111 talált cikk az eljárási dokumentum kifejezésre

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?

Kérdés: Amennyiben az ajánlati biztosítékot vegyesen (pl. 50-50%-ban), bankgarancia és biztosítási kötvény (biztosító által vállalt garancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény) formájában kívánja az ajánlattevő teljesíteni, azt a törvény alapján el kell-e fogadnia az ajánlatkérőnek, illetve milyen esetekben tagadhatja meg az ajánlati biztosíték fentiek szerinti teljesítését?

Kérdés: Hogyan kell a 235/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet grafikai papírra vonatkozó százalékos követelményét teljesíteni keretmegállapodás esetében?

Kérdés: Jelenleg nem tudok benyújtani ajánlatokat, nem is tudom, miért van felfüggesztve ez a lehetőség egy éppen zajló eljárásban. Ha az utolsó pillanatban nyílik csak meg, akkor hogyan tudok megfelelni? Nem lesz időm feltölteni, vagy éppen nem tudom megoldani, hogy az ajánlat benyújtására jogosult éppen akkor ott legyen.

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?

Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított nemzeti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzést európai uniós forrásból finanszírozzuk. Az ellenőrző szerv utóellenőrzés keretében kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az alkalmassági követelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés c) pontja szerint – a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (útépítés/felújítás) származó árbevételről szóló nyilatkozatot kértünk, a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ehelyett a 2019., 2020., 2021. évi adatokról nyilatkozott, és nem bocsátottunk ki hiánypótlást, hanem összegezést követően szerződtünk is vele nyertesként. Az ellenőrző szerv jelzése alapján 2024 decemberében bekértük a hiányzó 2022. évi adatokat is, amelyek igazolták, hogy a nyertes ajánlattevő változatlanul megfelel az előírt alkalmassági követelménynek. Szerintünk ez így rendben van, hiszen a hiánypótlási felhívás kibocsátásának elmaradása nem alapozhatja meg egy ajánlat érvénytelenségét. Mi az Önök véleménye?

Kérdés: Két évre szóló keretszerződést kívánunk kötni 20 tételből álló karbantartási szolgáltatásra. A szerződésben óradíjas elszámolás szerepel minden tételnél három kategóriában. A keretösszeget előre meghatároztuk. Ugyanakkor azt tervezzük, hogy arra az esetre, ha a keretösszeg kimerülése a 90%-os mértéket nem éri el a szerződési időszak lejártáig, a szerződést egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítanánk. Ezt a kikötést bele kell írni a szerződéstervezetbe, vagy elegendő, ha az előkészítő iratok tartalmazzák azt?

Kérdés: Kell-e indokolni, mire hivatkozva kérjük a betekintést, vagy elég az, hogy mely részekbe kérjük? Ha az indokolás szükséges feltétlenül, elegendő-e, ha az ajánlattevő jogsértésére felhívom a figyelmet, és nem az ajánlatkérőt vádolom? Gondolok itt arra, hogy nem megfelelő terméket ajánlott meg.

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?