50 talált állásfoglalás a jogorvoslati határidő kifejezésre

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?

Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő az eljárást eredményesnek hirdette, mi a 2. helyezett lettünk. Az összegezés alapján kértük az ajánlatkérőtől, hogy a nyertes ajánlattevőtől kérjen be árindoklást, mert megítélésünk szerint az ajánlata aránytalanul alacsony árat tartalmazott. Az ajánlatkérő ezt bekérte, mi betekintettünk az indokolásba. Ezt követően tájékoztatást kértünk az ajánlatkérőtől, amire érdemben azt válaszolta, hogy a nyertes árindoklását elfogadta, és az összegezésen nem változtatott. Ilyen esetben a jogorvoslati határidőt honnan kell számítani, azaz mi számít a „tudomásszerzés” időpontjának, ha szerintünk az ajánlatot érvénytelennek kellett volna nyilvánítani?

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?

Kérdés: Egy építési beruházásra kiírt tenderen indultunk. Az eredmény ellen előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be, amit az ajánlatkérő nem fogadott el. Szerintünk az ajánlatkérő nem válaszolt minden észrevételünkre, ezért jogsértőnek tartjuk a hiányos ajánlatkérői választ. Hogyan lehet egyáltalán előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani azért, mert egy előzetes vitarendezési kérelemre adott ajánlatkérői válasz hiányos?

Kérdés: Eddig nem volt támadható a szerződés megkötésére vonatkozó végzés. Jól értem, hogy ezután annak ellenére nem köthetik meg a szerződést a felek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság meghozza a döntését a szerződéskötés engedélyezéséről?

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevőnek több kérelmi eleme van, melyekre előzetes vitarendezés keretében kívánta felhívni a figyelmet, hogyan kell számítani a jogorvoslati határidőt? Egyben kell kezelni az összes kérelmi elemet, vagy egyenként nézni a határidő lejáratát?

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?