Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

33 találat a megadott érvénytelen ajánlat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni. Garanciális szabály, hogy a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat. A vizsgált tényállás kapcsán az ajánlatkérő egyáltalán nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, hiszen a hiánypótlás keretében nem kérte, hogy a közös ajánlattevők csatolják az érintett értékelési részszempontra vonatkozó dokumentumot, vagyis e tekintetben a hiánypótlás lehetőségét nem biztosította. Az ajánlatkérő azzal, hogy az értékelési részszemponthoz tartozó dokumentum hiányára csupán az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében hivatkozott, a Kbt. 71. § (6) bekezdését is megsértette, ugyanis e jogszabályhely alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel. Természetesen a Kbt. ismertetett rendelkezései is kógensek, azoktól az ajánlatkérő nem térhet el, és nem dönthet saját belátása szerint úgy, hogy egyes hiányokat pótoltat, másokat pedig - a hiánypótlás lehetőségének biztosítása nélkül - az ajánlat érvénytelennek nyilvánítása körében vesz figyelembe.Összességében tehát megállapítható, hogy amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívás megküldése előtt már észlelte, hogy a közös ajánlattevők részéről valamely dokumentum hiányzik, úgy a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint fel kellett volna hívnia őket ennek pótlására. Ha pedig az ajánlatkérő a szóban forgó hiányt valamilyen oknál fogva csak később észlelte, akkor ebben a körben újabb hiánypótlást kellett volna elrendelnie a Kbt. 71. § (6) bekezdésére figyelemmel. A Kbt. szellemiségével, alapelveivel is összeegyeztethetetlen az ajánlatkérő eljárása, ugyanis a teljes körű (akár többkörös) hiánypótlással a jogalkotó egyértelműen azt az össztársadalmi érdeket kívánta érvényre juttatni, hogy minél több gazdasági szereplő tehessen megfelelő ajánlatot annak érdekében, hogy a verseny szélesedjen, és így az ajánlatkérő minél jobb ár-érték arányú árut, szolgáltatást szerezhessen be, így biztosítva a közpénzek hatékony felhasználását. A Közbeszerzési Hatóság következetes álláspontja szerint a hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2022. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4829

2. találat: Egyéb módon, nem az EKR megfelelő funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum "kezelése"

Kérdés: Jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy a nem az EKR ajánlat benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum nem az érvénytelen ajánlatok között kezelendő, hanem nem ajánlat, és esetleg az összegezés VI.1.10) További információk pontjában tüntethető fel?
Részlet a válaszból: […]alapján az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatát vagy részvételi jelentkezését az EKR azok benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával kell ajánlatként vagy részvételi jelentkezésként benyújtania. Az egyéb módon benyújtott dokumentum nem minősül ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek.Mivel egyéb módon került a dokumentum benyújtásra, nem biztos, hogy az ajánlatkérő be tudja azonosítani, hogy mely eljáráshoz, mely részhez, milyen módon küldték meg azt. Amennyiben egyértelmű, úgy valóban feltüntethető a további információk között. De ha esetleg elektronikus levél formájában, és később[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4800

3. találat: Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszból: […]közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/1986/EU végrehajtási rendelet alapján), valamint a nemzeti hirdetményminták [a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet alapján] kifejezetten eredményről szóló tájékoztatónak nevezik a hirdetményt, mely az eljárás eredményéről az összegezés EKR-ben történő közzétételét követően kerül közzétételre a TED-en vagy Közbeszerzési Értesítőben. Az érvénytelenség a nemzeti rezsimes hirdetményben merül fel, uniós hirdetményben nem.A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal - valamint ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig - jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4477

4. találat: Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszból: […]tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll - k) pont kb) és kc) alpontok.Az igazolásokra vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételt vagy részvételi jelentkezést követően az ajánlat megfelelőségének vizsgálata történik, mely az EEKD-ban jelzett nyilatkozat és néhány kiegészítő nyilatkozat (alvállalkozó, kapacitást biztosító bevonásáról) megtételét jelenti. A kb) és kc) szerinti nyilatkozat valóban az eljárás 69. § (4) bekezdés szerinti igazolási szakaszában kérhető. Az EEKD utal a saját nemzeti kizáró okainkra, melynek vonatkozásában nem lelhető fel adatbázis.A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4445

5. találat: Ajánlati biztosíték "sorsa" érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: Elveszítjük az ajánlati biztosítékot, ha érvénytelen az ajánlatunk, mert nem megfelelően nyújtottuk be (formai hiba, elírás, hiánypótlás elmulasztása)?
Részlet a válaszból: […]dokumentum alapján a korábbiakban lenyilatkozott referenciát, szakembert stb. mégsem igazolja az ajánlattevő. Ebben az esetben korábbi nyilatkozata ellenére nem felel meg az alkalmassági követelményeknek és esetleg kizáró okoknak. Ez az az eset, amikor nem az ajánlattevő aktív visszalépése, hanem inaktív igazolásbenyújtás-elmaradása vezet az ajánlati biztosíték elvesztéséhez az alábbiak értelmében.A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4430

6. találat: Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszból: […]jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének a kimondására, melyet uniós forrás költése esetében gyakran szükséges előírni az eljárás során.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő számára: első mondatában azt írja elő, hogy az eljárást megindító felhívásban kötelező szerepeltetni, hogy alkalmazza-e a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése tehát nem az eredménytelenségi ok kötelező alkalmazására vonatkozó előírás, hanem az eljárást megindító hirdetmény tartalmi eleme: az ajánlatkérő számára kötelező előírást tartalmaz arra nézve, hogy a hirdetményben nyilatkozzon az eredménytelenségi ok alkalmazásáról. A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első mondatából tehát csak az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor alkalmazhatja a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése szerinti, az ajánlatkérő mérlegelésétől függő eredménytelenségi okot, ha előzőleg az eljárást megindító hirdetményben az szerepelt, hogy az ajánlatkérő e kérdéses eredménytelenségi okot alkalmazni fogja.A Kbt. 75. § (6) bekezdésének második mondata a normaszöveg első mondatától élesen elkülöníthető helyzetet szabályoz. A jogalkotó itt arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő számára kötelező a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenség alkalmazása abban az esetben, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter ezt előírja a számára.A D. 369/2019. esetben a Döntőbizottság előbbieknek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4405

7. találat: Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőkkel, amelyek nem felelnek meg a szerződés műszaki leírásában rögzített kötelező követelményeknek.Függetlenül attól, hogy nem csak tárgyalásos eljárásra vonatkozhat a kérdés, a fenti esetben már a tárgyalás előtt érvénytelenné nyilvánítja a teljes ajánlatot egy olyan műszaki tartalom miatti megfeleléshiány miatt, ami egyértelműen nem volt az ajánlatkérő igénye. Az alternatív ajánlattétel lehetősége behatárolja a műszaki tartalom kialakítását, és amennyiben valamely ajánlattevő ezt nem veszi figyelembe, úgy érvénytelen ajánlatot tesz. Nem lehet részletkérdésként kezelni az alternatív megoldást, hiszen az ajánlatkérő nem kezelheti azt, mivel az eljárást megindító hirdetményében nem jelezte, és nem odázhatja el úgy a kérdést, hogy egy egyébként értékelhető szempontra azért ad nulla pontot, mert azt nem a hirdetménynek megfelelően tették meg. Önmagában ez az utóbbi tény elegendő az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, mivel ez tartalmi és semmilyen módon nem formai kérdésnek minősül, hiszen a hirdetmény egyik legfontosabb feltételrendszerének nem felelt meg az érintett gazdasági szereplő. Felmerül, hogy hiánypótlás keretében lehetett volna[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4332

8. találat: Ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolás elmulasztásának következménye

Kérdés: Beleírhatok olyan kitételt egy felhívásba, hogy ha nem nyújtja be az ajánlattevő az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást az ajánlattételkor, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszból: […]megállapítani, javasoljuk, hogy ne az általános érvénytelenséget, hanem a Kbt. 73. § (6) bekezdésének érvénytelenségi okát jelezze eljárási dokumentumaiban az ajánlatkérő.A hivatkozott rendelkezés b) pontja értelmében az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4318

9. találat: Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszból: […]követelményeit - b)-e) pontok.A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.A 98. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően akkor hívhatja meg az ajánlatkérő az ajánlattevőket, amennyiben az ajánlatok érvénytelenségének alapja a korábbi nyílt vagy tárgyalásos eljárásban, hogy kizárták az ajánlattevőt - 73. § (1) bekezdés b) pont -, vagy nem felelt meg az alkalmassági követelményeknek - 73. § (1) bekezdés d) pont. Ez utóbbival egyenértékű, hogy az ajánlattevő nem igazolta megfelelően az alkalmassági követelményeknek való megfelelést. Kizárás esetében a törvény nem utal arra az esetre - 73. § (1) bekezdés c) pont -, amikor az ajánlattevő valamely, az adott eljárásban felmerült magatartása miatt történt a kizárás. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja ugyanakkor kifejezetten nem utal arra az érvénytelenségi okra - 73. § (1) bekezdés e) pont -, mely esetben az ajánlat egyéb módon nem felelt meg a felhívásban, dokumentumokban, jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve, ha a formai követelményeket nem teljesítette az ajánlattevő, részvételre jelentkező.Kétféle értelmezése lehet a hiánypótlás biztosításának: vagy az előző eljárás során kellett bekövetkeznie, vagy a két eljárás között kellett hogy valamely eljárási cselekmény történjen. Az alábbiakban ennek megfelelően tárgyaljuk a két lehetőséget.Mivel a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt formai követelmény miatti hiányosság nem eredményez érvénytelenséget, így a törvény 98. § (2) bekezdésének a) pontjában jelzett hirdetmény nélküli tárgyalásos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4254

10. találat: Eljárás hiányosan benyújtott hiánypótlás esetén

Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?
Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő nem teljeskörűen kezelt, akkor a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében a későbbi hiánypótlás során nem pótolható a hiányosság. Az ajánlat módosítása, kiegészítése akár önkéntes hiánypótlás keretében sem ütközhet a törvény 71. §-ának (6) bekezdésébe. Ennek megfelelően olyan helyzetnek kell fennállnia a hiánypótlást követően, ami miatt a kétszeres hiánypótlás tilalmába nem ütközik az esetlegesen újonnan kibocsátott hiánypótlás.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.A fentiekben hivatkozott (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése rendhagyó módon kiemel egy esetet, amikor nem köteles az ajánlatkérő hiánypótoltatni, annak ellenére, hogy hiányosságot észlel.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4140
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 33 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést