Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott ajánlatkérő kötelezettsége tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszból: […]Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében az ajánlatkérő fizet a 14. § d) pontja alapján 2%-ot. Az alábbi szabályok közül esetünkben csak a keretmegállapodásos eljárás vonatkozásában történő újraversenyeztetés szabálya irányadó, mivel a kérdés is arra utal, tehát amennyiben már a keretmegállapodásos eljárás eredményeként a keretmegállapodás megszületett.A fentiekben hivatkozott kormányrendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére közbeszerzési díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére közbeszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét a 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki.A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési díj mértéke legfeljebb- a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 4%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 2%-a;- a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2,5%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 1,75%-a;- a Kbt. szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 1%-a;- keretmegállapodás alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 1%-a - a)-d) pontok.Fentiek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4489

2. találat: Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszból: […]háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás. Kifejezett jogszabályi előírás hiányában az elektronikus közbeszerzésekben is a részajánlat tartalma alapján kell megítélni azt, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának mely elemére tette meg az ajánlatát, az ajánlati kötöttség kizárólag az ajánlati tartalomra állhat be. Nem elfogadható tehát a kérelmező állítása, mely szerint pusztán az a tény, hogy az Extremplast Bt. a 3. részre kialakított felületre töltötte fel a részajánlatát, azt eredményezi, hogy nem nyújtott be ajánlatot a 4. részben meghirdetett alapanyag-előkészítő gépek szállítására.Az ügyben nem hivatkozott, de érdekes a 98/2019. számú jogeset, melyben a kérelmező elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra létrehozott azonosító számú felületre feltöltötte a hiánypótló dokumentumát, amely a 2. rész vonatkozásában előírt hiánypótlási felhívásra is tartalmazott adatokat.Ebben az ügyben szintén az EKR-rendeletre hivatkozik a jogorvoslati fórum, melynek 10. § (1) bekezdése szerint ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.Hasonlóképpen az előző ügyhöz, a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő különös szabályokat. Ennélfogva, amennyiben a kérelmező a hiánypótlását elektronikus úton, az EKR-be feltölti, azt az ajánlatkérő köteles tartalmában megvizsgálni. Nem hagyhatja figyelmen kívül pusztán amiatt, mert a részajánlathoz benyújtott dokumentumok között nem naplózott az informatikai rendszer "hiánypótlás teljesítése" cselekményt, függetlenül egy másik részhez feltöltött dokumentum vonatkozó tartalmától. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek azon hivatkozását, mely szerint a felhasználói kézikönyvekben kiolvasható útmutatás szerint az EKR logikailag és technikailag az "ajánlat összeállítása" cselekményt és a "hiánypótlás összeállítása" cselekményt azonos módon, azonos elv szerint kezeli. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően köteles elvégezni, a benyújtott dokumentumokat köteles mind formailag, mind tartalmilag megvizsgálni, döntést hozni arról, hogy a kérelmező teljesítette-e a hiánypótlását. A dokumentumok tartalmi vizsgálatát, a bírálatot az ajánlatkérőnek kell elvégeznie, feladatát nem szűkítheti technikai szempontok alapján, a felelősségét nem háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás.A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, és ezzel megsértette a Kbt. 69. §-ának (1) bekezdését. Pusztán annak a ténynek, hogy az ajánlattevő a dokumentumot csak az 1. részhez töltötte fel, nincs kihatása érdemben a 2. részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik. Ennélfogva a hiánypótlás 2. részre vonatkozó tartalmának vizsgálata jogszerűen nem volt mellőzhető.A Döntőbizottság döntésében megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi más részekhez feltöltött tartalmak figyelembevételét. A két jogesetben a jogorvoslati fórum szóhasználata is hasonló, vélhetően a korábbi döntés alapján született a kérdésben is jelzett döntés.Véleményünk szerint ugyanakkor az egyes részek függetlenek egymástól, és az ajánlatkérőtől nem elvárható, hogy más részekhez feltöltött dokumentumok helyét keresve más részekhez kösse azokat. Ilyen értelemben az a következtetés is levonható lenne, hogy minden egyes részhez feltöltött nyilatkozat releváns a többi rész esetében is, mely az ajánlattevő kifejezett nyilatkozata hiányában biztosan nem állapítható meg. Nem elegendő az az érv, mely szerint az egyes részhez feltöltött adattartalom egyértelműen más részhez köthető. Mivel az egyes részekre külön-külön kell benyújtani a dokumentumokat, megnyitni az egyes eljárási cselekményeket, így az ajánlattevő akaratát vagy esetleges elkövetett hibáját sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten a részekhez kapcsolódó jogszabályi előírásokat vesszük sorra, úgy az ajánlati biztosítékot részenként kell előírni, továbbá az egyes részek becsült értékét, tárgyát, mennyiségét. Sőt a Kbt. 61. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő korlátozza az egyes részekre történő jelentkezést. Amennyiben az egyes részek közötti átjárhatóságot adottságként kezeljük, úgy az ajánlattétel során nem irányadó a benyújtott dokumentum, kitöltött űrlap, hiszen amennyiben hiánypótlási helyzetben minden más rész tartalmát is vizsgálni kell egy adott részhez kapcsolódóan, abban az esetben az ajánlatkérő dönti el, hogy valójában mit kívánt az ajánlattevő hiánypótolni, és mely részek vonatkozásában. Ezt a szabadságot az értékelés során nem kapja meg az ajánlatkérő a Kbt. szerint, hiszen minden benyújtott dokumentum az adott részhez igazolja, hogy az ajánlattevő valóban azt a nyilatkozatot kívánta tenni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4393

3. találat: Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszból: […]lehetővé. Az alapelvek egésze áthatja a Kbt.-t, azonban azok szerepe csak akkor alkalmazandó, ha a tételes rendelkezések között nincs attól eltérő rendelkezés. A vizsgált esetben a Kbt. egyértelműen fogalmaz, az ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie a nem egyértelmű ajánlati tartalmi elemekről, mivel csak így érvényesülhet az eljárás átláthatósága és a verseny tisztasága. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatához tartozó felolvasólap ellentmondást és hiányt tartalmazott, melyet az ajánlatkérő az eljárása során egyetlen kérdéssel sem tisztázott. Arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő azt követően sem tett fel tisztázó kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő utóbb benyújtott .pdf formátumú felolvasólapja és az eredeti ajánlati felolvasólap között ellenmondás van, illetőleg az ajánlattevő magyarázatot sem fűzött hozzá. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárása során nem tisztázta a nyertes ajánlattevő értékelésre kerülő ajánlati elemeit, ezzel megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését."A jogorvoslati fórum fentiek alapján az alábbi jogsérelmet állapította meg. Egyrészt érdekes módon a Kbt. szabályaitól való általános eltérést, és így áttételesen alapelvi sérelmet, valamint a hiánypótlási szabályok megsértését emelte ki, és bírságot szabott ki.A Kbt. 2. §-ának (7) bekezdése alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4358

4. találat: Ajánlatkérő kötelezettségei az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak most az ajánlatkérőknek abból a szempontból, hogy az elektronikus közbeszerzés még nem kötelező, de az EKR már működik? Kötelező eljárást is indítani, vagy elegendő regisztrálni, és majd később megindítani az eljárást?
Részlet a válaszból: […]kérdéshez kapcsolódó 35. §-ának (1)-(4) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:- a rendelet rendelkezéseit a Kbt. 196. § (3) bekezdésével összhangban 2018. április 15. napjától kell alkalmazni;- a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2018. január 1. és 2018. április 14. közötti időszakban megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre abban az esetben alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a Kbt. 41. § (3) bekezdése alapján az EKR-ben történő lebonyolítást írja elő;- amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, egyúttal köteles előírni az EKR alkalmazását is;- a központi beszerző szervek által alkalmazott informatikai rendszereknek a 2. § (8) bekezdésében foglalt feltételeknek 2018. április 15. napjáig kell megfelelniük.A kormányrendelet további kötelezettségeket határoz meg a regisztráció vonatkozásában mind az ajánlatkérők, mind a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók számára. Jelesül minden érintett köteles a www.ekr.gov.hu-n regisztrálni, még abban az esetben is, ha a tavalyi évben már regisztrált. A regisztráció visszaigazolását követően juthat egyébiránt a közbeszerzési piaci szereplő olyan információkhoz, mint az EKR e-learning tananyaga vagy felhasználói kézikönyve, amelyek lényeges információkat közvetítenek a rendszer használatához.A Korm. rendelet 35. §-ának (5)-(7) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségek az alábbiak:- minden, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékében szereplő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4122

5. találat: Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőnek is szerződéskötési kötelezettsége keletkezik a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésére, amely kötelezettség alól gyakorlatilag csak vis maior esetben mentesül az ajánlatkérő.Ugyan azt megteheti az ajánlatkérő, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt visszavonja az eljárást megindító felhívását, és ekkorra már valóban rendelkezik információval a potenciális ajánlattevők köréről, de ajánlat hiányában a tényleges ajánlati árakat még nem ismerheti.Itt hívjuk fel egyébként a figyelmet a közbeszerzési eljárás előkészítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3602

6. találat: Ajánlatkérő általi dokumentum-küldés igazolása

Kérdés: Milyen módon kell az ajánlatkérőnek igazolnia, hogy megküldte az ajánlattevők részére a Kbt.-szerinti dokumentumokat? Elegendő, ha csak magát a megküldést igazolja - például e-mail vagy telefax igénybevétele esetén?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatban van azzal, hogy az írásbeliség biztosításához milyen egyéb feltételek biztosítását teszi szükségessé a szabályozás annak érdekében, hogy a küldés és annak nem változó tartalma igazolható legyen.A 257/2007. kormányrendelet 3. §-a két feltétel biztosítását teszi szükségessé, a megváltoztathatatlanságot és a letagadhatatlanságot. Tehát mind a küldő fél azonosítását, mind a küldött információ azonosságát igazolni kell. Ehhez vagy elektronikus aláírásra, vagy a fentieket biztosító informatikai megoldásra van szükség.A kormányrendelet 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során különösen a következőket köteles biztosítani: ... a kapcsolattartást, valamint az információk továbbítását, cseréjét és tárolását oly módon kell végezni, hogy az biztosítsa az adatok változatlan továbbítását, illetve a dokumentumok megváltoztathatatlanságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3428

7. találat: Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között - például építési beruházás esetén - akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszból: […]§ (7)-(8) bekezdését kell alkalmazni, ha azokkal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult. Fentiekből látható, hogy az általános szabály az adatbázis ajánlatkérő általi ellenőrzése kapcsán nem jelöl meg pontosan időpontot, hanem csak annyit jelez, hogy a határidő lejárta és az eredményhirdetés között egy alkalommal kötelező megtenni azt. A törvény 63. §-ának (5) bekezdése azonban kiemeli az OMMF-adatbázis, valamint a köztartozásmentes adózói adatbázis ellenőrzését, melyhez egy adott időpontot rendel. Mivel az ellenőrzésnek addig mindenképpen meg kell történnie, hiszen az eredményhirdetés előtt az ajánlatkérőnek tudnia kell az ajánlattevő, az alvállalkozó, az erőforrást nyújtó szervezet státuszát említett adatbázisok vonatkozásában, így a 63. § (5) bekezdés elő­írása valóban duplikációnak tekinthető. Egyszerűbb a helyzet a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatban, mely minden hónap 10-én kerül felülvizsgálatra, és ajánlatkérő általi ellen­őrzése utólag igazolható oly módon, hogy amennyiben az ajánlatkérő visszakeresi az adott időszakot, utólag is képes ellenőrizni az érintettek helyzetét. Az OMMF esetében azonban más a helyzet, hiszen visszamenőlegesen nem lehet az adott időintervallumban vagy időpontban látható adatokat előhívni. Az ellenőrzés elmaradása tehát valóban nem reprodukálható, azaz ezzel az ajánlatkérő nem törvényesen járt el, annak ellenére, hogy ez az elő­írás nem teljes mértékben logikus. A nagyobbik probléma azonban nem az, hogy esetleg a második ellenőrzés elmarad, hanem hogy például az OMMF esetében az ajánlatkérő még azt az egy darab ellen­őrzését sem tudja bizonyítani, amit valóban megtett, mivel a Kbt. azon előírása, mely a fentiek alapján a látott információ kinyomtatására helyezi a hangsúlyt, nem számol ennek következményével. Ebben az esetben ugyanis a kinyomtatott információ nem bizonyító erejű, tehát nem igazolja, hogy az ajánlatkérő egyáltalán valaha is megnézte az adott információt. Az OMMF-adatbázis esetében ráadásul annyi olvasható, hogy az adatbázisban a megadott információ nem szerepel, de összességében senki nem képes igazolni, hogy az ajánlatkérő mikor mit ellenőrzött, és milyen eredményt kapott az ellenőrzés során. Ez utóbbi három információ lenne a feltétele annak, hogy például egy jogorvoslati eljárás során egyáltalán igazolni tudja az ajánlatkérő, hogy törvényesen járt el. A kinyomtatott információ tehát arra elegendő, hogy a Kbt. szerinti dokumentálási kötelezettségének az ajánlatkérő eleget tegyen, de maga az információ semmit nem ér, hiszen nem bizonyítható, hogy az információ a nyomtatás során, vagy az ellenőrzés során nem változott és egyenértékű az adatbázisban akkor szereplő adattal. Azaz hiába a kettős ellenőrzés, az OMMF-adatbázis esetében, a törvényi előírás ellenére teljesen felesleges, hiszen nincs lehetőség az igazolás elektronikus aláírással való megkérésére, mint például a nullás adóigazolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2723
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban - a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben - öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot - másik két cég ajánlatával együtt - érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszból: […]esetet eredményez az új Kbt. hatálybalépése óta. A Kbt. nem kötelezi az ajánlatkérőt arra, hogy minden részletre kiterjedő információt megadjon az ajánlattevőnek, amely rendelkezés lényegében azt feltételezi, hogy az ajánlattevő tisztában van minden részletkérdéssel. Ez egyrészt nem biztos, hogy így van, másrészt az adott nyilatkozat hiánya nem kell, hogy a teljes ajánlat érvénytelenségét okozza, ezért nincs értelme a hiánypótlás kizárásának. Tekintettel arra a feltételezésünkre, hogy az ajánlatkérő kizárta a hiánypótlás lehetőségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 589
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges - az ajánlatkérő számára előírt - feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszból: […]kivételekkel - a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések ajánlatkérőinek [például a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, az állam, a köztestület, a közalapítvány, a Magyar Nemzeti Bank stb. - Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének a-j) pontjai] a költségvetési év elején, lehetőség szerint minden év április 15-éig éves összesített közbeszerzési tervet kell készíteniük az adott évre előirányzott közbeszerzéseikről [Kbt. 5. §-ának (1) bekezdése]. Másrészt az ajánlatkérő köteles meghatározni (közbeszerzési szabályzatában, avagy annak hiányában legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, továbbá belső ellenőrzésének rendjét; a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét - természetesen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A fenti körben az ajánlatkérő elsődleges kötelezettsége az eljárás során hozott döntésekért felelős személy(ek), szervezet(ek) meghatározása. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 44