van lehetőség a Kbt. 303. §-ának felhatalmazása alapján, azonban csak igen szűk körben. A rendelkezés értelmében a felek kizárólag abban az esetben módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, valamint ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
Kapcsolódó címke:

Hirdetmény egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban hol kell közzétenni a hirdetményt? Mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az ajánlati felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles megjelentetni akkor, ha az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint lebonyolított közbeszerzéseinek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
301
302
303
…
306