Költségvetés feltöltésének kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlatban nem elérhető a költségvetés, pontosabban a szerződés részeként nem találom, így nem tudom megállapítani, mit ajánlott az ajánlattevő. Megteheti az ajánlatkérő, hogy a költségvetést nem tölti fel a szerződés részeként?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő kötelezettsége a nyertes ajánlat azon elemeinek szerződés részévé tétele, melyek értékelésre kerültek a Kbt. alábbi, 131. § szerint:–Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 9.

EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása

Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 8. § c) pontja határozza meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 12.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az aránytalanul alacsony ár vagy egyéb aránytalan vállalás problematikája a tételes és egzakt törvényi szabályozás ellenére a mai napig rendszeresen visszatérő kérdés a közbeszerzések gyakorlatában. Ezzel a kérdéskörrel különböző aspektusokból korábbi számainkban is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. január 12.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz megadásakor feltételezzük, hogy a kiegészítő tájékoztatás jogszerű volt. A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 4.

Más eljárásban felhasznált nyilatkozat elfogadhatósága

Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 22. §-a részletezi a referenciaigazolás kötelező elemeit és kiadásának módját, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 16.

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A dinamikus beszerzési rendszer második részét csak a központi beszerző szervezet folytathatja le más platformon, melyre a Kbt. 31. § (5) bekezdése ad lehetőséget. E rendelkezés alapján nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 12.

Iratbetekintés módja, tájékoztatási kötelezettség

Kérdés: Hogyan kell az iratbetekintésnek megvalósulnia? Ajánlatkérőként kit kell erről tájékoztatnom?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iratbetekintést személyesen kell megvalósítani, mivel a Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése ezt előírja.Az iratbetekintés időpontjáról történő egyeztetés a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 10.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. valójában szabályozza a keretszerződés esetét, hiszen a 105. § (1) bekezdés a) pont vagy a 105. § (1) bekezdés a) pontja szerinti modell [melyet a vegyes jogalapok is tartalmaznak, 105. § (1) bekezdés b) pont, 105. § (2) bekezdés b) pont] pontosan arról szól,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 3.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet az állásfoglalásából: […] Bár a kérdező nem hivatkozik rá, mégis felvetődhet, hogy a közelmúltban megjelent D. 222/2020. számú jogorvoslati döntés inspirálta a problémát. Ritka az árlejtés jogeset az utóbbi években, és ez az ügy kifejezetten arra vonatkozik, hogy eltérés történt az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz megadásához ismertetni kell a KEF és a DKÜ vonatkozó kormányrendeletének szabályozását.A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet maximum 2% megfizetéséről szól,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 4.
1
2
3
4
…
10