3 találat a megadott értesítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]felsoroltak körében - nem egyértelmű tartalmát tisztázza, ebben a körben további felvilágosítást kérjen az érintett ajánlattevőtől. Tekintettel azonban arra, hogy a felvilágosítás megadása nem eredményezheti az ajánlat módosítását, nem használható a kérdésfeltevés és annak megválaszolása további adatok, információk megadásához, mert ezzel az ajánlattevő kiegészíti az ajánlatát, ami az ajánlat módosítását fogja jelenteni. A Kbt. rendelkezik arról is, hogy ajánlatkérőnek írásban kell a felvilágosítást megkérnie, és arról is, hogy az ajánlattevőket a kérdésfeltevésről egyidejűleg értesíteni kell. Egy gyakorlati példával szemléltetve: amennyiben például a Kbt. 67. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti alkalmassági feltételt írta elő az ajánlatkérő, és az ajánlattevő az éves statisztikai állományi létszám tekintetében az ajánlat két különböző oldalán különböző adatokat szerepeltet, akkor tisztázni szükséges, hogy melyik adat a valóságos. Ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie. Ez esetben az ajánlattevő valamelyik adat megfelelőségét,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell közölni, hogy az az eljárási cselekmény időpontja előtt legalább öt nappal az ügyfélhez megérkezzen. A fenti rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a tárgyalás időpontjáról nemcsak értesíteni kell a feleket, hanem oly módon kell az értesítést megküldeni, hogy a tárgyalás időpontja előtt 5 nappal meg is kapják azt. A tárgyalási szabályokhoz kapcsolódik szervesen a Kbt. 334. §-a, amely már a második kérdésre ad választ. E szerint a KDB feladata - az ügyfelekkel való egyenlő elbánás érdekében -, hogy gondoskodjon arról, hogy az ügyfél minden új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, okiratot megismerhessen, és az azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse. Amennyiben tehát a tárgyaláson új tények merültek fel, vagy új bizonyítékok kerültek bemutatásra, úgy ezeket a tárgyaláson jelen nem lévő ügyféllel is közölni kell, és lehetőséget kell adni számára, hogy erre vonatkozó álláspontját, illetve bizonyítékait előterjessze. E nélkül, véleményünk szerint, nem hozható érdemi döntés, illetve az az eljárási szabályok be nem tartása miatt megtámadhatóvá válik a Kbt. bírósági felülvizsgálatra vonatkozó, alábbi szabályai szerint: - a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a közbeszerzési törvény 327. §-ának (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bíróság eljárására - a 347-349. §-ban meghatározott eltérésekkel - a Pp. XX. fejezete az irányadó; - a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását; - a keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti; - a Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet - az ügy irataival és a Pp. 331. §-a szerinti nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követ el. Ebben az esetben módosította ajánlatát. Nem egyértelmű ugyanakkor a helyzet, ha az ajánlatkérő nem tudja megállapítani, hogy a bírálati szempontoknak megfelelően mi minősül az ajánlattevő ajánlatának. Ez gyakran az ajánlatkérő hibája is, hiszen nem tette egyértelművé, hová kell írni például az egyes részszempontoknak megfelelő ajánlati elemeket. Amennyiben azonban többféle válasz is adható a kérdésre az ajánlat alapján, és az ajánlattevő összevissza árazta az egyes szempontokat, úgy hiába kérdez rá az ajánlatkérő, valójában ez esetben az ajánlattevő csak módosítani tudja ajánlatát, hiszen elkerülendő a félreértéseket megadja az általa vélt egyértelmű választ, amellyel egyben a többi, az ajánlatban szereplő más válaszát is megváltoztatja. Ez a helyzet természetesen elkerülhető az ajánlatban szereplő adatok pontos megadásával és a felolvasólap egyértelmű kitöltésével, de ehhez az ajánlatkérő pontos adatlapjai is sok segítséget nyújtanak. [A Kbt. értelmében az ajánlatkérőnek két irányban van lehetősége "felvilágosításkérésre. A Kbt. 85. §-a arra hatalmazza fel az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőt, hogy írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban - mint ahogyan arra már az előzőekben kitérünk - nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A 87. § (1)-(3) bekezdései pedig a következők szerint rendelkeznek: - ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan[…] részlet vége a válaszból.