580 talált cikk a szerződés megkötése kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?

Kérdés: Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – írásbeli összegezést küldött az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Előzetes vitarendezési kérelmet adtunk be, a kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy forráselvonás történt a felettes szerv által, emiatt lett eredménytelen az eljárás. Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek ezt a körülményt be kellett volna írnia az összegezésbe, mert így olyan, mintha utólag találták volna ki. Mi az Önök álláspontja minderről?

Kérdés: Abban az esetben, ha az előzetes vitarendezési kérelem több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 vagy 7 munkanap?

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?