6 találat a megadott ár tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]lehetőség részszempontok (alszempontok) meghatározására.Erre utal a D. 162/2019. számú ügy, ahol az ajánlatkérő valamennyi résznél a költségszemponton belül olyan alszemponto(ka)t adott meg, mely az árszempont körében értékelhető, hiszen ajánlati árat takar. Ebből következően az ajánlatkérőnek ezen alszemponto(ka)t az árszempontnál kellett volna szerepeltetnie, ahogy erre a hirdetmény feladásakor a hiánypótlásban felhívták az ajánlatkérő figyelmét. A Döntőbizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy a hirdetményfeladási rendszerben az árszempontnál technikailag nincs lehetőség több részszempont megjelölésére, és ennek kapcsán sem útmutató, sem további tájékoztatás nem állt az ajánlatkérők rendelkezésére, hogy a Kbt. fenti szabályait hogyan tudják érvényre juttatni. Az is megállapítható, hogy a költség és a minőségi szempontnál a hirdetménymintában több alszempont is feltüntethető az árszemponttal ellentétben. A Döntőbizottság a fentieket összességében értékelve megállapította, hogy nem róható az ajánlatkérő terhére, ha a kötelezően használandó hirdetményfeladási rendszer hirdetménymintája nem követi a Kbt. szabályait, így nem lehet az ajánlatkérő terhére értékelni azt, hogy a hirdetmény-ellenőrzés megfelelő útmutatása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.A törvény tehát nem rendelkezik a továbbiakban, nem utalja a Közbeszerzési Hatóság hatáskörébe a kérdést, azaz összességében az ajánlatkérőnek kell eldöntenie, milyen esetekben kér indokolást, mely szabály összhangban van az irányelvi szabályokkal. Kivételes eset ugyanakkor, amennyiben az ajánlattevő átalánydíj esetében az építőipari rezsióradíjat el nem érő ajánlatot nyújt be, mely automatikus érvénytelenséghez[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható;- a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretmegállapodás vagy keretszerződés;- lehetősége van más intézmény készletének átvételére, és az megfelel az állami normatíváknak;- a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (pl. azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni - a)-d) pontok.A (2) bekezdés szerint az intézmények az (1) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelésekor a legnagyobb gondossággal kötelesek eljárni. Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül történő közbeszerzés indokolatlan mellőzését.A (3) bekezdés alapján az (1) bekezdés b) és d) pont­jaiban szabályozott saját hatáskörben történő beszerzés feltétele, hogy az intézmény beszerzési igényét elő­zetesen, a 17. §-ban foglalt adatszolgáltatást teljesítve a központosított közbeszerzési portálon elektronikus úton bejelentette.Végül a (4) bekezdés előírja, hogy az intézmény köteles a saját hatáskörben megvalósított beszerzés eredményeként megkötött szerződés alapadatait (szerződő felek megnevezését, a szerződés tárgyát, mennyiségét, az ellenszolgáltatás mértékét, a teljesítés határidejét, a szerződés tárgyára vonatkozó műszaki, minőségi feltételeket és a szerződéskötés idejét, a szerződés időtartamát), hivatkozva az előzetes beszerzési igényre és a saját hatáskörű beszerzést megalapozó körülményekre, valamint a szerződés teljesítésének dokumentumait a központosított közbeszerzési portálon elektronikus úton feltölteni.A (2) bekezdésben megfogalmazott legnagyobb gondosság és az indokolatlan mellőzés pedig valójában nagymértékben elbizonytalanítja a d) pont alkalmazása során az ajánlatkérőt,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől.A becsült értéket eleve úgy kell meghatározni a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében, hogy az annak tárgyáért kínált legmagasabb ellenszolgáltatást kell figyelembe venni. A rendelkezés szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét.Mivel a közbeszerzési piacon mégis az a gyakorlat alakult ki, hogy a becsült értéket egy körülbelül reális fedezeti mértékre állították be az ajánlatkérők, így a jogalkotó válasza arra, hogy a fedezeteket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a szerződés nettó értékét nem változtathatja, de változtathatja a bruttó értéket. A közbeszerzési szerződésekben egyébként is nettó értéken kell számolni a beszerzés (szerződés) értékét, a becsült érték kiszámítására vonatkozó törvényi rendelkezések miatt. A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérőnek az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást kell írásban kérnie. Lényeges, hogy az említettek "bekérése" körében az ajánlatkérő nem mérlegelhet, azok beszerzése a Kbt. értelmében kötelező. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejőleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján - a szóban forgó esetben is - köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. A Kbt. a fentieken túl is rögzíti azt - 88. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában - hogy az ajánlat érvénytelen, ha az kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, továbbá lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. Abban az esetben tehát a gyakorlatban nem merülnek fel a kérdésben felvetett problémák, ha az ajánlatkérő a Kbt. fenti - és későbbi szakaszaiban is hasonlóan meghatározott - jogával élve kimondja az irreális, lehetetlen ellenszolgáltatást, kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlat tekintetében, hogy az érvénytelen. Az ajánlatkérőnek azonban arra is lehetősége van, hogy elfogadja a fentiek szerinti ajánlattevő indokolását az ár, ellenszolgáltatás "kirívósága" vonatkozásában. Ez az elfogadás azonban sértheti azoknak az ajánlattevőknek az érdekét, akik (amelyek) gondos mérlegelés, felmérés, költségszámítás alapján korrekt, teljesíthető ajánlatot adtak, és szakértelmük alapján úgy ítélik meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban kötött szerződést - az eljárás tárgyára tekintettel - csak ilyen feltételekkel lehet jogszerűen teljesíteni. Ez esetben véleményünk szerint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadhatják, hiszen a Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a Döntőbizottsághoz kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (együtt kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha pedig a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő[…] részlet vége a válaszból.