Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

31 találat a megadott érvénytelen ajánlat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszból: […]közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/1986/EU végrehajtási rendelet alapján), valamint a nemzeti hirdetményminták [a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet alapján] kifejezetten eredményről szóló tájékoztatónak nevezik a hirdetményt, mely az eljárás eredményéről az összegezés EKR-ben történő közzétételét követően kerül közzétételre a TED-en vagy Közbeszerzési Értesítőben. Az érvénytelenség a nemzeti rezsimes hirdetményben merül fel, uniós hirdetményben nem.A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal - valamint ezenfelül a (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig - jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4477

2. találat: Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszból: […]tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll - k) pont kb) és kc) alpontok.Az igazolásokra vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételt vagy részvételi jelentkezést követően az ajánlat megfelelőségének vizsgálata történik, mely az EEKD-ban jelzett nyilatkozat és néhány kiegészítő nyilatkozat (alvállalkozó, kapacitást biztosító bevonásáról) megtételét jelenti. A kb) és kc) szerinti nyilatkozat valóban az eljárás 69. § (4) bekezdés szerinti igazolási szakaszában kérhető. Az EEKD utal a saját nemzeti kizáró okainkra, melynek vonatkozásában nem lelhető fel adatbázis.A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4445

3. találat: Ajánlati biztosíték "sorsa" érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: Elveszítjük az ajánlati biztosítékot, ha érvénytelen az ajánlatunk, mert nem megfelelően nyújtottuk be (formai hiba, elírás, hiánypótlás elmulasztása)?
Részlet a válaszból: […]dokumentum alapján a korábbiakban lenyilatkozott referenciát, szakembert stb. mégsem igazolja az ajánlattevő. Ebben az esetben korábbi nyilatkozata ellenére nem felel meg az alkalmassági követelményeknek és esetleg kizáró okoknak. Ez az az eset, amikor nem az ajánlattevő aktív visszalépése, hanem inaktív igazolásbenyújtás-elmaradása vezet az ajánlati biztosíték elvesztéséhez az alábbiak értelmében.A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4430

4. találat: Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszból: […]jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének a kimondására, melyet uniós forrás költése esetében gyakran szükséges előírni az eljárás során.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő számára: első mondatában azt írja elő, hogy az eljárást megindító felhívásban kötelező szerepeltetni, hogy alkalmazza-e a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése tehát nem az eredménytelenségi ok kötelező alkalmazására vonatkozó előírás, hanem az eljárást megindító hirdetmény tartalmi eleme: az ajánlatkérő számára kötelező előírást tartalmaz arra nézve, hogy a hirdetményben nyilatkozzon az eredménytelenségi ok alkalmazásáról. A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első mondatából tehát csak az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor alkalmazhatja a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése szerinti, az ajánlatkérő mérlegelésétől függő eredménytelenségi okot, ha előzőleg az eljárást megindító hirdetményben az szerepelt, hogy az ajánlatkérő e kérdéses eredménytelenségi okot alkalmazni fogja.A Kbt. 75. § (6) bekezdésének második mondata a normaszöveg első mondatától élesen elkülöníthető helyzetet szabályoz. A jogalkotó itt arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő számára kötelező a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenség alkalmazása abban az esetben, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter ezt előírja a számára.A D. 369/2019. esetben a Döntőbizottság előbbieknek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4405

5. találat: Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőkkel, amelyek nem felelnek meg a szerződés műszaki leírásában rögzített kötelező követelményeknek.Függetlenül attól, hogy nem csak tárgyalásos eljárásra vonatkozhat a kérdés, a fenti esetben már a tárgyalás előtt érvénytelenné nyilvánítja a teljes ajánlatot egy olyan műszaki tartalom miatti megfeleléshiány miatt, ami egyértelműen nem volt az ajánlatkérő igénye. Az alternatív ajánlattétel lehetősége behatárolja a műszaki tartalom kialakítását, és amennyiben valamely ajánlattevő ezt nem veszi figyelembe, úgy érvénytelen ajánlatot tesz. Nem lehet részletkérdésként kezelni az alternatív megoldást, hiszen az ajánlatkérő nem kezelheti azt, mivel az eljárást megindító hirdetményében nem jelezte, és nem odázhatja el úgy a kérdést, hogy egy egyébként értékelhető szempontra azért ad nulla pontot, mert azt nem a hirdetménynek megfelelően tették meg. Önmagában ez az utóbbi tény elegendő az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, mivel ez tartalmi és semmilyen módon nem formai kérdésnek minősül, hiszen a hirdetmény egyik legfontosabb feltételrendszerének nem felelt meg az érintett gazdasági szereplő. Felmerül, hogy hiánypótlás keretében lehetett volna[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4332

6. találat: Ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolás elmulasztásának következménye

Kérdés: Beleírhatok olyan kitételt egy felhívásba, hogy ha nem nyújtja be az ajánlattevő az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást az ajánlattételkor, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszból: […]megállapítani, javasoljuk, hogy ne az általános érvénytelenséget, hanem a Kbt. 73. § (6) bekezdésének érvénytelenségi okát jelezze eljárási dokumentumaiban az ajánlatkérő.A hivatkozott rendelkezés b) pontja értelmében az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4318

7. találat: Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszból: […]követelményeit - b)-e) pontok.A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.A 98. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően akkor hívhatja meg az ajánlatkérő az ajánlattevőket, amennyiben az ajánlatok érvénytelenségének alapja a korábbi nyílt vagy tárgyalásos eljárásban, hogy kizárták az ajánlattevőt - 73. § (1) bekezdés b) pont -, vagy nem felelt meg az alkalmassági követelményeknek - 73. § (1) bekezdés d) pont. Ez utóbbival egyenértékű, hogy az ajánlattevő nem igazolta megfelelően az alkalmassági követelményeknek való megfelelést. Kizárás esetében a törvény nem utal arra az esetre - 73. § (1) bekezdés c) pont -, amikor az ajánlattevő valamely, az adott eljárásban felmerült magatartása miatt történt a kizárás. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja ugyanakkor kifejezetten nem utal arra az érvénytelenségi okra - 73. § (1) bekezdés e) pont -, mely esetben az ajánlat egyéb módon nem felelt meg a felhívásban, dokumentumokban, jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve, ha a formai követelményeket nem teljesítette az ajánlattevő, részvételre jelentkező.Kétféle értelmezése lehet a hiánypótlás biztosításának: vagy az előző eljárás során kellett bekövetkeznie, vagy a két eljárás között kellett hogy valamely eljárási cselekmény történjen. Az alábbiakban ennek megfelelően tárgyaljuk a két lehetőséget.Mivel a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt formai követelmény miatti hiányosság nem eredményez érvénytelenséget, így a törvény 98. § (2) bekezdésének a) pontjában jelzett hirdetmény nélküli tárgyalásos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4254

8. találat: Eljárás hiányosan benyújtott hiánypótlás esetén

Kérdés: Milyen eljárási rend érvényesül hiányosan beadott hiánypótlás esetén?
Részlet a válaszból: […]az ajánlattevő nem teljeskörűen kezelt, akkor a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében a későbbi hiánypótlás során nem pótolható a hiányosság. Az ajánlat módosítása, kiegészítése akár önkéntes hiánypótlás keretében sem ütközhet a törvény 71. §-ának (6) bekezdésébe. Ennek megfelelően olyan helyzetnek kell fennállnia a hiánypótlást követően, ami miatt a kétszeres hiánypótlás tilalmába nem ütközik az esetlegesen újonnan kibocsátott hiánypótlás.A Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat - ideértve a 69. § (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is - módosítani és kiegészíteni is lehet.A fentiekben hivatkozott (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése rendhagyó módon kiemel egy esetet, amikor nem köteles az ajánlatkérő hiánypótoltatni, annak ellenére, hogy hiányosságot észlel.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4140

9. találat: Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát - ha jól értelmezem - vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszból: […]illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni - Korm. rendelet 11. §-ának (2) és (3) bekezdése.A fentiek alapján az alábbi három eset lehetséges:- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek, de olvasható, azaz megjeleníthető - az ajánlat (részvételi jelentkezés) hiánypótoltatható;- ha a dokumentum nem felel meg az informatikai formai követelményeknek és nem olvasható, azaz nem megjeleníthető - úgy tekintendő, mintha az ajánlatot (részvételi jelentkezést) nem nyújtották volna be;- ha a dokumentum megfelel az informatikai formai követelményeknek, de nem olvasható, azaz nem megjeleníthető - felhívás kiadása a szoftver megnevezésére, majd ezt követően úgy tekintendő, mintha nem került volna a dokumentum benyújtásra.A fenti három esetből a második és a harmadik esetben - amennyiben nem olvasható a dokumentum - feltétlenül szükséges annak igazolása, hogy amit hiánypótlásban benyújtana az ajánlattevő (részvételre jelentkező), ugyanaz a dokumentum, mint ami a korábbiakban nem olvasható módon benyújtása került. Így ez a hiányosság valójában nem formai kérdés, hiszen az ajánlatkérő problémája pontosan az, hogy nem tudja tartalmilag ellenőrizni, hogy mi került benyújtásra. Az első eset szól arról, amikor a tartalom olvasható, és csupán az informatikai formai előírásoknak nem felel meg az ajánlat. Ez az egyetlen eset, amelyet kezelni tud a szabályozás, illetőleg a harmadik esetet, ha a formai hiányosság más szoftver használatával orvosolható, és az eredeti ajánlat tartalma megismerhető. Ebből a szempontból tehát természetes, hogy a nem ismert tartalmú ajánlat (részvételi jelentkezés) nem lehet érvényes, és különösen a második esetben nem is értékelhető, azaz úgy kell tekinteni, mintha nem került volna benyújtásra.A kérdésben jelzett módon azonban az eljárás eredményességéhez, amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontját az alábbiak szerint, csak ajánlatokra (részvételi jelentkezésekre) van szükség, az érvényesség nem feltétel.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4132

10. találat: Ajánlat érvénytelensége hiánypótlás részbeni teljesítése esetén

Kérdés: Egy ajánlattevő ajánlata több hiányosságot is tartalmaz. Ezek közül némelyek olyan hiányosságok, amelyek megléte a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nem eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel arra, hogy azok a hiányosságok az ajánlatkérő által előírt formai követelményekkel függnek össze (például a folyamatos oldalszámozás hiánya). Az ajánlatkérő mindenre kiterjedő hiánypótlási felhívást bocsát ki az ajánlattevő felé, melyre válaszul az ajánlattevő csak azokat a hiányosságokat pótolja, melyek egyébként az ajánlat érvénytelenségét eredményeznék. A 73. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételi körbe eső hiányosságokat nem pótolja. Az ajánlattevő fenti eljárása következtében az ajánlat érvényesnek minősíthető-e, vagy - a Kbt. 71. § (10) bekezdésére is tekintettel - a nem teljes körű hiánypótlás okán érvénytelen? Figyelembe vehetők ilyenkor a részlegesen pótolt hiányosságok?
Részlet a válaszból: […]maga által előírt formai és tartalmi követelményeket számon kérni. Ha a hiányosságot nem pótolja az ajánlattevő, akkor az eredeti ajánlatot kell figyelembe venni a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése értelmében, mely szerint az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása az e §-ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.A bírálat során külön kell választani az egyes hiányosságokat, hiszen a nem formai hiányosságokat az ajánlattevő pótolja, míg a formai hiányosságokat nem - a kérdésben foglaltak szerint.A hiánypótlás teljesítése esetében az ajánlatkérő a benyújtott hiánypótlást veszi figyelembe, míg a formai szempontokat az eredeti ajánlaton kéri számon a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján. Teszi ezt azért is, mert az eredeti dokumentumban az ajánlat nem felelt meg a formai követelményeknek. A 2000-es évek elején ebben az esetben az eredeti ajánlat formai hiányosságát helyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4098
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést