11 találat a megadott kapacitásbiztosító tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alvállalkozó mellőzésére a bírói gyakorlat egyébként - már a vonatkozó jogszabályi rendelkezés hatálybalépése előtt is - a teljesítés jogi hi­bájaként tekintett, amellyel szemben az ajánlatkérőnek - a szerződésszegésen alapuló igények kötelező érvényesítése jegyében - fel kellett lépnie.A hatályos Kbt. nem írja elő expressis verbis az ajánlatban megjelölt alvállalkozó bevonásának kötelezettségét, vagyis a nyertes ajánlattevő elviekben akár mellőzheti is az ajánlatban nevesített alvállalkozót, ha maga is képes a szerződés teljesítésére, vagy pedig mást is bevonhat helyette, akivel szemben nem állnak fenn kizáró okok, és aki megfelel az alkalmassági követelményeknek. A Kbt. ebben a körben csupán annyit ír elő, hogy amennyiben egy adott alvállalkozó igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült, tehát például az alvállalkozó alkalmasságot igazolt, úgy a teljesítésben történő bevonásától nem lehet eltekinteni [lásd a Kbt. 138. § (2) bekezdésének első fordulatát]. Éppen ebből következik az is, hogy a kérdésben körülírt piaci szereplőt mindenképpen be kell vonni a szerződés teljesítésébe, hiszen egyszerre áll fenn kapacitást nyújtó szervezeti és alvállalkozói minősége, és kizárólag akkor lehet kihagyni a szerződés teljesítéséből, ha fennállnak azok a fentebb ismertetett körülmények, amelyek szűk körben mentesítenek a kapacitást nyújtó szervezet bevonásának kötelezettsége alól [lásd a Kbt. 138. § (2) bekezdésének második fordulatát]. Ebből ugyanakkor az is következik, hogy mind az alvállalkozónak, mind pedig a kapacitást nyújtó szervezetnek számolnia kell azzal, hogy a Kbt. által lehetővé tett körben elmarad a szerződés teljesítésébe történő bevonásuk. Ennek az esetlegesen érvényesíthető polgári jogi igény szempontjából lehet jelentősége. A Kbt. ugyanis akként rendelkezik, hogy a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja. Ha tehát a Kbt. alapján jogszerűen került sor az alvállalkozó vagy a kapacitást nyújtó szervezet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]amennyiben az érintett szervezet kizáró ok hatálya alá került, azonban kifejezetten hiánypótlásra való felhívást a hamis adatszolgáltatás körében nem rögzít a Kbt. 71. § (4) bekezdése.A fentiekben hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hamis adatszolgáltatás esetét az ajánlatkérőnek ne kellene kezelnie az eljárás során. Amennyiben az ajánlattevő hamis adatszolgáltatását kívánja tisztázni, és kiderül, hogy a kapacitást biztosító szolgáltatta a hamis adatot, az ajánlatkérőnek az általános szabályok szerint kell eljárnia. A 71. § (4) bekezdése ettől még érvényesül, csak más esetekre vonatkozik. A Közbeszerzési Hatóság útmutatója (a továbbiakban: Útmutató) a hiánypótlás szabályairól (2021. 07. 05.) kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a Kbt. 71. § (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Az Útmutató értelmében ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg.Az új kapacitást biztosító szervezet bevonására ugyanakkor egyszakaszos eljárásban feltétel nélkül, míg a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá.Mivel a hamis adatszolgáltatás kizáró okára mindez nem vonatkozik, így a kétszakaszos eljárás második része esetében nincs lehetőség a kapacitást biztosító cseréjére és más kizáró ok miatti cserére sem.Az útmutató ugyan utal arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, amikor is felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése, de ezt nem fejti ki részletesen. Ez az a helyzet - véleményünk szerint -, mely a fenti szabályozás alapján, kétszakaszos eljárás esetén nem kezelhető a kapacitást biztosító cseréjével. Kétszakaszos eljárásban, annak ajánlattételi szakaszában tehát új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.Mivel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdés c) pontjában valóban az árbevétel előírását részletezi, azonban b) pontjában arra a számviteli jogszabályok szerinti beszámolóra utal, mely a mérleg is lehet, és melynek tartalma vonatkozásában írható elő alkalmassági követelmény.A kormányrendelet 19. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírható-saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának - vagy annak meghatározott részének - benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a cég­információs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a cég­információs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges;-az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló - adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt - nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak - b) és c) pontok.Amennyiben fentiek értelmében előírásra kerül a mérleg szerinti eredmény, vagy adózás előtti eredmény, és az ajánlattevő nem felel meg a követelményeknek, úgy kapacitást biztosító szervezet bevonására van lehetőség. Ebben az esetben egyrészt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A fenti bekezdésben ismertetett rendelkezés ad választ arra a kérdésre is, hogy gondot okoz-e, hogy teljesen új kapacitást biztosító bevonásáról van szó, nem pedig a korábbiakban megjelölt kapacitást biztosító szervezet cseréjéről. Mivel a jogszabály "korábban nem szereplő gazdasági szereplő" bevonásáról beszél, ez egyben azt jelenti, hogy amennyiben korábbiakban nem jelölt meg kapacitást biztosítót az ajánlattevő, tehát saját szakemberével kívánta igazolni alkalmasságát, ez nem lehet akadálya annak, hogy hiánypótlás keretében a későbbiekben kapacitást nyújtó szervezetet vonjon be.Az előbbiek az alkalmasság igazolása során bevonásra került kapacitást biztosítóról szóltak. Azonban az értékelési szempont vonatkozásában csak akkor történhet változás, ha az az alkalmassági követelményt is érinti, tehát a kettőt nem tudjuk egymástól élesen elválasztani. Amennyiben az értékelési szempont vonatkozásában történik csak és kizárólag alvállalkozóbevonás, abban az esetben valójában nem alvállalkozóról beszélünk, hiszen az alkalmasság igazolásában nem vesz részt az érintett gazdasági szereplő. Ez praktikusan egy nem létező státusz, melyben segíti az ajánlatkérőt egy gazdasági szereplő az ajánlattétel során. Ekkor legalább olyan képességekkel rendelkező szakember kell, mint a korábbiakban bemutatott, és akkor is a korábbiakban bemutatott szakember tapasztalatát fogja az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megjelölésével azon alkalmassági követelményt, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Ehhez képest a Kbt. 3. §-ának 2. pontja értelmében alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. Akérdés alapján úgy tűnik, hogy jelen esetben olyan kapacitást nyújtó szervezetről van szó, amelyet az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe is be kíván vonni. A szóban forgó piaci szereplő meghatározó jellege ugyanakkor egyértelműen a kapacitást nyújtó szervezeti minőség, hiszen az ajánlattevő az alkalmasság igazolása körében támaszkodik rá. Természetesen nincs jogi akadálya annak, hogy ugyanez a szervezet a szerződés teljesítésében is részt vegyen alvállalkozóként, de mindvégig a kapacitást nyújtó szervezet kapcsán érvényesülő szigorúbb jogszabályi követelmények teljesülését[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alábbiak szerint.A 6:73. § (1) bekezdése alapján, ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.A (2) bekezdés értelmében az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.Amelyik konzorciumi partner bevonja a kapacitást biztosítót, ennek megfelelően azzal a gazdasági szereplővel kell az előszerződésnek megszületnie.A jogbizonytalanságot az a szükségtelen előírás okozza, melyet a Kbt. 65. § (12) bekezdése tartalmaz, mely szerint a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak kell tartalmaznia a meghatalmazást arra nézve, hogy az ajánlattevő adatokat tölthet fel az EKR-be, és nyilatkozatokat tehet a kapacitást biztosító szervezet képviseletében.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak - a (8) bekezdés szerinti szervezet esetében az ajánlatnak, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésnek - tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Két lehetőség van tehát, ami megfelel a fenti szabálynak. Vagy az előszerződésben - egyébiránt oda nem illő tartalommal - a kapacitást biztosító meghatalmazza a konzorciumvezetőt, azaz a szerződésben nem részes harmadik felet a 65. § (12) bekezdése értelmében, vagy külön nyilatkozatban, az előszerződéstől függetlenül nyilatkozik a kapacitást biztosító, mely nyilatkozat a konzorciumvezetőt hatalmazza meg az előbbiek szerint. Azért van lehetőség utóbbira is, mert a D. 237/2020.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]úgy a szervezet vállalása, mely szerint az érintett szakember bevonásra fog kerülni a tevékenység végzésébe, elegendő lehet, ha az érintett szakember mint magánszemély kerül bevonásra, hasonlóképpen az egyesületben történő tevékenységét is magánszemélyként végzi.Az egyesület meghatározott keretek között végezhet gazdasági, nyereségorientált tevékenységet. Az egyesület tagjai bevonásra kerülhetnek, ha azonban a tevékenység végzése például folyamatos rendelkezésre állást igényel, és az érintett személy kellene, hogy megoldja a feladatot, valóban felmerül a kérdés, hogy saját főállású munkahelye mellett mindezt hogyan fogja biztosítani. Arra azonban a magánszemély nem kötelezhető, hogy csak és kizárólag a munkahelye által kerülhessen bevonásra a teljesítésbe. Amennyiben egy munkavállalónak több jogi lehetősége van kapacitást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]problémák vélhetően más eljárásokban is gondot fognak okozni.A megoldás valóban alvállalkozó bevonása, aki az értékelési szempontban "segíti" az ajánlattevőt, így a hiánypótlás vonatkozásában is korlátozottabbak a lehetőségek, hiszen az értékelési szempontnak való megfelelés esetében az érintett szakember cseréje az eljárás során automatikusan az értékelést fogja érinteni.Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő biztosan értse a bevont szakember státuszát, javasoljuk az ajánlattevő nyilatkozatában egyértelművé tenni, hogy értékelési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkal­masság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül, vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg - 138. § (2) bekezdése;- az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra - 138. § (4) bekezdése.Nincs akadálya annak, hogy a szerződés megkötését követően az ajánlattevő egyeztet az ajánlatkérővel, gyakori, hogy előzetes hozzájárulást kér az ajánlattevő, de erre az ajánlatkérő nem kötelezhető. Itt az előzetes hozzájárulás jellemzően azért gyakorlat, mert amennyiben a szakemberek értékelési szempontként is értékelve voltak, nem mindegy, hogy az ajánlatkérő milyen álláspontra helyezkedik, milyen feltételekkel engedi az eredeti kapacitást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan - szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt - kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az EKR-ben három lehetőség közül lehet választani, amikor gazdasági szereplő kerül bevonásra, ahol az EKR a kapacitást biztosító szervezet alatt érti a jogi és a magánszemélyt is. A kapacitást biztosító szervezet kiválasztásakor lehetőség van az EKR-ben regisztrált jogi személyek közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé is tesz.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek az adatait az ajánlattétel vagy részvételre[…] részlet vége a válaszból.