Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. paragrafusának általános, (1) bekezdése értelmében, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 29/2004. IM rendelet 1-4. §-ai adják meg.A rendelet szerint a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában (amely jogszabályhely azt tartalmazza, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az ajánlat visszavonásával kapcsolatban több rendelkezést tartalmaz. Egyrészt az ajánlati biztosíték körében említi meg a visszavonás lehetőségét, másrészt rendelkezik annak feltételeiről (megengedhetőségéről), továbbá arról is, hogy az ajánlat visszavonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Igazolások vagylagossága a gyakorlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
Részlet a válaszából: […] A jelen kérdésben felvetett korábbi probléma az új alapítású cégek közbeszerzési eljárásban való részvételéhez kapcsolódott, a válasz az igazolási lehetőségek felsorolásával azt mutatta be, hogy a Kbt. szerint önmagában az nem kizáró ok, ha egy cég nem tekint vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Késedelmes tudomásszerzés közbeszerzési eljárás eredményéről

Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési eljárás eredményéről, rajtunk kívül álló okból későn értesültünk – amelynek tényét igazolni tudjuk –, megtámadhatjuk-e az eljárást a 8. napon túl a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében erre nincs lehetőség. Félreérthető ugyanakkor a (2) bekezdés, amennyiben e jogszabályhelyet nem az azt követő (3) és (4) bekezdésekkel együtt értelmezzük. A (2) bekezdés szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Közbeszerzési eljárás eredményének megtámadása

Kérdés: A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszát követően megtámadható-e az eredmény, vagy a megtámadásra csak az eljárás befejezésekor van lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz a kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Döntőbizottsági határozat végrehajtása

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 317. §-a alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában – az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. és a Pp. értelmezéséből egyaránt az tűnik ki, hogy amennyiben a felettes szerv – esetünkben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Döntőbizottság eljárásának szabályozása

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására főszabályként az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kbt. előírásai ebben a körben kisegítők, kötelezően alkalmazandó eljárási szabály az Áe.Különös eljárási rendelkezéseket tartalmaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
43
44
45
46