Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet a válaszból: […]ha az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak.Erre akkor kerülhet sor, ha egyrészt a jogorvoslati kérelemben felmerül a hamis adatszolgáltatás, másrészt a jogorvoslati fórum maga megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatszolgáltatás történt.Amennyiben a kötelező kizáró oki szabályozás szerint az ajánlatkérő megállapítja a hamis adatszolgáltatást az eljárást lezáró összegezésben, és ez ellen nem indít az ajánlattevő jogorvoslati eljárást, úgy a hamis adatszolgáltatás jogorvoslati eljárástól függetlenül kizáró ok marad három teljes évre a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján. A 62. § (1) bekezdésének h) pontja egyértelművé teszi, hogy a jogorvoslati fórum döntésétől számít a kizárás időszaka, ha azonban nem kerül sor jogorvoslati eljárásra, úgy a Döntőbizottság döntése nélkül is beáll a hároméves távolmaradási kényszer a közbeszerzéstől.[A Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4562

2. találat: Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszból: […]adatokat a hatóság maga megismerheti.Az Ákr. adatkezelésre vonatkozó 27. §-ának rendelkezései az alábbiak:- a hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott;- a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen;- a hatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges - 27. § (1)-(3) bekezdések.Technikailag a Közbeszerzési Döntőbizottság ezt nem a döntés elkészítését követően az érzékeny tartalom kihúzásával orvosolja, hanem egy üzletititok-mentes változat elkészítésével. Erre kifejezetten kitér a D. 161/2018. számú döntés, ahol az ajánlattevő a szerződés megkötését megelőző közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4245

3. találat: Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszból: […]esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül kezdeményezheti."A fenti szabályozás az új Kbt.-ben 2015. november 1-jétől az alábbiak szerint módosult:A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény - a továbbiakban: Törvény - 333. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, dea) legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül,b) közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén az a) ponttól eltérően a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől számított legfeljebb öt éven belül,c) a támogatásból megvalósuló beszerzés esetén az a) és b) ponttól eltérően az adott támogatás folyósítására és felhasználására vonatkozó külön jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség időtartamán belül, de legalább a jogsértés megtörténtétől - közbeszerzési eljárás mellőzésével történt beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történt megkezdésétől - számított öt éven belülkezdeményezheti."A hatályba léptető rendelkezés pedig visszamenőleges, ha a jogsértés 2015. január[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4044

4. találat: Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárása a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt

Kérdés: A független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadónak ügyvédnek is kell lennie ahhoz, hogy eljárhasson a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszból: […]akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ügyvéd is legyen.A rendelkezés szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4043

5. találat: Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszból: […]jogorvoslat esetében.A Kbt. 160. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor már a tárgyalás nélküli lépéseket emeli ki, ismételve a korábbi szabályokat, és eltekint a három napon belüli adatszolgáltatástól. Maga a 160. § összességében rosszul szerkesztett, folyamatos ismétléseket tartalmaz, miközben keveri a tárgyalásos és nem tárgyalásos modell alkalmazását. Lényege a nyilatkozattétel és határidejének megállapítása és az esélyegyenlő reakcióidő biztosítása az eljárás során a felek számára.A Kbt. 160. §-ának (1) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező, a kezdeményező és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot megismerhessen, és az azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.A (2) bekezdés rendelkezése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 154. § (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb három napon belül kötelesek megtenni. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezenkívül is bármikor felhívhatja az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket megfelelő határidő tűzésével nyilatkozattételre, illetve észrevételek előterjesztésére. A nyilatkozatokat és észrevételeket, illetve egyéb iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság erre vonatkozó felhívása esetén informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatban is a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, ha ilyen formátumban egyébként rendelkezésre állnak. A szerkeszthető formátumú változatban történő rendelkezésre bocsátást - elektronikus levél útján történő benyújtás esetén - a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja.A (3) bekezdés alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.Végül a (4) bekezdés értelmében az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4041

6. találat: Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;- a kormány által kijelölt központi beszerző szerv;- a Gazdasági Versenyhivatal;- az európai támogatásokat auditáló szerv;- az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;- az ügyész;- a közbeszerzésekért felelős miniszter - a)-m) pontok.A tudomásra jutás vonatkozásában a közbeszerzési törvény 158. §-a teszi lehetővé, hogy maga a döntőbizottság járjon el hivatalból, melynek keretében kiterjesztheti vizsgálata tárgyát. Ha azonban a kérelem elkésett, de egyébiránt releváns jogsértést tartalmaz, úgy azt a jogorvoslati fórum nem kezelheti, az nem minősül a vizsgáltakon túli jogsértésnek, hanem pontosan a vizsgálat tárgyát képezi, melynek akadálya az elkésettség. Amennyiben további más jogszabály megsértését észleli a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Kbt. 158. §-ának (3) bekezdése alapján köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező szervnek, melyek közül több eleve jogosult hivatalból jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a Kbt. 152. §-a alapján.A Kbt. 158. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat (165. §) meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4031