355 talált cikk az ajánlati kötöttség kifejezésre

Kérdés: Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?

Kérdés: A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Jól értelmezzük-e, hogy szolgáltatásmegrendelés esetében, amennyiben az ajánlatkérő ezen időszakon túl írja alá a szerződést, és továbbítja azt a nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kifutott a 30 napos határidőből, utóbbit nem köteles már aláírni? Nem volt sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslat, sem írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás arról, hogy mikor tervezik az aláírást.

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?

Kérdés: Amennyiben nem értékarányos, vagy nem lineáris értékeléssel értékelt szempont (pl. pontozásos [igen/nem] módszer) is előírásra került az ajánlati ár mellett, akkor lehetséges-e csak az ajánlati ár tekintetében kiírni az árlejtést?

Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?

Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?