Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Az átadás „csúszása” jogi értelemben az ajánlatkérő késedelmének minősül (Ptk. 6:153. §).– 2) A munkaterület átadásáról jegyzőkönyvet vettek fel a felek, amely a csúszást tartalmazta.– 3) Az ajánlattevőként szerződő fél 158 napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékkerettel kapcsolatos rendelkezéseket az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/ 2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20. § (1)–(5) bekezdései tartalmazzák. A Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg ahhoz, hogy ez a szerződésmódosítási lehetőség/jogalap alkalmazható legyen:ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Szolgáltatás és tartozékok egysége

Kérdés: Helytálló-e az ajánlatkérő azon megállapítása, hogy a hangszerek és hangszertartozékok beszerzése nem bontható részekre, mert a hangszer rendeltetésszerű használata hangszertartozékok nélkül jellemzően nem biztosítható (pl. tok, vonó, fúvóka, nád, állvány, lábtartó)? A hangszertartozékok kifejezetten a hangszer használatához kapcsolódnak, önálló felhasználási céljuk jellemzően nincs. Részekre bontható-e az alábbi esetekben a beszerzés:
– nem azonos a beszerzés időbelisége: a hangszer és a hozzá tartozó hangszertartozék beszerzése nem egy időben merül fel,
– nem azonos a közvetlen cél: hangszertartozékok beszerzésére egy már meglévő hangszerállomány üzemeltetési/karbantartási szükségleteként merül fel,
– nem alkotnak egy konkrét beszerzésen belül funkcionális egységet pl. általános készletjellegű hangszertartozék-beszerzés több különféle hangszerhez, nem konkrét hangszerhez kötötten. Előbb vizsgálandó a részekre bontás kérdése, és azt követően a kivételi kör kérdése?
Részlet a válaszából: […] ...részekre bontás tilalma és a kivételi kör alkalmazása két külön döntés, melyet az ajánlatkérőnek szükséges vizsgálnia. Bármilyen sorrendet is választ, figyelemmel kell arra lennie, hogy a kivétel definiálása során nem a részekre bontás tilalma megsértésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében építési beruházás beszerzésére vonatkozó kivételi kör alkalmazása kizárólag egy meghatározott ajánlatkérő kör, nevezetesen a büntetés-végrehajtási intézetek esetében alkalmazható, figyelemmel a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet 1. § és 1. melléklet 41. pontjának alábbi fordulatára: „Építőipari tevékenység kizárólag a büntetés-végrehajtás vonatkozásában”.
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem tartalmaz megkötést, azaz az alábbi szabály szerint a 111. § j) pontja általános értelemben alkalmazható, amennyiben a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében történik az építési beruházás.„111. § j) fogvatartottak kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Jogkövetkezmény alóli mentesülés mellőzés esetében

Kérdés: Ha közbeszerzés mellőzése történik, de az ajánlatkérő visszafizeti a kapott szolgáltatást, akkor mentesülhet a jogkövetkezmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés mellőzése esetében az ajánlatkérő nem csupán saját szerződéses partnerei felé tartozik elszámolással, hanem valójában azon gazdasági szereplők felé is, amelyeknek nem volt lehetőségük elindulni az eljáráson, hiszen eljárás nem került lefolytatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Egybeszámítás és kivételi kör

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő kiszervezi a hangszerek felújítását és karbantartását, úgy szolgáltatást vesz igénybe, melyet beáraz a szolgáltató. Ha azonban a szolgáltatási díj mellett az alkatrészek beépítését nem általánydíjjal vállalja a szolgáltató, hanem ráterheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Közbeszerzési terv szerepe

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési terv célja a nyilvánosság biztosítása, a közbeszerzési terv meghatározott tartalommal készül, és nyilvános az EKR-ben. A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján az adott évre tervezett közbeszerzéseikről közbeszerzési terv készítésére a Kbt. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Referencia hiánypótlása

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
558