194 talált cikk az értesítés kifejezésre

Kérdés: Az elkésett ajánlatot át kell-e venni, meg kell-e őrizni? Az elkésett ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek kell-e küldeni bontási jegyzőkönyvet, illetőleg összegezést?

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?

Kérdés: Mi a teendője az ajánlatkérőnek, ha az ajánlattevő rövidebb megvalósítási időt határozott meg a felolvasólapon, és ennél hosszabbat a megvalósítási ütemterven, abban az esetben, ha az átfutási idő értékelési szempontként szerepelt a kiírásban?

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint "Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejáratának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejáratáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül". Nem ütközik-e jogszabályba az a bontási eljárás, amikor a beérkezett ajánlatok közül, formai hiba miatt, az ajánlattételi határidő lejáratakor egyet nem bontottak fel, majd 48 óra elteltével, az összes érintett értesítése mellett, mégiscsak felbontották?

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlatok beadási határideje 2005. 03. 22. 10.00 óra volt. A Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése szerint kiegészítő tájékoztatást meddig kérhet az ajánlattevő abban az esetben, ha ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban kizárólag írásos értesítést fogad el, amelynek formája kizárólag könyvelt postai küldemény lehet? (A válaszadásnál kérjük, vegyék figyelembe azt is, hogy 2005. 03. 12. és 03. 15. között nem volt munkanap.) Érvényes-e erre az esetre a Kbt. 15. §-ának (3) bekezdése, és ezzel hogyan biztosítható az ajánlattevők esélyegyenlősége, figyelembe véve a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt határidők betarthatóságát is? Az ajánlatkérő részéről elvárható-e az ajánlattevő körültekintő kérdésfeltevése során, hogy észrevételezze a munkaszüneti napra eső határidőt, és ezt megelőzően tegye fel kérdéseit, hiszen arra az ajánlati felhívás megjelenésétől kezdve ad számára időt a törvény?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?