Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...a jogorvoslati fórum. Összességében tehát a bírság mértékét legjobban a projekt értéke dobta meg, így alakulhatott ki az 5 milliós bírságösszeg.A kérdező utal a C-263/19. számú, ún. T-Systems ügyben hozott európai bírósági döntésre, melyben valóban elismeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] A tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről az alábbiak szerint tiltja meg közbeszerzési vagy koncessziószerződés megkötését:"5k. cikkAz (1) bekezdés szerint tilos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nemcsak a becsült érték, hanem számos más szempont is irányadó a jogorvoslati fórum számára. Mérlegelési joga mellett a Kbt. 165. § (11) bekezdése tartalmazza a főszabályt, mely szerint a jogsértés súlya, a döntésre gyakorolt befolyása, az eltelt idő, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság a tényállás tisztázása céljából helyszíni szemlét tartott, melynek eredményeként munkavédelmi bírságot szabott ki. A bírságösszeg meghatározása során a Munkavédelmi Hatóság bírságcsökkentő körülményként értékelte a kérelmezőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Bírságkeretek

Kérdés: Lesz-e maximális vagy minimális bírság az új Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. a Közbeszerzési Döntőbizottság számáraszempontokat ad a szankciók alkalmazásához; a mérlegelési szempontokat tehát atörvény tartalmazza, míg a bírság mértékét és a differenciáltabbszankciórendszer érdekében egyéb részletes szabályokat a kormány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Rendbírság kiszabása

Kérdés: Milyen esetekben ad lehetőséget a Kbt. rendbírság kiszabására? Milyen összegű lehet a bírság? Mit tehet az ajánlattevő a jogsértő bírságkiszabással szemben?
Részlet a válaszából: […] A rendbírságra vonatkozó előírásokat a Kbt. 338. §-a tartalmazza. E szerint rendbírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság szabhat ki.A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.