Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

46 találat a megadott ajánlati kötöttség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlati kötöttség időtartama eljárás felfüggesztése esetén

Kérdés: Ha felfüggesztem az eljárást, akkor az ajánlati kötöttség is automatikusan meghosszabbodik?
Részlet a válaszból: […]például a bírálatra rendelkezésre álló időszak, vagy a szerződés aláírására rendelkezésre álló időszak vége.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.Mivel az ajánlati kötöttséghez az ajánlattevő hozzájárulása szükséges, így megtörténhet, hogy a jogorvoslati eljárást követően már nem tartja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4723

2. találat: Ajánlati kötöttség, eredménytelenné nyilvánítás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Köteles vagyok-e már a tárgyalás során eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha látom, hogy valamennyi ajánlat mértéke magas?
Részlet a válaszból: […]eleme a tárgyalásos eljárásnak. A tárgyalás során megajánlott árak ennek megfelelően nem jelentik azt, hogy arra bármilyen módon beállt az ajánlati kötöttség, még akkor sem, ha az ajánlatkérő esetleg valamilyen módon ezt előírja. Az ajánlati kötöttség csak a végső ajánlattételkor állhat be. Erre erősít rá a 70. § (1) bekezdése, mely szerint az eredménytelenségről szóló döntést bírálat nélkül is csak a végleges árajánlatok vonatkozásában lehet megtenni, amennyiben azok mértéke meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A tárgyalás során tehát nincs az ajánlatkérőnek jogalapja arra hivatkozással eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, mert a még az ajánlati kötöttség beálltát megelőzően benyújtott ajánlatok vonatkozásában magasnak találja az árakat.A kérdés szempontjából irányadó 70. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4497

3. találat: Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszból: […]időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Ez az a 120 nap, ami alatt az ajánlatkérőnek döntenie kell az eljárás eredményéről.Ennek a meghosszabbítását teszi lehetővé a Kbt. 131. §-ának (5) bekezdése, de már a szerződésmegkötés érdekében a nyertes ajánlattevő (és amennyiben releváns, a második ajánlattevő) vonatkozásában az alábbiak szerint:A fenti bekezdésben megjelölt rendelkezés alapján a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegzésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc - építési beruházás esetén hatvan - nappal meghosszabbodik.A Kbt. 131. §-ának (5) bekezdése azonban csak szerződéskötési időszakra utal.Az eredményről szóló tájékoztató feladásának nem 120 nap alatt kell megtörténnie, hanem a Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése értelmében legkésőbb a szerződéskötést követő tíz munkanapon belül.A fenti bekezdésben hivatkozott jogszabályi előírás értelmében a (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [131. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. Részekre történő ajánlattétel esetén a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész tekintetében az utolsó szerződés megkötésétől, a teljes eljárás eredménytelensége esetén valamennyi rész tekintetében az utolsóként meghozott, az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődik. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.Az ajánlatkérőnek döntéshozatali kötelezettsége van. Több döntés is született már a jogorvoslati fórumon a témában, a legutóbbi kifejezetten megbírságolta az ajánlatkérőt, és kötelezte az összegzés elkészítésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatainak indokai között az alábbiak szerepeltek:"36. A Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4370

4. találat: Több részre tett ajánlat módosítása

Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljárás odaítélésére irányuló eljárás keretében benyújtott ajánlatok felbontása után helyt ad a kérdéses szerződés egésze tekintetében ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő azon kérelmének, hogy az ajánlatát e szerződésnek csak bizonyos részei odaítélése céljából vegye figyelembe."Az eset ebben a vonatkozásban azért volt érdekes, mert az ajánlatkérő a nyilatkozatával a bírálatot kívánta befolyásolni az alábbiak szerint:"... tájékoztatáskérésre adott válaszában a Partner azt kérte a varsói köztisztasági hivataltól, hogy abban az esetben, ha az a bizonyított tapasztalatát nem tartaná elegendőnek, az alapügyben a szóban forgó szerződés mind a nyolc része tekintetében ismertetett erőforrásait egy meghatározott rangsor szerint vegye figyelembe oly módon, hogy az esetleges elutasítás ne e szerződés egészére, hanem csak azokra a részekre vonatkozhasson, amelyek tekintetében nem teljesítette az előírt feltételeket."A problémát tehát az jelentette, hogy az egyes részekben az ajánlattevőnek külön-külön is meg kellett felelnie az alkalmassági követelményeknek.Ezért javasolta az ajánlattevő, hogy bizonyos részek esetében ne vegye figyelembe az ajánlatkérő a jelentkezését. Ezzel gyakorlatilag meghatározta a bírálat folyamatát, hiszen egyébként olyan mértékben kellett volna módosítania ajánlatát, amelyből kifolyólag minden részben érvénytelen lett volna az ajánlata. Megtehette volna az ajánlattevő, hogy aktív módon néhány rész tekintetében visszalép, de ehelyett a bírálat folyamatában határozott meg rangsort, melyhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4224

5. találat: Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszból: […]kötöttség, csak a tárgyalások befejezésével. Esetünkben azonban a jogalkotó olyan megoldást választott, mely a tárgyalásokat megelőzően beállt ajánlati kötöttséggel gyakorlatilag nem engedi ki a feleket a kötöttségből, hanem az eredeti ajánlatok módosításával enged lehetőséget a tárgyalásra. Ennek több következménye lehet. Egyrészt az eredeti ajánlatok igen magasak lesznek, hiszen ha van ajánlati biztosíték, és az ajánlattevő mégsem kíván a továbbiakban részt venni a megvalósításban, akkor nincs lehetősége visszalépni és visszavonni az ajánlatát, hanem kifejezetten el kell állnia a szerződés megkötésétől, mely a biztosíték elvesztésével jár. Másrészt a tárgyalások során a beszerzési tárgy is módosul, továbbá a szerződés is általában, így valójában ebben a logikában az ajánlatkérőnek már az első ajánlat kapcsán értékelnie kell, azaz például vizsgálnia az aránytalanul alacsony árat, vagy éppen a műszaki tartalom meg nem felelősége miatt érvénytelenné nyilvánítani az eljárást, még a tárgyalások előtt.A kormányrendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal a beszerzés tárgyának műszaki paramétereiről és a szerződéses feltételekről, feltéve hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban lehetővé tette tárgyalás tartását.A (3) bekezdés lehetőséget ad arra, hogy az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lezárultáig,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3862
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszból: […]ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan - napnál hosszabb időtartamban.A fentiek értelmében az ajánlati kötöttség beállása azt jelenti, hogy az ajánlattevő végleges szakmai ajánlatának megfelelő módon szükséges a szerződés megkötése, azaz az ajánlati kötöttség időtartalma alatt a felek a szerződés megkötésével zárják le a közbeszerzési eljárás folyamatát. A szerződés tartalma nem különbözhet az ajánlati kötöttségben szakmai ajánlatként jegyzett tartalomtól, tehát ha egy adott gyártmánytípust jelölt meg az ajánlattevő, akkor azt szükséges leszállítania.A kérdésben részben keveredik az az eljárás során meglévő szabadsága az ajánlattevőnek, hogy az ajánlatkérő által ajánlott gyártmányt, vagy azzal egyenértékű terméket jelöljön meg ajánlatában. Ez egyben azt jelenti, hogy az ajánlott gyártmányt - függetlenül attól, hogy az nem az ajánlatkérő által jelzett gyártótól származik, de azzal egyenértékű - az ajánlattevő köteles leszállítani, az attól való eltérés nem lehetséges.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3777
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Visszavont ajánlat helyett új ajánlat benyújthatósága

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be. Megtehetjük-e, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonjuk azt, és helyette konzorciumban egy másik ajánlatot nyújtunk be?
Részlet a válaszból: […]nyújtson be az ajánlattevő az eredeti ajánlat visszavonásáról, melynek átvételét az ajánlatkérő igazolja. Így fel sem merülhet a többszörös megjelenés tilalma szabályának megsértése, mely a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény új szabályai szerint is hasonlóképpen szól.Az új törvény 36. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3746
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Önálló ajánlat helyett közös ajánlat benyújtásának lehetősége

Kérdés: Az ajánlattételi határidő időtartama alatt van-e lehetőségünk arra, hogy az eredetileg önálló ajánlattevőként benyújtott ajánlatunk helyett egy másik céggel közös ajánlattevőként induljunk? Technikailag ezt hogyan tudjuk megoldani, az ajánlat visszavonásával?
Részlet a válaszból: […]felállásban, új szereplő bevonásával jelentkeznek új ajánlattal. Ha a korábbi ajánlatot nem vonnák vissza, akkor két ajánlatban is ajánlattevői pozícióban maradnának, mely azonban az ún. többszörös megjelenés tilalmába ütközik az alábbiak szerint.A Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében:- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3646

9. találat: Elállás a közbeszerzési eljárásban való részvételtől benyújtott ajánlat esetén

Kérdés: Benyújtottuk az ajánlatot, de az ajánlattételi határidő alatt a vezetőség úgy döntött, hogy mégsem indulna a cég a tenderen. Hogyan oldható meg az, hogy ne induljunk, de ebből ne legyen hátrányunk sem? Ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást, az jár-e bármilyen hatással további, közbeszerzési eljárásokban való részvételünk szempontjából?
Részlet a válaszból: […]értelemben ennek az lehet a következménye, hogy elveszti az ajánlati biztosítékot, amennyiben az ajánlatkérő ezt előírta eljárást megindító felhívásában. Ha a hiánypótlást nem teljesítési az ajánlattevő, az ajánlata érvénytelen lesz, míg ha a szerződést nem köti meg, ajánlata nem lesz érvénytelen. A következmények, melyekkel esetleg számolnia kell a szerződéskötéstől
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3645
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Ajánlati kötöttség maximuma

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát 60 napban határozta meg azzal, hogy annak lejártát követően kérhesse az ajánlat fenntartását az ajánlattevőktől. Ezt hányszor és milyen határidővel teheti meg, azaz maximálisan meddig kell fenntartani az ajánlatunkat ilyen igény esetén?
Részlet a válaszból: […]időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.A (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3498
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 46 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést