Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] Visszatérő kérdés a közbeszerzési eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlattevő elállása a szerződéstől a szerződéskötési moratórium ideje alatt

Kérdés: A szerződéskötési moratórium ideje alatt van lehetősége az ajánlattevőnek elállni a szerződéstől, vagy kötelező megkötni a moratórium lejártát követően a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Nincs különbség a szerződéskötési moratórium és az azt követően fennálló szerződéskötési kötelezettség között. A nyertes ajánlattevő az összegezés megküldését követően azonos módon tud mentesülni. Azt kell igazolnia, hogy az összegezés megküldését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződésbontás megfelelő termék szállítására képtelen nyertes ajánlattevővel

Kérdés: Ha valaki nem megfelelő termékkel került kihirdetésre nyertesként - mi összegzésben a második legkedvezőbb érvényes ajánlatként szerepelünk -, és a nyertes nem tud megfelelő terméket szállítani a teljesítésnél, "kirakhatja-e" az ajánlatkérő a nyertest, akivel szerződést kötött, és ugyanazon "eljárás" keretei között köthet-e velünk szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötésre vonatkozó szabályok valóban lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő első és második helyezettet is hirdessen. A szerződéskötés lehetősége azonban csak az eljárást követően, a moratórium lejárta után áll fenn. Amennyiben az elsővel megköttetett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] Mivel az alkalmasságba bevont szakember teljesítésbe történő bevonása kötelező, így attól az ajánlatkérő nem tekinthet el, ezt a Kbt. 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi.A fent hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok egyértelműen vonatkozik az ajánlattevőre, alvállalkozóra és kapacitást biztosító szervezetre is, amennyiben hamis adatszolgáltatás történik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A mellőzés esetén érvényesíthető polgári jogi igény vonatkozásában le kell szögezni, hogy a hatályos Kbt. ebből a szempontból egyértelműen különbséget tesz a kapacitást nyújtó szervezet és az alvállalkozó között. Az előbbit ugyanis főszabály szerint nem lehet kihagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja továbbra is tartalmazza azt az általános kötelezettséget, hogy amennyiben az ajánlattevő az előzetes nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasság igazolásának, és mindez befolyásolja az ajánlatkérő döntését, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
1
2
3
13