Döntőbizottsági határozat végrehajtása

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 317. §-a alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában – az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. és a Pp. értelmezéséből egyaránt az tűnik ki, hogy amennyiben a felettes szerv – esetünkben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Döntőbizottság eljárásának szabályozása

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására főszabályként az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kbt. előírásai ebben a körben kisegítők, kötelezően alkalmazandó eljárási szabály az Áe.Különös eljárási rendelkezéseket tartalmaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Jogorvoslat előminősítési ügyekben

Kérdés: Az előminősítési ügyekben a Kbt. jogorvoslatokkal kapcsolatos általános előírásokat, avagy egyéb rendelkezéseket kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 219. §-ának (9) bekezdése az érintettet felhatalmazza arra, hogy az előminősítési kérelem elutasítása és a listáról való törlés ellen jogorvoslati kérelmet terjeszthessen elő. Az említett esetekben a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását lehet kérni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Békéltetési eljárás szakaszai

Kérdés: Tartalmilag mit jelent az új jogintézmény, a békéltetési eljárás? Milyen szakaszai vannak?
Részlet a válaszából: […] A békéltetési eljárással kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 362-368. §-ai tartalmazzák. Emellett a Kbt. szól az úgynevezett különös békéltetés intézményéről is, amelyre e helyütt nem térünk ki. A békéltetés (illetve a békéltetési eljárás) kérelemre indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött megállapodások – bizonyos részének – módosítását csak igen szűk körben teszi lehetővé. Eszerint a feleknek csak akkor nyílik lehetőségük a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Rendbírság kiszabása

Kérdés: Milyen esetekben ad lehetőséget a Kbt. rendbírság kiszabására? Milyen összegű lehet a bírság? Mit tehet az ajánlattevő a jogsértő bírságkiszabással szemben?
Részlet a válaszából: […] A rendbírságra vonatkozó előírásokat a Kbt. 338. §-a tartalmazza. E szerint rendbírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság szabhat ki.A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Közbeszerzések Tanácsának feladatai

Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. válaszol erre a kérdésre, 379. §-ának (1) bekezdésében határozza meg a Tanács hatáskörét. E szerint a Tanács figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Téves döntőbizottsági határozat

Kérdés: Mi történik akkor, ha a döntőbizottság határozata téves?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. lehetőséget ad a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni jogorvoslatra mind annak eljárása során hozott határozata, mind pedig érdemi döntése tekintetében.A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen külön jogorvoslatnak azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
…
44
45
46