Helyszíni bejárás kötelező jellege

Kérdés: Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján a helyszíni bejárás a kiegészítő tájékoztatás nevesített formája. Helyszíni bejárás tartására vonatkozó döntés esetén az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megadni a helyszíni bejárás időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Számítási hiba vitatása

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. Az EKR-ben az ajánlatkérő levelet küldött, amelyben azt kéri, hogy számítási hiba miatt javítsuk a felolvasólapon szereplő ajánlati árunkat, az ajánlatkérő megadta a javított értéket is. Átnéztük az ajánlatunkat, de nem találjuk a számítási hibát. Mit tegyünk, hogy az ajánlatunk ne legyen érvénytelen, higgyük el a hibát és javítsuk ki?
Részlet a válaszából: […] A bírálati cselekmények részeként az ajánlatkérő kötelezettségei közé tartozik, hogy az ajánlatban szereplő számításokat ellenőrizze. A Kbt. 71. § (11) bekezdése alapján a számítási hibát az ajánlatkérő állapítja meg, és az alapadatok figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Helyszíni bejárás – anonimitás

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és érdeklődtünk egy közbeszerzési eljárásra az EKR-ben. Az érdeklődés során az anonim érdeklődést választottuk. A kiírásban szerepel, hogy helyszíni bejárásra lehet menni. Helyszíni bejáráson hogyan lehet névtelennek maradni?
Részlet a válaszából: […] Az anonimitásra vonatkozó szabály 2024. december 1-jétől hatályos, azt követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § h) pontja alapján az EKR mint elektronikus közbeszerzési rendszer köteles biztosítani, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására az összegezés megküldését követően került sor, ezért az összegezés tartalma alapján a közbeszerzési eljárásnak van eredménye és megjelölt nyertes ajánlattevője. A Kbt. 80. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérő gyorsított nyílt eljárást csak kivételesen indokolt és sürgős esetben indíthat, ha a Kbt. 81. § (7) bekezdésében foglalt főszabály szerinti ajánlattételi határidők (harminc, illetve harmincöt nap) nem lennének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] A szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés időszerűsége

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás bármely ajánlattevője az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának, ideértve a hiánypótlást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Árindokolás jogszerűtlensége

Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó rendelkezései jelentősen megváltoztak 2025. március 1-jétől. A módosítás gyökeresen átalakította azt a rendszert, hogy az ajánlatkérő mit vizsgálhat és mire kérdezhet rá, a módosítás jelentősen tágította az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatára vonatkozó összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig lehet módosítani, ha az ajánlatkérő az eredmény (azaz az összegezés) megküldését követően észleli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalás tartalma

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás egy olyan kétszakaszos eljárás, ahol az első részvételi szakasz egy nyilvánosan megjelenő részvételi felhívással vagy előzetes tájékoztatóval indul. Ebben az első szakaszban bárki részvételi jelentkezést nyújthat be, amelyet az ajánlatkérő adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.
1
2
3
8